Miklós
-7 °C
2 °C

Fogjuk meg, oszt' vigyétek!

2001.11.27. 09:03
Miközben a politika igyekszik kampányeszközzé tenni a kilakoltatás gondját, jelenleg csak Budapesten mintegy 50 ezer embert fenyeget a kilakoltatás réme. Az okok különbözőek, de az biztos, nem csak az érintettek tehetnek arról, hogy kilátástalan helyzetbe kerültek. A szakember szerint az önkormányzatok és a kormány a ciklusban nem dolgoztak eleget a kilakoltatásokat elkerülendő.
A honpolgár azon filózik, hogy ténylegesen mi okozhatja a télvíz idején nagyobb sajtóvisszhangot kapott problémát. Egy kis utánajárással kiderül, hogy a probléma maradt, ami eddig is volt, csupán a "szövegkörnyezet" változott meg most hirtelen.

Az tény, hogy a fővárosban több ezer családot fenyeget a kilakoltatás, így a probléma hatékony kezeléséhez konszenzusra lenne szükség, ennek ellenére az érintett szervek egymásra mutogatnak. - Ez azért van, mert mind a kormány, mind az önkormányzatok mulasztottak ebben a kérdésben - mondta Győrfi Péter, a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány elnöke. - Most főként emiatt nincs egyetértés abban, hogy az önkormányzatok, vagy a kormány vállaljon e nagyobbat a helyzet rendezése érdekében. Pedig négy év alatt ki lehetett volna dolgozni egy jól működő lakásfelújítási támogatást, és az önkormányzatok is többet vállalhattak volna; mindkét fél hibája, hogy csak a fővárosban 50 ezer család került kilátástalan helyzetbe.

A kormány álláspontja szerint az önkormányzatok helytelen gazdálkodása az oka, hogy a krízishelyzetbe jutott családok számára nincs elegendő szociális bérlakás és átmeneti otthon. Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a helyzet kialakulásához az önkormányzatok helytelen gazdálkodása is hozzájárul, mivel a központi források lakáscélú támogatásának 50-70 százalékát az önkormányzatok nem továbbítják a lakossághoz, és azt a rendelkezést sem tartják be, hogy a privatizációból származó bevételek fele a lakásfelújítási alapba kerüljön.

Demszky Gábor viszont a kormánytól várná a megoldást: szerinte a költségvetési többletbevételből megvalósítható lenne egy olyan lakáskoncepció csomag, amely a szociális és kilakoltatási problémákat is megoldhatná. A főváros első embere arra kérte a budapesti önkormányzatokat, hogy március végéig függesszék fel a kilakoltatásokat, és ne veszélyeztessék a gyermekes családokat.

Szegénységből politikai előny

- Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kilakoltatási probléma ma nem nagyobb, és nem sürgetőbb, mint mondjuk a nyár közepén volt. Ma is ugyanannyi ügy van végrehajtási szakaszban, mint fél éve, csak télen a közvélemény érzékenyebb erre a jelenségre - hívta fel a figyelmet Győri Péter. - Az sem elhanyagolható, hogy a választásokhoz közeledve egyesek megpróbálnak politikai előnyt kovácsolni a problémából.

A kilakoltatások egyik primer oka az, hogy a lakó nem fizeti a lakbért vagy a közüzemi díjakat. A másik, teljesen más gyökerű ok az önkényes lakásfoglalás. Az előbbi csoportban 50 ezer olyan háztartással számol a fővárosi önkormányzat szociális és lakásügyi bizottsága, melyeknek hat hónapnál hosszabb ideje van elmaradása. Ehhez a csoporthoz további 70 ezer háztartás tartozik, melynek rendszeres támogatásra van szüksége ahhoz, ki tudja fizetni a különböző díjakat. A lakásfoglalók gondja jóval összetettebb, de sokkal kevesebb embert érint. Mintegy 500 önkéntes lakásfoglalást regisztráltak Budapesten.

A Lex Juharos nem szalonképes

Ezzel kapcsolatban a Lex Juharos volt a gyújtópont. A fideszes képviselő Juharos Róbert által benyújtott és elfogadott törvény lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy bírósági tárgyalás nélkül is kilakoltassanak önkényes lakásfoglalókat. A törvény egyik legádázabb ostorozója Erzsébetváros polgármestere, Szabó Zoltán, aki azt mondta, hogy amíg ő polgármester, addig a VII. kerületben nem lesz "statáriális" kilakoltatás.

Győrfi Péter szerint a Lex Juharos nem jogállami megoldás: az európai gyakorlattól idegen, hogy egy fontos emberi jogi intézkedésben ki lehessen kerülni a bírósági utat. - Más kérdés - teszi hozzá Győri -, hogy pont a VII. kerületi önkormányzat az egyik ékes példája annak, hogy miként lehet felhalmozni az ilyen jellegű szociális problémákat.

A segítő pótegylet

Jellemző, hogy a fizetésképtelen családok elsősorban nem az önkormányzatoktól kapnak támogatást, hanem egy alapítványtól, melyet a közüzemi szolgáltatók nagy családja gründol. Igaz, nem humanitárius megfontolásból, hanem masszív anyagi érdekből. A Hálózat Alapítvány néven ismert Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány elnöke szerint szervezetük afféle pótegylet.

Az alapítvány "rezsi kompenzációt" nyújt a rászorulóknak. A hozzájárulás a teljes rezsi költségének 20 százaléka, de ebből csak az részesülhet, aki képes kifizetni a 80 százalékot. A fővárosban 70 ezer háztartás él ezzel a lehetőséggel. Közvetlenül a kilakoltatás előtt kaphatnak az érintettek úgynevezett krízistámogatást. Eziránti kérelemből havonta átlag 100 érkezik az alapítványhoz.

  • Győri házak a térképen, keress legszebb családi házak között.
  • Sopronba költöznél? Keresd meg a legszebb házakat sopronban
  • Albéletek Győrben az Otthontérképről!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!