Natália
-3 °C
8 °C

Kényszersterilizálás: elégtételt kell adnia Magyarországnak

2006.08.31. 19:14
Az ENSZ keretein belül működő bizottság a nők elleni diszkrimináció megszüntetéséért (CEDAW) elmarasztalta Magyarországot a nemzetközi jog megsértése miatt. Egy roma asszony kényszersterilizálása miatt indult eljárás hazánk ellen, és az elmarasztalás nyomán elégtételt (valószínűleg kártérítést) kell adnia a magyar államnak. Az ENSZ azt is kimondta: módosítani kell a magyar törvényeket, nem lehet megengedni, hogy az orvosok a páciens tájékoztatása nélkül sterilizáljanak.

Az ENSZ keretein belül működő "Bizottság a nők elleni diszkrimináció megszüntetéséért" (CEDAW) elmarasztalta Magyarországot a vonatkozó, "nővédelmi" nemzetközi egyezmény megsértése miatt, egészen pontosan egy roma asszony 2001-ben történt kényszerű sterilizálása miatt.

Halott magzat miatt operálták

2001. január 2-án, a fehérgyarmati kórház orvosai sterilizálták a roma származású Sz. A.-t. Az asszonyt műtét közben, méghozzá egy életmentő műtét közben tették meddővé. Az operáció során egy halott magzatot kellett császármetszéssel kivenni, eközben - mint azt az Indexnek nyilatkozó jogász, Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) munkatársa elmondta - az orvosok valószínűleg úgy gondolták, hogy ne kelljen kétszer felnyitni a nő hasfalát, elvégzik a sterilizációt is. (A NEKI másik munkatársa, Bodrogi Bea látta el Sz. A. jogi képviseletét az ügyben, ezért kérdeztük a jogvédő iroda szakemberét az ügyről.)

Az orvosok a műtét közben elmondták a nőnek, hogy elkötik a petevezetékét mindkét oldalon, merthogy a következő terhesség esetén óriási veszélynek lenne kitéve a magzat és az asszony maga is. Korábban ugyanis a nőnek már volt, voltak császármetszéses műtétei, illetve szülései.

Nem értette meg teljesen műtét közben a tájékoztatást

Az ügyvéd szerint ugyanakkor a műtét közbeni tájékoztatást a nő nem értette meg teljesen, és a tájékoztatás sem volt teljes körű - ezt immár az ENSZ is kimondta, jóllehet a magyar bíróságok első és másodfokon is az orvosoknak adtak igazat, és azt állították: visszafordítható jellegű beavatkozást végeztek el a roma asszonyon, amely így nem okozott maradandó károsodást, fogyatékosságot.

Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott: a műtét közben a magzatát elvesztő asszony, akinek az életét mentették éppen, nem hozhatott teljesen tájékozottan döntést, főleg azért nem, mert utóbb kiderült: a nő azt hitte, a petevezeték elkötése visszafordítható beavatkozás. Az orvosoktól azt is kérdezte a kórházból való távozáskor, pár nap múlva, hogy "mikor veszik már le róla" ezeket az elkötéseket, mikor lehet újra gyereke. Az orvosok ekkor már azonban arról tájékoztatták, hogy mindez gyakorlatilag befejezett tény, nem lehet már gyereke.

A magyar bíróságok elutasították Sz. A. panaszát

Ezután, 2001. október 15-én a nő és jogi képviselője, Bodrogi Bea (a Nemzeti és Etnikai Kissebségi Jogvédő Iroda - NEKI - munkatársa), magyar bíróságokhoz fordult, kártérítést követelve a kórháztól. Azt is kérték a bíróságtól: állapítsa meg, hogy megsértették a roma asszony személyiségi jogait, és a sterilizáció során mulasztást követtek el. Nem kérték ki ugyanis Sz. A. teljes és tájékozott beleegyezését.

A tájékoztatásból kihagyták például az asszony élettársát is és nem adtak felvilágosítást más családtervezési módszerekről sem, amellett, hogy a sterilizáció következményeivel sem lehetett egészen tisztában a műtét közben döntésre kényszerített nő - mondta el Muhi Erika. Mindennek ellenére a bíróság a keresetet 2002. november 22-én elutasította.

A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság gyakorlatilag helyben hagyta az első fokú ítéletet, de azt azért megállapította, hogy az orvosok valóban gondatlanul jártak el amikor a sterilizációval kapcsolatban lényeges információkat mulasztottak el közölni Sz. A.-val. Mindazonáltal a bíróság úgy ítélte meg, hogy a sterilizáció, mint olyan visszafordítható beavatkozás és Sz. A. nem bizonyította, hogy maradandó károsodást szenvedett, így kártérítésre sem volt jogosult.

Nemzetközi fórumhoz fordultak

A NEKI jogásza Sz. A.-val együtt ekkor, 2004. február 12-én fogott össze az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC), ott Danka Erika jogász munkáját emelte ki Muhi Erika. A New York-i Reprodukciós Jogok Központja (Center for Reproductive Rights) szintén segédkezett az ERRC és NEKI-nek.

Végül a NEKI és az ERRC közösen panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a CEDAW-nál, az ENSZ szakmai bizottságánál a jogtalan sterilizáció miatt. A CEDAW nem a roma asszony származása miatt vizsgálta meg az ügyet, hanem mert az általában vett női jogokat, az emberi jogokat sérthette meg az eset. A CEDAW végül ki is mondta, hogy pontosan ez történt az ügyben.

Panaszok Magyarország ellen

A panasz szerint Magyarország, mint "A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról" szóló egyezményt elfogadó állam megsértette az egyezmény több rendelkezését azzal, hogy elmulasztott megfelelő felvilágosítást adni a fogamzásgátlás és a családtervezés módszereiről, illetve megsértette Sz. A. egészségügyi szolgáltatásokhoz fűződő jogát a tájékozott belegyezése nélküli sterilizáció vonatkozásában. A harmadik "vádpont" Magyarország ellen az volt, hogy beavatkoztak Sz. A. gyermekvállalási képességébe.

Döntésében az ENSZ-bizottság kijelentette, hogy az ERRC és a NEKI érvelése meggyőző volt azzal kapcsolatban, hogy a sterilizáció visszafordíthatatlan beavatkozásnak tekinthető, mivel az annak visszafordítása miatt alkalmazott operációk kockázatosak, eredményességi százalékuk alacsony és számos tényezőtől függnek.

A CEDAW döntése

Az ENSZ-bizottság kifejtette, hogy a panaszosnak joga, "hogy speciális felvilágosítást kapjon a sterilizációval és a családtervezés alternatív módozataival kapcsolatban annak érdekében, hogy ilyen beavatkozást a teljesen tájékozott beleegyezése nélkül rajta végre ne hajtsanak."

A CEDAW úgy ítélte meg, hogy a sterilizációt Sz. A. teljes és tájékozott beleegyezése nélkül hajtották végre és az véglegesen megfosztotta őt reproduktív képességétől, így azon joga is sérült, hogy szabadon dönthessen arról, mennyi gyermeket, milyen időközönként kíván vállalni.

Végül az ENSZ-bizottság kifejtette, hogy a jogsértéseknek megfelelő kártérítési összeg fizetendő Sz. A.-nak. A kormánynak hatályon kívül kell helyeznie azt a rendelkezést, mely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy "sterilizációt hajtsanak végre a felvilágosító eljárás elhagyásával, ha azt a körülmények indokolják"

Egyre ismertebb Magyarországon a CEDAW

A CEDAW másodszor marasztalta el Magyarországot a nővédelmi nemzetközi egyezmény megsértése miatt. Muhi Erika elmondta az Indexnek: a magyar államnak hat hónapja van, hogy teljesítse a nemzetközi szervezet kéréseit, amelyek kötelező erejűek, hiszen Magyarország is részese a nők jogait védő nemzetközi egyezménynek.

A CEDAW-ról nemrégiben azért írt nagyon sokat a magyar sajtó, mert a bizottság eddigi magyar tagja, Morvai Krisztina kampányt indított az ENSZ-ben az utódjául kijelölt Pető Andreával megválasztásával szemben. Így végül magyar tag nélkül működik tovább a nemzetközi testület.