Judit
3 °C
6 °C

Egy szak nem szak?

2001.11.30. 08:29
Több ezer felvételizőt érinthet váratlanul az a kormányrendelet, mely szerint a 2002/2003-as tanévtől kezdve nem lehet egy szakon tanulni többek között a filozófiát, az amerikanisztikát, a kommunikációt vagy az esztétikát. A bölcsészkarok dékánjai szerint a kormány júliusi határozatával megsértette a felsőoktatási törvényt, mely ilyen súlyú döntéseknél kétéves türelmi időt ír elő. Az oktatási tárca a lépést azzal indokolja, hogy piacképessé szeretnék tenni a leendő bölcsészeket.
A júliusban megjelent kormányrendelet 46 olyan kötelezően társítandó egyetemi szakot sorol fel, amelyeket csak egy másik szakkal együtt lehet elkezdeni és befejezni - adta hírül a Magyar Hírlap. A döntés bejelentésével azonban mind a kormányzat, mind pedig az oktatási tárca is adós maradt, így sokak számára csak most derülhet ki: ha tavasszal be akarnak kerülni az egyetemre, kénytelenek két szakra felvételizni.

Csak másik szakkal felvehető tantárgyak
Alkalmazott nyelvészet, altajisztika, amerikanisztika, arab, asszirológia, cseh, egyiptológia, bolgár, elméleti nyelvészet, esztétika, észt, filozófiaelmélet és -történet, finn, finnugor, hebraisztika, horvát, indológia, informatikus-könyvtáros, iranisztika, japán, kínai, kommunikáció, kulturális antropológia, latin, lengyel, levéltár, magyar (mint idegen nyelv), mongol, művelődésszervező, néderlandisztika, néprajz, összehasonlító irodalomtudomány, pedagógia, román, romológia, skandináv, szerb, színháztörténet, szlovén, tibeti, török, ukrán, új és legújabb kori muzeológia, újgörög
A történelmet, a magyart vagy az angolt nem érinti a változtatás

Míg például az elmúlt években az egyetemeken lehetett csak kommunikációt, amerikanisztikát, latint vagy néprajzot hallgatni, tavasszal ezek mellé már egy másik szakot is kötelező lesz választania a felvételizőnek. A listán egyébként olyan szakok is vannak, amelyeket már korábban sem lehetett önmagukban választani. A rendelet viszont olyan nagyobb szakokra, mint az angol, a német, a történelem vagy a magyar, nem vonatkozik.

A bölcsészkarok dékánjai azzal egyetértenek, hogy bizonyos tárgyaknál ismét kötelezővé teszik a kétszakos képzést, csak a bevezetés módja ellen tiltakoznak. Berta Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta: ilyen lényeges változásokat nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, a felsőoktatási törvény is két év átmenetet ír elő. A változásokra ugyanis sem az egyetemek, sem a felvételizők nem készültek fel.

A szegedi egyetem a kormány helyett "kampányol"

Berta Árpád dékán a napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, a szegedi egyetem képviselői járják a környékbeli városok iskoláit, és maguk próbálják felhívni az érettségizők figyelmét a változásokra.

A változások a már egyetemre járó hallgatókat is érintik - jelentette ki Lengvárszky Attila, a pécsi bölcsészkar osztályvezetője. Az egyszakosok ugyanis eddig tandíj nélkül tanulhattak a belső felvételis, B szakokon, a jövőben azonban ezekért már fizetniük is kellene.

Piacképes-e a filozófus?

Az adófizetők pénzén olyan bölcsészeket szeretnénk képezni, akik diplomájukkal el is tudnak helyezkedni - indokolta a változtatásokat Kiss Ádám, az oktatási minisztérium helyettes államtitkára. A társítás olyan szakoknál nem kötelező - tette hozzá -, amelyek önmagukban is beválthatók a munkaerőpiacon. Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet a hallgatókra bízni, hogy csak egy - őket érdeklő - szakot vállaljanak, a helyettes államtitkár úgy válaszolt: az egy szak elvégzéséhez is magas kreditszámot kell teljesíteni az egyetemen, így célszerűbb, ha adott idő alatt két szaktudást is elsajátítanak a diákok. A minisztérium illetékese nem rejtette véka alá, hogy a kormányrendelettel az egyetemeket az egyszakos képzések visszaszorítására szeretnék ösztönözni.