Ambrus
-7 °C
3 °C

Kémkedéssel vádolják a neves magyar evangélikus püspököt

2006.10.10. 07:13
A kádári rezsim kiszolgálójaként számon tartott Káldy Zoltán, az országos evangélikus egyház püspök-elnöke nemcsak az egyház behódolásáért volt felelős, hanem titkosszolgálati tevékenységet is végzett az állampártnak.

Egy norvég teológus szerint Káldy Zoltán, aki az Lutheránus Világszövetség (LWF) elnöke volt 1984 és 1987 között, az ötvenes évek óta a magyar titkosrendőrségnek kémkedett, írja egy brit online teológiai lap, a norvég Vart Land, keresztény napilap információira hivatkozva.

Tormod Engelsviken norvég teológiaprofesszor három évig tanulmányozta a magyar evangélikus egyház és nemzetközi ökumenikus szervezetek - főként az LWF - közötti kapcsolatokat, hozzáférést kapott a korszak titkosszolgálati aktáihoz, és ezek vizsgálata után vonta le a következtetést az 1987-ben elhunyt Káldy Zoltán tevékenységéről. Munkájában egy bizonyos Terray László segítette, aki évtizedekig szolgált evangélikus tiszteletesként Norvégiában. A káldyról szóló tanulmányt várhatóan 2007-ben publikálják.

Engelsviken kutatásai szerint Káldyt Pécsi fedőnéven szervezték be, feltehetőleg az ötvenes évek közepén, végén, miután Ordass Lajos püspök helyébe lépett az evangélikus egyház déli (tolnai-baranyai) egyházmegyéjének élén. Ordass ekkortájt az LWF elnökhelyettese volt, és az 1956-os események után kényszerítették lemondásra Kádárék. Káldyt sokan a rendszer lekötelezettjeként tartották számon kinevezése után.

A norvég teológus 1200 oldalnyi jelentés talált Káldy aktáiban személyes, egyházmegyei és egyházi történésekről, valamint külföldi útjairól egészen 1978-ig. Káldy rendszeresen találkozott fedőtisztjével különféle Budapesti lakásokon. Engelsviken szerint a magyarországi evangélikus zsinat 2006-ban értesült Káldy múltjának erről a részéről.

Trond Bakkevig tiszteletes, egykori norvég egyházi tisztviselő úgy nyilatkozott október 6-án a Vart Land-nek, hogy nem lepte meg Káldy múltja. "Mindig is gyanakodtam Káldyra, aki folyton a fennálló rendszert védelmezte".

Káldy Zoltán (1919-1987) evangélikus püspök középiskolai és teológiai tanulmányait Sopronban végezte. Pécsett 1945-58 között volt segédlelkész, majd lelkipásztor, 1954-től a tolnai-baranyai egyházmegye esperese. 1967-től az országos evangélikus egyház püspök-elnöke. Káldy többek között a Keresztyén Békekonferencia alapító tagja, a Magyarok Világszövetségének elnökségi, a Béke Világtanács tagja volt. 1975-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1984-től a Lutheránus Világszövetség elnöke.

Káldy több kitüntetésben is részesült, 1985-ben megkapta a Magyar Népköztársaság rubintokkal ékesített Zászlórendjét, a pozsonyi, debreceni és kolozsvári teológiai akadémiák díszdoktorukká avatták.

Káldy személye megosztotta a hazai egyházi életet, a kádári rezsim kiszolgálójaként tekintettek rá, aki az evangélius egyház gyakorlatába olyan elemeket vett át az állampárt vezetési stílusából, amelyek az evangélikus hagyománytól és az egész keresztény tanítástól teljesen idegenek voltak. (Forrás: Az evangélikus egyház)

Az utóbbi időben nyilvánosságra került egyházi ügynökügyek közt már tettek említést Káldy múltjáról, így arról is, hogy "Pécsi" fedőnéven szervezték be állambiztonsági ügynöknek. Az egyházi vezető ezirányú tevékenységéről eddig azonban nem látott napvilágot részletesebb elemzés.