Nem olcsóbb a kisebb parlament?

2004.03.04. 09:06
A kisebb létszámú parlament nem feltétlenül lenne olcsóbb, mert az alacsonyabb képviselői bérköltséget bőven ellensúlyozná a több szakértő és egy új választási informatika rendszer költsége - írja a Napi Gazdaság. Az MSZP és az SZDSZ a kormány javaslatára vár, a Fidesz már benyújtotta saját, 220-250 fős parlamentre vonatkozó tervezetét.
Medgyessy Péter országértékelő beszéde nyomán a parlamenti pártok versengve fogtak hozzá a mainál kisebb létszámú Országgyűlésre vonatkozó tervezetek kidolgozásához. Kizárólag a politikai akaraton múlik, hogy a 2006-os országgyűlési választást már az új rendszer jegyében tartsák meg - vélik egyöntetűen a napilap által megkérdezett képviselők.

Az Igazságügyi Minisztériumban a felvetés után azonnal megkezdődött a javaslat jogi formába öntése - értesült a Napi Gazdaság -, de annak várható tartalmáról és pénzügyi kihatásairól nem kívántak nyilatkozni. A lap által megkérdezett szakértők szerint egy minden részletkérdésre kiterjedő koncepció nélkül felelőtlenség lenne megtippelni, hogy hozna-e bármilyen megtakarítást a létszámlefaragás.

Az egyfordulós választás olcsóbb

Ami a választások költségeit illeti, érezhető megtakarítást csak a fordulók számának csökkentése hozna: a kétfordulós 2002-es országgyűlési választás 5,4 milliárd forintba került, ez ha nem is felére, de jelentősen mérséklődne az egyetlen fordulóra való átállással (ahogy az 1994-ben az önkormányzati választások esetében történt). Az új rendszerű választások esetében azonban számolni kell a pótlólagos informatikai költségekkel: a júniusi EP-választásoknál ez a szükséges alkalmazásfejlesztésekkel, üzemeltetéssel együtt eléri az egymilliárd forintot, amit növel a felhasznált szoftverek erkölcsi amortizációja is.

A képviselő-változások nyomán a végkielégítések és más személyi költségek 2002-ben 1,85 milliárd forintba kerültek. Szintén fontos tétel a frakciók mögött álló szakértői-adminisztratív bázis, amelyet minden bizonnyal növelni kellene a fogyókúra mellett: a képviselők jelenleg mindössze egy személyi titkárra kapnak havi bruttó 118 ezer forintot, a frakciók központi kerete egy-tízmillió forint közötti.

Nem a képviselők drágák?

A szakértőínséget ugyanakkor a kormánypártok esetében jól ellensúlyozza, hogy - elsősorban a törvény-előkészítésben - az államapparátusra támaszkodhatnak. A mérleg másik serpenyőjében a megszűnő képviselői helyek utáni megtakarítás a legnagyobb tétel, ez viszont 130 fős létszámcsökkenéssel számolva sem éri el az évi 1 milliárd forintot.

Bár a kisebb parlamentre vonatkozóan az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is vannak elképzelései ezek vázolása előtt mgvárnák a kormány javaslatát. A Fidesz ezzel szemben már benyújtotta saját, 220-250 fős parlamentre vonatkozó javaslatát. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint ugyanakkor a létszámcsökkkentés nem járna egyértelműen költségcsökkenéssel, "mert a munka színvonalának fenntartásához több szakértőt kellene alkalmazni.