Identitását keresi Károlyival az MSZP

2004.10.25. 14:15
Nagygyűlést szervez az MSZP péntekre a Károlyi-szoborhoz. Az Index által megkérdezett politológusok szerint történelmi identitását keresi a szocialista párt, amikor Nagy Imrét, majd Károlyi Mihályt találta meg magának.
"Az MSZP keresi a fogódzókat, az értékeket, az identitást, és ehhez a történelem is segítséget kínál" - nyilatkozta Török Gábor politológus az Indexnek azzal kapcsolatban, hogy az idén az 1918-as őszirózsás forradalomra emlékezve a szocialista párt megújult vezetése nagygyűlést szervezett a parlamenthez a Károlyi-szobor elé.

Károlyi, az arisztokrata
Károlyi Mihály 1875-ben születetett arisztokrata családban. Az 1918. októberi őszirózsás forradalom vezető egyénisége, a Nemzeti Tanács vezetője. IV. Károly 1918. okt. 31-én miniszterelnökké nevezte ki (1919. jan. 11-ig töltötte be ezt a tisztséget), majd 1919. jan. 11-én köztársasági elnök lett. Megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, a mérsékelt földreform bevezetéseként kiosztotta saját kálkápolnai birtokát. Amikor a jelentős újabb területek átadását követelő Vyx-jegyzék (1919. márc. 20.) elfogadása és az ellenállás megszervezése között kellett volna döntenie, márc. 21-én lemondott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)

Mindenki lehet minden

Török szerint ugyanakkor Károlyi nem volt a mai értelemben vett baloldali, "de még a korának értelmében vett baloldali sem". Hogy mégis őt találta meg magának az MSZP, az Török szerint arra vezethető vissza, hogy "a sekélyes, differenciálatlan, reflektálatlan és politikailag motivált történelemszemléletünkben mindenki lehet minden". "Ez persze nem az "anything goes" posztmodernizmusa, hanem inkább a kontroll nélküli politikai logika és a butaság érvényesülése", mondta.

Utána Kun Béla jött

A szélsőséges jobbosok azért tartják mégis "balosnak, mert utána Kun Béla jött" - állítja Török. (A Jobbik Magyarország Mozgalom hétfőn bejelentette, hogy az MSZP nagygyűlésének idejére, és ugyanarra a helyszínre ellentüntetést szerveztek, amire már meg is kapták az engedélyt.)

Mítoszteremtés zajlik

Hogy nem is igazán fontos Károlyi baloldali volt-e vagy sem, azt a Political Capital munkatársa, Gyulai Attila összegezte az Indexnek. Szerinte az, hogy az MSZP hangsúlyt helyez mind Károlyi személyére, mind pedig a hozzá köthető I. Köztársaságra (népköztársaságra) az "logikus folytatása a baloldalon jelenleg zajló identitás-építésnek". A hívószavak – igazságosság, köztársaság, felelősségvállalás, esélyegyenlőség – bevezetése után most mítoszteremtés zajlik, ennek pedig Károlyi Mihály fontos szereplője lehet, véli Gyulai.

Szimbolikus politizálás

Általánosságban elmondható, hogy a politikában a mítoszok megkönnyítik a saját oldal és az ellenfél megkülönböztetését, mozgósító erővel hatnak a támogatókra és az ellenzőkre egyaránt, mondta Gyulai. "Az MSZP jelenlegi identitásépítő politikája éppen arról szól, hogy a párt azonosíthatóvá váljon markáns, karakteres politikai erőként, és ezzel ledolgozza hátrányát a szimbolikus politizálás terén. Az, hogy Károlyi személye megosztja az értelmezőket, politikai vitákat gerjeszt, elősegíti, hogy a vele kapcsolatos MSZP-mítosz kiteljesedjen".

Károlyi és Tisza

Gyulai szerint a mostani károlyis mítoszteremtés hasonló ahhoz, ahogyan az Orbán-kormány viszonyult Tisza Istvánhoz. "A két történelmi személyiség és a két mítosz között szimbolikus jelentőségű konfliktust jelent, hogy Tiszát éppen 1918. október 31-én gyilkolták meg, amikor az őszirózsás forradalom Károlyi vezetésével sikert ért el".

Emlékezetes, hogy az elmúlt két évben négyszer is vörös festékkel öntötték le Károlyi szobrát Budapesten.