Kedvezménytörvény: nemzet helyett kulturális örökség
További Belföld cikkek
- Kósa Lajos Magyar Péternek: Vegyen inkább egy csokor virágot Varga Juditnak
- Kiakadtak a pesti Wolt-futárok, amikor elolvasták, mi történik náluk
- A DK egyáltalán nem kér Magyar Péter fideszes együttműködéséből
- „Ha így folytatják, nemcsak takarító, hanem igazgató sem lesz az iskolában”
- Magyar utasok ragadtak Barcelonában a rendkívüli időjárás miatt
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló, 2001-ben megalkotott törvényt elsősorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján változtatták a képviselők. A bizottság indoklása szerint az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitákat váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és szomszédai, valamint az európai szervezetek között, illetve számos elemében átlépett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, a nemzetközi szerződések keretein.
Támogatás, ha a többség igényli
A módosítás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt oktatási, kulturális támogatást szülőföldjükön a határon túli magyarságnak. A parlament döntése értelmében bővül a kedvezmények köre: az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni.
A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették.
Kulturális kötődés
Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltja fel. A módosított forma a Velencei Bizottság ajánlása alapján különbséget tesz oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények között, mert az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények csak akkor egyeztethetők össze a hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi rendelkezésekkel, ha azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják.
A Velencei Bizottság által megállapított diszkrimináció feloldására a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik, akárcsak a pedagógus-, illetve oktatói kedvezményeket, a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra.
Megszűnnek az ajánlószervezetek
Utazási kedvezményt ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani. A kedvezmények köre kiszélesedik: a belföldi helyközi közlekedésben visszaútra is szól. A 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni.
A munkavállalást illetően a módosított törvény szerint a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól csak nemzetközi szerződés alapján lehet eltérni.
Ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani magyarigazolvány irányt kérelmet. Az ajánlószervezeteket megszüntetik, mivel tevékenységük ellentétes a nemzetközi joggal. A törvény szövege kitér arra, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik, akik kötődnek a magyar kultúrához.
Ami megfelel a határon túliaknak, megfelel a szocialistáknak
Az MSZP képviselőcsoportja fontos nemzeti és külpolitikai lépésnek tartja a kedvezménytörvény kétéves vitáinak lezárását, a most elfogadott módosítást - közölte Lendvai Ildikó és Tabajdi Csaba az MTI-vel. Jelezték: a módosított törvény remélhetőleg alkalmazhatóvá válik annál a két szomszédnál is, amelyek "nem hivatkozhatnak többé nemzetközi dokumentumokra", s eltérően a korábbitól, a most elfogadott szöveg érvényes lesz az uniós csatlakozás után is.
"Az MSZP képviselőcsoportja felszólítja az ellenzéket, hogy hagyja abba a határon túli magyarok riogatását és félrevezetését. A törvényben mindent megőriztünk, ami abból megőrizendő és megőrizhető volt" - hangsúlyozza a két szocialista politikus. Közlemény kitértek arra is, hogy "a módosítás mögött ott van a határon túli magyarok 98 százalékát megtestesítő szervezetek egyetértése". Hozzátették: "ami megfelel a határon túli magyarok legitim szervezeteinek, megfelel a magyar szocialistáknak".
Dzurinda: Továbbra is elfogadhatatlan
Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök sajnálattal állapította meg hétfőn: a magyar Országgyűlés a Szlovák Köztársaság egyetértése nélkül, úgy módosította a kedvezménytörvényt, hogy nem számolta fel annak területen kívüli hatályát. A budapesti szavazás hírére Szlovákiában elsőként reagáló Dzurinda kijelentette: "A Szlovák Köztársaság részéről elfogadhatatlan, hogy a törvény alkalmazása során a területenkívüliség érvényesüljön." Dzurinda közölte, hogy ha a területen kívüli hatályt a gyakorlatban megpróbálnák megvalósítani, a szlovák kormány ennek már a kezdet kezdetén gátat vet.
A módosítás következményeit érintő kérdésekkel a kormánypártok legközelebbi koalíciós tanácsán, szerdán kívánnak foglalkozni - jelezte a szlovák kormány sajtóosztálya.
Mint Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök szóvivője, Ján Füle elmondta, az államfő két síkon: belpolitikai és külpolitikai szempontból közelíti meg a magyar kedvezménytörvény módosítását. Ez alapján Schuster egyrészt nem venné jó néven, ha a jogszabály módosítása bármilyen mértékben megingatná a szlovák kormánykoalíció stabilitását. Másrészt közölte: Szlovákia számára nem okoz majd gondot az olyan jogszabályok elfogadása, amelyek mind Szlovákia, mind az Európai Unió jogrendjével összeegyeztethetők.