Kis pártok képviselői a 'hétszázezresek klubjában'

2005.01.07. 10:28
A parlament két kisebb pártjának képviselői foglalják el az országgyűlési fizetési lista első helyeit. A hétszázezresek klubjába - elvileg - két MDF-es, két SZDSZ-es és egyetlen fideszes politikus került be. Az élen Dávid Ibolya állna, ha nem mondana le a bizottsági munkáért járó díjazásról. Az MDF-es bizottságcserék köveztkeztében viszont az idén már Eörsi Mátyás szabad demokrata honatya kapja a legnagyobb összeget.

A januári hatszázalékos köztisztviselői alapilletmény-emelés után négy parlamenti képviselő kerül be a hétszázezer forintnál nagyobb fizetésűek klubjába, egyikük keresete pedig elvileg meghaladja a nyolcszázezret is.

Idén valószínűleg lekerül a képviselői fizetési toplista éléről Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Az utóbbi hónapokban ugyanis az MDF képviselőcsoportjának létszámfogyása következtében Herényi két kiemelt, dupla díjazással járó bizottságnak is tagja lett, így a képviselőcsoport vezetéséért járó illetménnyel együtt fizetése összesen 798 ezer forintra nőtt. A bizottsági helyek újrarendezése után azonban a frakcióvezető átadta alkotmányügyi bizottsági helyét Dávid Ibolyának, ami havi díjazását 714 ezer forintra mérsékelte.

A képviselői toplistát így hivatalosan Dávid Ibolya vezeti - elvileg - 840 ezer forintos fizetésével, de elsősége nem egyértelmű. A parlament MDF-es alelnöke ugyanis - a frakción belüli változások miatt - tagja lett a parlament "dupla térítéses" alkotmányügyi bizottságának és az ügyrendi testületnek is, amelyekért az 588 ezres házalalenöki fizetésén felül 252 ezer forint járna neki. Dávid azonban már előre jelezte, hogy lemond a bizottsági tagság után neki járó összegről, igaz, erről a parlament hivatala nem kapott hivatalos értesítést.

Miből áll össze a képviselői fizetés?
- Alapdíj (jelenleg 210 ezer forint)
- Bizottsági tagság: az alapdíj 40 százaléka
- Kiemelt bizottsági tagság: az alapdíj 80 százaléka
- Utazási költségtérítés: az alapdíj 70-160 százaléka
- Albérlet hozzájárulás: az alapdíj 50 százaléka
- Bizottsági elnöki poszt: az alapdíj 100 százaléka
- Bizottsági alelnöki poszt: az alapdíj 80 százaléka
- Frakcióvezető: az alapdíj 120 százaléka
- Helyettes frakcióvezető: az alapdíj 100 százaléka
- Országgyűlés jegyzője: az alapdíj 80 százaléka
A két MDF-esek közötti bizottsági "leosztás" változása miatt januártól várhatóan Eörsi Mátyás kerül 756 ezer forintos fizetéssel a toplista csúcsára. Eörsi az SZDSZ egyik EP-képviselőjének, Szent-Iványi Istvánnak a helyét örökölte meg, a szintén duplajuttatásos európai ügyek bizottságában, és megtartotta külügyi bizottsági alelnökségét is, valamint tagja a 40 százalékos térítéssel járó Interparlamentási Unió elnökségének is. 714 ezer forintot keres majd Herényivel holtversenyben Pető Iván, SZDSZ-es és Varga Mihály, fideszes frakcióvezető-helyettes is. Pető a kulturális és sajtóbizottság elnökeként és a számvevőszéki bizottság tagjaként képviselői fizetése mellett további 294 ezer forintot kap, Varga fizetését a frakcióvezető-helyettesség mellett a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöki posztjáért járó kiemelt fizetés dobja meg.

Az említett bruttó összegek csak a képviselői munkáért járó fizetéseket jelentik, és nem tartalmazzák az egyéb - például az utazásért és lakásbérlésért járó - juttatásokat.

A toplistás képviselők közül Herényi az Index kérdésére azt mondta, pontosan nem tudja, mekkora a fizetése, mert a juttatást a számlájára utalja az Országgyűlés. Herényi egyébként meglepetéssel értesült arról, hogy az Országgyűlés nyilvántartása szerint is ő (volt) a legjobban kereső honatya.

Eörsi Mátyás viszont azt mondta, tudatában van annak, hogy a keresete az országos átlaghoz viszonyítva magasnak számít, de az üzleti életből érkező képviselők jó része valójában kevesebbet keres az Országgyűlésben, mint a magánszférában. Eörsi szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a képviselőkkel szemben ma már nem csak erkölcsi elvárás, hogy a magánüzleteiket szüneltessék a parlamenti képviselőség idejére. Megjegyezte, hogy a politikai szerepvállalás, illetve a közélet átpolitizáltsága viszont erősen korlátozza a mandátumát esetlegesen elvesztő képviselő lehetőségét, hogy visszatérjen egy megfelelő állásba.

Képviselői fizetések '90-től napjainkig
A képviselői alapfizetés 1990-ben 32 500 forint volt, ami a ciklus végére 56 063 forintra növekedett. A Horn-kormány idején megduplázódott a képviselői tiszteletdíj, 1998-ban már 114 ezer volt az alapfizetés. A Fidesz négyéves kormányzati ciklusa alatt 114 ezerről 165 ezer forintig emelkedett a képviselői alapdíj, a mostani ciklusban viszont eddig csupán egyszer, 2003-2004-ben volt emelés, 2002-ben ugyanis úgy döntöttek, hogy a köztisztviselői alapbér ötszöröse helyett hatszorosa lesz az alap.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy e béremelésekkel párhuzamosan a képviselői fizetés alapját adó köztisztviselői alapbér is folyamatosan emelkedett. Jelentős változás a képviselői javadalmazásokban 2000-ben volt, amikor jelentősen emelték az utazási költségátalány-hozzájárulást: a legjobban a messze lakó képviselők jártak, ők a tiszteletdíjuk hatvan százaléka helyett 2000 óta alapdíjuk 160 százalékát kapják meg utazási hozzájárulás címén.