Súlyos állapotban a szivacsos agysorvadásban szenvedő férfi

2000.11.02. 12:20
A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a kergemarhakór emberi megfelelőjében, Creuzfeldt-Jacobs kórban szenved egy idős férfi, akit a nyíregyházi kórházban ápolnak. Állapota súlyos, már alig tud beszélni. Az ÁNTSZ kizártnak tartja a járványveszélyt, de a szükséges intézkedéseket megtették a kórházban. Négy éve diagnosztizáltak legutóbb szivacsos agysorvadást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akkor egy idős nő kapta el a kórt, és néhány hét után életét vesztette.
Az eddigi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, szivacsos agysorvadásban szenved az a hatvanhét éves férfi, akit a nyíregyházi kórházban ápolnak - tájékoztatta az MTI-t Kósa Zsigmond, az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézetének igazgató-főorvosa.

Járványveszély azonban nincs - mondta el lapunknak Dr. Réti Mária a szabolcsi ÁNTSZ-től. Konzultáltak az Országos Epidemiólogia Intézettel, és megtették a szükséges intézkedéseket a kórházban.

A beteg már alig tud beszélni

A beteg nagyon rossz állapotban van, alig kommunikál. A kérdésekre csak egy-egy szóval tud válaszolni, és nem fogja fel, mi történik körülötte. Diószegi Péter, a nyíregyházi kórház ideggyógyászati osztályvezető főorvosa az MTI-nek azt is elmondta, hogy az ápoló személyzet ezentúl szigorúbban veszi az egyébként is kötelező rendszabályok betartását, de a fertőzés veszélyét kizártnak tartja.

A jelenlegi esetnél olyan vizsgálati eredmények születtek, amelyek akár tankönyvekbe is bekerülhetnének a kergamarhakór emberi megfelelőjének, a Creuzfeldt-Jacobs kór tüneteinek, felismerésének oktatásához - hangsúlyozta a főorvos. Legutóbb négy éve diagnosztizáltak szivacsos agysorvadást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akkor egy idős nő kapta el a kórt, és néhány hét után életét vesztette.

A kergemarhakór
A szivacsos marhaagylágyulást először 1986 novemberében azonosították Nagy-Britanniában, és 1994-ben már 137 ezer esetet tartottak nyilván - írta Vandana Shiva a Third World Resurgence egy korábbi számában.

A brit kormány eleinte igyekezett elbagatellizálni az ügyet, de a betegség terjedése minden elképzelést felülmúlt, részben azért is, mert a betegség jelei csak a kifejlett állatokon mutatkoznak. Időközben bebizonyosodott, hogy a betegség okozója az elhullott birkák és marhák teteméből készült táppal való etetés. 1988-ban 1,3 millió tonna állati maradványt dolgoztak fel Nagy-Britannia 41 ún. ,,zsírolvasztó üzemében". A tápadalékokat használó gazdák általában nem voltak tudatában annak, hogy mivel is etetik jószágaikat. A brit kormány 1989-ben betiltotta ugyan a belsőségek és agyi részek felhasználását, de ez nem állította meg a betegség további terjedését - az állati maradványok feldolgozásának teljes tilalmát kellene elrendelni. Birka esetében az is kiderült, hogy a betegség az anyaállatról a véren keresztül a magzatra is átterjedhet.

Az emberek megbetegedésének (Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes, CJD) fő forrása a fertőzött marhahús fogyasztása, de a fertőzésnek más útjai is vannak, például ha a beteg marhákkal foglalkozik. A betegség nemcsak a birkát és marhát, de más emlősállatokat, például a macskákat is nagy számban fertőzi. A kapcsolat a szarvasmarha és az ember betegsége között már bizonyított, és a CJD hosszú, 5-30 éves lappangási ideje miatt tartani lehet egy súlyos járvány kitörésétől is.