Belvíz után Csurka is jöhet

"A pártok átvernek, csak a kopogtatócéduláért jönnek, aztán négy évre megint elfelejtenek minket" - mondja egy fiatalasszony Karcag északi cigánytelepén, a Gyep utcában. Hogy a nevét miről kapta, az rejtély, köröskörül leírhatatlan a sár, az utcák gumicsizma nélkül szinte járhatatlanok.

Egész nap tévéznek

A szomszédban van a hat életveszélyessé nyilvánított karcagi ház egyike. Az udvari fala már ledőlt, az itt élő idős asszony és a fia házról házra járnak. "Az egyik rokonuknál csak két napig maradhattak, most továbbálltak egy másik rokonhoz" - mondja a bentről kikukkantó családfő.

Két gyermeket nevelnek, a férfit huszonévesen rokkantnyugdíjazták egy baleset után. A család jövedelme nyolcvanezer forint. "Mit csinálnak otthon egész nap?" - kérdezzük. "Fekszünk és tévézünk" - válaszolják. "Voltak már nyaralni?" "Csak a gyerekekkel voltunk Szolnokon, a kórházban - mosolyognak a kérdésen. - Asztmával kezelik őket."

A töröknek sem hódoltak be

A karcagi polgármesteri hivatalban nem értik, hogy miért kapta fel a sajtó a belvizet. Minden évben van ilyen, tíz, főleg vályogból, gyenge alapra, régen épült házat veszélyeztet a víz, hatot életveszélyessé kellett nyilvánítani. "Ha aranyból, ezüstből lennének kibélelve a csatornák, akkor is lenne belvíz" - mondja Dobos László alpolgármester.

Karcag az Alföld kellős közepén egy teknőben fekszik. Egyes részei pedig olyan alacsonyan, hogy ott mindig összegyűlik a víz. Az északi cigánytelep az egyik legveszélyeztetettebb terület; a házak rossz állapotúak, de az alacsony telekárak miatt egymást érik. A magasabban fekvő területekről itt gyűlik össze a víz meg a szegénység.

A török időkben ötven kilométeres körzetben csak csónakkal lehetett közlekedni, nem véletlen, hogy a törököknek soha nem hódolt be teljesen Karcag és környéke. A Tisza szabályozása után nagy területeket hódítottak el a víztől, a belvíz viszont maradt. Különösen az elmúlt években. "Az átereszek jégdugóval teltek meg, a vizet nem tudtuk elvezetni" - mondta az alpolgármester.

Az önkormányzat megengedte

A tűzoltók a Szélmalom utca 3. udvarán a belvizet szivattyúzzák. A fecskendős autó oldalán több tucatnyi cég neve, ezek dobták össze a pénzt az autóra. Ecsedi Sándor beosztott tűzoltó reggel fél nyolckor kezdte a szolgálatot. Huszonnégy órát dolgozik, negyvennyolc órát pihen. "Nem rossz beosztás ez, meg lehet szokni" - mondja. A mentéshez Szolnokról kaptak szivattyút, pénteken még a pihenőállományt is berendelték.

Három-négy éve megfordult a trend. Kevesebb lett a tűz és több a műszaki mentés. Balesetek, kidőlt fák, belvíz. "Az összes víz idefolyik a szomszédos telekről" - mondja a beosztott tűzoltó. A beszélgetésbe bekapcsolódik a szomszéd is: "Nem lett volna szabad beépíteni ezt a telket, mert nagyon mélyen fekszik, de az önkormányzat megengedte."

Választás előtt közmunka

A rendszerváltás előtt még dolgoztak az északi cigánytelepi romák. Ha helyben nem is volt túl sok munka, legrosszabb esetben Pestre mentek. Szakképzettségük akkor sem volt, de kellett a képzetlen munkaerő az építkezéseken, gyárakban. "Csak a gyerekek és a nyugdíjasok voltak itthon, nem úgy mint most" - mondja. És tényleg, a telep utcáin nagy a nyüzsgés. Az emberek kis csoportokban beszélgetnek, a Vöröskereszttől kapott ruhát húzzák kis kocsin, szomszédolni indulnak, karon a gyerekkel, lepukkant Zsigulit javítanak a sárban.

Az emberek a húszezer forint körüli segélyekből élnek, és mostanában a fideszes városvezetés is foglalkoztat közmunkán száz embert. "Most, a választás előtt" - jegyzi meg epésen a cigányember. Sok házban nincs víz, ők a közeli kútról sem hozhatnak, mert annak meg pocsolyás a vize. A gyerekek minden reggel sárosan állítanak be az iskolába, ahol megszólják őket társaik és a tanárok.

Duplán kisebbségben

A visszatérő kampányígéret a kövezett út. Most az úthálózatnak csak egyes szakaszai vannak lebetonozva, de autóval a környék jórészt járhatatlan, parkolni meg egyáltalán nem lehet, mert aki a vékony aszfaltcsíkról letér, az bennragad a sárban. A megkérdezettek többsége a Fideszre szavaz. "Itt az emberek mindig az ellenzékre szavaznak, mert aki kormányon van, az soha nem csinál semmit" - foglalja össze a telepiek politikához való hozzáállását egy cingár férfi. - Nekünk mindegy volna, ha Csurka lenne is."

Az emberek úgy érik, hogy az érdekeik nincsenek megfelelően képviselve. Az önkormányzati választáson a hármas körzetbe tartoznak, itt a romák kisebbségben vannak, a jobb módú nem romák így maguknak választanak képviselőt.

1 szoba, 1 konyha, 18 ember

A Szélmalom utca 11. szám alatt 18 ember lakik egy szobakonyhában. A házat körbevette a víz, a falak megrogytak. A házat az önkormányzat életveszélyessé nyilvánította, a lakók azonban - egy testvérpár, az élettársaik és 14 gyerek - nem mozdulnak. "Adnának egy szükséglakást egy-két hónapra, de mi lesz utána?" - kérdezi a családfő szerepét betöltő, LONDON-feliratos báláspólót viselő asszony. - Az önkormányzati képviselő azt mondta, hogy hogyan rajzoljak magának házat?"

Az egyik élettárs félrehúzza a padlószőnyeget, alatt pancsolni lehet a talajvízben. Az egyetlen szoba gyakorlatilag egy hatalmas ágy, ahonnan az RTL Klub műsorát nézik vagy tízen. A nagyobbacska gyerekek már cigarettáznak. A konyhában vannak a többiek, néha szemetet raknak a tűzre, ettől a lakásban elviselhetetlen bűz terjeng. Egy hatévesforma kisfiú egy fóliával bevont kartonpapírról az ABC betűit tanulja.

Párhuzamos interjúk

Karcag két országgyűlési képviselőt ad a hazának. A szocialista Vadai Ágnest és a fideszes Varga Mihályt. Most is, akárcsak négy éve, egymás ellen indulnak a választáson. Vadainak lenne mit törleszteni, mivel Varga 1998 óta folyamatosan nyer. "Látták-e már errefelé a képviselőket?" - kérdezzük az egyik a tűzoltóautónál ácsorgó férfit. "Varga nem volt, Vadai eleibe volt" - mondja.

Megkerestük a két képviselőt. A parlamentben köszönnek egymásnak, de egyéb kapcsolatuk nincs. Vargára a városházán, Vadaira a választókörzethez tartozó Tiszaburán találtunk rá. A két politikustól ugyanazt kérdeztük.

Mit tud ígérni megválasztása esetén a telepen élőknek?

Vadai Ágnes: Rövidtávon közmunkaprogramokkal kell munkát biztosítani. Most például a belvíz elleni védekezés részeként kétmilliárd forintot költ a kormány közmunkaprogramra, amelyek keretében a munkanélküliek kiáshatják a vízelvezető árkokat. Hosszútávon képzést, a tehetséges roma gyerekek felkarolását.

Varga Mihály: Ki kell szélesíteni a közmunkaprogramokat, illetve az állami útépítéseken lehet alkalmazni a szakképzetlen munkaerőt. A polgári kormány idején a telep lakói közül is sokan útépítéseken dolgoztak.

Jártunk egy családnál, egy szoba konyhás düledező házban 18-an húzzák meg magukat. A házukat életveszélyesnek nyilvánították, de nem hajlandóak kiköltözni belőle, mert a város csak ideiglenes megoldást tud nyújtani számukra, s nem akarnának az önkormányzati szükséglakásból az utcára kerülni.

Vadai Ágnes: Ha nem akarnak kiköltözni, nem költöztethetjük ki erőszakkal. Ráadásul Karcagon fideszes többségű önkormányzat van, szintén fideszes polgármesterrel, egy elismert roma fafaragó mesternek se tudtam segíteni, a városvezetés nem utalt ki neki se lakást. (Az interjú után a szocialista politikus azért elkérte a család címét, megígérve, figyel rájuk.)

Varga Mihály: A probléma megoldásának kulcsa az önkormányzat kezében van. Szerencsére nem adta el az összes önkormányzati lakást, így néhány üres ingatlan van. De arra valószínű nincs mód, hogy új házat építsen a város, vagy tartósan megoldja a család lakásgondjait.

Mikor jártak utoljára az északi cigánytelepen?

Vadai Ágnes: Hát ott régen. De ha megjelennék, legközelebb megjelenne a fideszes lapban, hogy ott jártam, kinek hiányozna ez? Különben is, aki akar, megtalál.

Varga Mihály: Utoljára? Négy éve, a kampány idején. (A diktatofon kikapcsolása után eszébe jutott, hogy két évvel ezelőtt is járt ott, akkor, amikor felújították az egyébként már nem működő szélmalmot.)