Mária
-6 °C
-2 °C

Újabb Kalasnyikov-botrány a láthatáron?

2001.04.21. 13:57
A magyar származású belga állampolgár, Mezősy Géza és a '90-es évek elején a Kalasnyikov-botrányban hírhedtté vált Technika Külkereskedelmi Vállalat is érintett lehet abban a nemzetközi fegyverkereskedelmi ügyben, amelyben a belga hatóságok hivatalosan kérték a magyar igazságügyi szervek együttműködését. Egy belga lap felveti, hogy a Technika a magyar kormány jóváhagyásával vehetett részt az 1992 és '94 közötti ügyletekben. Az esetről először a brüsszeli Le Soir számolt be, és nagy terjedelemben foglalkozik az üggyel a szombati Magyar Hírlap és a Népszabadság is.
A nemzetközi fegyvercsempész-hálózat leleplezése, amely az ENSZ tilalmát megszegve ukrán és fehérorosz fegyverekkel látta el Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, s amelynek főszereplői Ukrajnában, Magyarországon és Belgiumban voltak, hét éve kezdődött. 1994. március 8-án Korfu szigeténél, az Otrantói-szorosban a NATO hadihajói feltartóztatták a Jadran Express teherhajót, amely állítólag Izmirből szállított rézhulladékot és gyapotbálákat. A rakomány átvizsgálásakor a konténerekből 30 ezer Kalasnyikov géppisztoly, 400 távirányítású rakéta, 50 rakétavető-állás, tízezer páncéltörő rakéta és rengeteg, különböző átmérőjű egyéb lőszer került elő.

A hálózat feje Zsukov marsall unokája

Az úgynevezett Odessza olajmaffiát az egy időben Gorbacsovnak is sok pénzt kölcsönző, a volt szovjet elnökhöz is közel álló orosz-ukrán "vállalkozó", a 47 éves Alekszandr Zsukov irányította, akit két héttel ezelőtt Olaszországban tartóztattak le. Az olaj elfogytával fegyverre állt át Zsukov, - aki nem más, mint a hős szovjet marsall unokája - és bizonyítottan forgalmazott összesen 13 ezer tonna fegyvert és lőszert, például harmincezer Kalasnyikovot, négyszáz (!) távirányítású föld-föld rakétát ötven kilövőállással és tízezer tankelhárító rakétát.

A Global Technologies (GTI) cég produkálta a hamis eredetjelzőt, és az igazi (horvát és bosnyák) helyett valótlan (például marokkói) vásárlót igazoló papírokat, megtévesztve néhány ártatlan közreműködő céget, és az ENSZ által 1991-ben elrendelt, nemzetközi embargó ellenőreit is. Valójában a fegyverek ukrán és fehérorosz gyárak raktáraiból panamai, kijevi, nigériai, olasz, izraeli és más fedőcégeken át jutottak a horvátországi célba. Illetve, a célegyenes előtt kapcsolódott be a magyar anyától és jugoszláviai apától származó, de Brüsszelben született Mezősy Géza és a Technika Külkereskedelmi Vállalat - írja a Le Soir.

A magyar kormány tudott az ügyletekről?

A belga lap cikke szerint a "Budapest áldásával Kelet és Nyugat között közvetítő Technika, valamint Mezősy" intézte az ügyeket a horvát és a bosnyák vevőkkel, majd a vételárat is átmosták egy szudáni cég segítségével. Az írás szerzője, Alain Lallemand a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, hogy öt szerződést kötöttek a közvetítők az ukrán és orosz cégekkel, de vevőként egyikben sem a Technika, hanem Mezősy belga cége, az Eastronicom szerepel. A magyar közvetítő szerepet azonban a lapnak több forrásból megerősítették. Lallemand arról, hogy a Technika közreműködése "Budapest áldásával" zajlott le, azt mondta: az akkori magyar kormányra gondolt, információi pedig olasz és belga rendőrségi forrásokból származnak.

Mezősytől származik Agca fegyvere?
A Brüsszelben született, 37 esztendős Mezősy Géza a kilencvenes évek elején magyar anyanyelvét és szerbiai rokonságát kihasználva jelentkezett Budapesten a Technika Külkereskedelmi Vállalatnál. A belgiumi Eastronicom fegyverkereskedő cég alapítójaként együttműködésre ajánlkozott a hasonló profilú magyar vállalatnál, majd Laser néven egy magyarországi céget is alapított. Miután Belgiumban a cégét törölték, áthelyezte Luxemburgba, és a bolgár Kintex segítségével folytatta a tiltott fegyverszállításokat. Az amerikai Forbes című gazdasági szaklap is név szerint említette Mezősyt és cégét, a volt szovjet köztársaságokban zajló tiltott fegyverkereskedelemmel kapcsolatban. Az embargó miatt azonban kis idő múlva mindenünnen kitessékelték, végül Dél-Afrikába helyezte át üzleteit. 1998-ban Pretoriában letartóztatták, kiadták Belgiumnak, három év börtönre ítélték, amelyből kettőt le is töltött. A La Libre Belgique című brüsszeli lap kiegészíti Mezősy portréját. E szerint a kalandor a cseh és magyar alvilágnak jelentős, az olasz maffiának kisebb súlyú, az afrikai illegális piacnak pedig fontos fegyverkereskedője volt. Állítólag szerepel a neve a pápa elleni, 1981-es merénylet nyomozásának aktáiban is. Ha igaz, akkor az a pisztoly, amivel Ali Agca rálőtt II. János Pálra, Mezősytől származott.
Póda Jenő, aki 1997-ben országgyűlési képviselőként az 1991-es úgynevezett Kalasnyikov-botrányt kivizsgáló parlamenti albizottság elnöke volt (jelenleg a miniszterelnök biztonságpolitikai kormány főtanácsadója) kizártnak tartja, hogy a magyar állami vezetés, a titkosszolgálatok tudtak volna arról, mi több: szemet hunytak volna afelett, hogy egy fegyverkereskedői hálózat illegális szállítmányokkal járult volna hozzá a jugoszláv konfliktus fegyverutánpótlásához.

A kilencvenes évek elején a Technikát vezető Miklós Tibor ügyvédje, Bárándy György is kizárta, hogy védencének bármilyen köze lenne Mezősy fegyverszállítmányaihoz. Hozzátette: Miklós 1992-1994 között a kirobbant Kalasnyikov-ügy tisztázásával volt elfoglalva, nem pedig újabb fegyverszállítmányok megszervezésével. Az exvezérigazgatóval szemben egyébként csak tavaly indult bírósági eljárás a Kalasnyikov-ügyben, amelyben nyoma veszett majdnem egymillió dollárnak. A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolta meg a Technika egykori első emberét.

Mezősy szabad lábon védekezik

Az 1993-ban indult nyomozás Alexander Zsukov letartóztatásával mostanra véget ért. Sikerült feltárni az egyik legsikeresebb nemzetközi bűnszövetkezet működési mechanizmusát, és letartóztatni a hálózat tucatnyi tényleges vezetőjét. Valószínű, hogy ebben kulcsszerepe van Mezősynek, aki beismerő vallomást tett, és nemsokára kezdődő pere előtt szabadlábon védekezik Brüsszelben. Külön tárgyalása lesz, nem adják ki Olaszországnak Zsukov és társai perére. A brit útlevéllel rendelkező ukrán tagadja, hogy bármi köze lenne a fegyvercsempészethez, és ismert olasz személyiségek sorát vonultatja fel kiléte igazolására.

Erősíti a magyar közreműködés gyanúját, hogy Brüsszel város bíróságának bírónője, Sylvania Verstreken, aki a Mezősy elleni ügyet vezeti, a közelmúltban kérte a magyar igazságügyi szerveket, hogy információszolgáltatással segítsék a belga hatóságot. Mint a bíróság szóvivője, Jos Colpin lapunknak elmondta, a belga külügyminisztérium a magyar külügynek adta át a kérést, amely a szabályok szerint az Igazságügyi Minisztériumba érkezik. Visszajelzést, választ azonban egyelőre nem kaptak.