A kormány nem érti a katolikusok panaszait

2002.12.05. 18:27
Az egyházak, köztük a katolikusok pénzügyi pozíciói jelentősen javultak az előző évhez képest, ezért a kancelláriaminiszter nem érti, mi az elmúlt napokban kirobbant vita alapja. Kiss Elemér szerint a jövő évi költségvetés 35 százalékkal több pénzt ad az egyháznak, és a kifogásolt finanszírozás-módosítás miatti kiesést is kompenzálja a költségvetés. A püspöki kar viszont továbbra is sérelemként rója fel, hogy a kormány több, az egyházat érintő törvényt módosít.
A kormány értetlenül áll a katolikus egyház kifogásai előtt - a püspöki konferencia azonban továbbra is sérelmesnek találja a parlament elé benyújtott a törvényjavaslatokat.

Nem találtak meghallgatásra

Veres András, a Magyar Püspöki Konferencia titkára a főpapi kar háromnapos téli ülését követően azt mondta: "vannak lehetőségeik" arra az esetre, ha honatyák nem változtatják meg az általuk kifogásolt módosításokat. A püspök szerint a miniszterelnök és Seregély István egri érsek találkozóján sem "találtak meghallgatásra" észrevételeik.

Mint kiderült, a katolikus egyház nem csupán az egyébként még be sem vezetett népszavazás alapú egyház-finanszírozás megváltoztatását tartja elfogadhatatlannak, hanem az egyházi intézmények működését és a vallásos emberek jogait érintő kérdésről van szó. Kiemelte, hogy az általuk vitatott törvénymódosítási javaslatok témáinak többsége a vatikáni szerződésben és nem annak kiegészítésében szerepel, annak módosítására pedig csak az állam és a Vatikán közösen jogosult.

Javuló pénzügyi pozíciók

Kiss Elemér sajtótájékoztatóján Veres püspök korábban elhangzott felvetéseire reagálva érthetetlennek nevezte, hogy az egyház milyen bevétel kiesések miatt tiltakozik. A kancelláriaminiszter szerint az egyházak pénzügyi pozíciói javultak az előző évekhez képest, a költségvetés jövőre 35 százalékkal több pénz juttat számukra, mint az idén. Kiss Elemér kiemelte, hogy az oktatás terén vannak olyan tételek, ahol 140-220 százalékos növekedést könyvelhet el a felekezet.

A MeH költségvetéséhez tartozó egyházi támogatások pedig a 2002-es 26,3-ról 30,8 milliárdra nőnek. Kiss hangsúlyozta, hogy az 1 százalékos szja-támogatásukat felajánlók száma alapján folyósított támogatás miatti 720 millió forintos kiesést egy kompenzációs alapból kipótolja az állam.

A kompenzációból a katolikusok mellett a reformátusok és néhány ortodox egyház is részesül. Kiss Elemér bemutatta azt a 70 ezer aláírást is, amely a katolikus egyházzal szemben más egyházaktól a kormány módosító szándékait támogatva gyűlt össze. A kancelláriaminiszter szerint egyébként a Vatikáni Szerződésnek az előző kormány idején aláírt módosítása nem felelt meg a nemzetközi diplomácia szabályainak, így az nem képezi az 1997-ben született dokumentum részét.