Kenedi: Értelmetlen az ügynöklista közzététele

2002.06.20. 18:08
Értelmetlennek tartja az egykori III/III-as ügyosztály ügynöklistájának nyilvánossá tételét Kenedi János. A Nyilvánosság Klub szakértője szerint ugyanis egymagában nincs csakis III/III-as ügynök, hiszen az állambiztonsági szolgálat titkos munkatársai egyik ügyosztályról pendliztek a másikra, a feladatok és a célok meghatározása szerint.
Az MSZP és az SZDSZ is módosítaná az ügynöktörvényt. Az eddig napvilágot látott információk szerint nyilvánossá tennék a III/III-as ügynökök teljes névsorát, a III-as Főcsoportfőnökség munkatársai közül pedig azoknak a közreműködése derülne ki, akik a rendszerváltás óta közszerepet vállaltak.

Kenedi János, a Nyilvánosság Klub szakértője, a Demokratikus Ellenzék legendás figurája szerint a rendszerváltás idején a III/III-as ügyosztályt kiáltották ki bűnbaknak, amelyhez a Duna-gate kirobbantását használták eszköznek, esetleg állambiztonsági játszmának. Kenedi elítéli, hogy a közel azonos tevékenységet végző szervezetek közt különbséget tettek, csak azért, hogy a szolgálatok nagyobbik részét a diktatúrából átmenthessék a jogállamba. Kenedi szerint immár 12 éve dezinformálják a közvéleményt a diktatúra titkosszolgálatainak működéséről.

Egyik ügyosztályról a másikra

A szakember értelmetlennek tartja az egykori III/III-as ügynökök névsorának közlését, mert az iratokkal azt csináltak, amit akartak az elmúlt bő évtizedben, hiszen vannak feltételezések, amelyek szerint sok dokumentot megsemmisítettek, de számosat politikai okokból is manipulálták. Ráadásul egymagában nincs csakis III/III-as ügynök, hiszen az állambiztonsági szolgálat titkos munkatársai egyik ügyosztályról pendliztek a másikra, a feladatok és a célok meghatározása szerint.

Mágnesszalagon is van nyilvántartás

Kenedi ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak a birtokában van másolatban a III-as Főcsoportfőnökség egykori munkatársainak anyaga, méghozzá mágnes-szalagon, amit a kérdés rendezése érdekében ugyancsak a Történeti Hivatalnak kellene átadni. A Nyilvánosság Klub ügyvivője szerint szakértőkből álló vizsgálóbizottságoknak kellene tisztáznia, mi történt 1989 és 1991 között a titkosszolgálatok irattárával

Iratbetekintési jogot az áldozatoknak

Kenedi János azt tartaná a kérdés megnyugtató rendezésének, ha az áldozatok valamennyi egykori titkosszolgálat irataiba betekintést nyerhetnének, így megtudhatnák kik, milyen jelentéseket készítettek róluk. A társadalomnak szüksége van arra, hogy megismerhesse a múltat - vélekedett, rámutatva: az anyagokból tankönyveket írhatnának, monográfiákat készíthetnének. Kenedi úgy gondolja, immár az átvilágításnak nincs értelme, így azt haladéktalanul abba kellene hagyni.

Markó: nehéz igazságot tenni
Markó György, a Történeti Hivatal vezetője néhány óra alatt képes kinyomtatni a III/III-as ügyosztály egykori munkatársainak névsorát, ha erről hozna döntést a parlament. A szaklevéltár elnöke szerint azonban az nem jelent semmit, ha valakinek ügynöki kartonja van. Ez ugyanis még nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető aktív ügynök is volt. Ha nem semmisült volna meg semmilyen irat, akkor az aktív ügynök után maradnia kellett egy, a jelentéseket tartalmazó dossziénak.

Az utolsó pillanatig aktív ügynökök jelentéseit azonban szinte teljeskörűen megsemmisítették, az ő esetükben így csak az ügynökkarton maradt meg, ami csak annyit dokumentált, hogy az illetővel felvette a kapcsolatot a titkosszolgálat. Az azonban a kartonból nem derül ki, hogy sikeresen, avagy sikertelenül szerveztek be valakit. Markó úgy véli igazságtalan lehet ügynökké kiálltani olyasvalakit, akinek kartonja van, dossziéja pedig nincsen. De mivel olyanoknak sincs dossziéja, akik aktívak voltak, csak "munkájuk" a megsemmisítési láz miatt nem maradt fenn, nehéz igazságot tenni.