Nem olcsóbb a kisebb parlament?
További Belföld cikkek
- Magyar Péter: Soha nem ütöttem meg a gyermekeim anyját, ő viszont engem sokszor
- Sokan adnak kölcsön ismerősöknek, de gyakran nem kapják vissza a pénzt
- Kósa Lajos egységben az ellenzékkel, visszadobott egy belügyminisztériumi törvénymódosítót
- Döntött a kormány, benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amiről mindenki beszél Budapesten
- Magyar Péter nekiment Deutsch Tamásnak, egy rendőri tanúvallomást is idéz
Az Igazságügyi Minisztériumban a felvetés után azonnal megkezdődött a javaslat jogi formába öntése - értesült a Napi Gazdaság -, de annak várható tartalmáról és pénzügyi kihatásairól nem kívántak nyilatkozni. A lap által megkérdezett szakértők szerint egy minden részletkérdésre kiterjedő koncepció nélkül felelőtlenség lenne megtippelni, hogy hozna-e bármilyen megtakarítást a létszámlefaragás.
Az egyfordulós választás olcsóbb
Ami a választások költségeit illeti, érezhető megtakarítást csak a fordulók számának csökkentése hozna: a kétfordulós 2002-es országgyűlési választás 5,4 milliárd forintba került, ez ha nem is felére, de jelentősen mérséklődne az egyetlen fordulóra való átállással (ahogy az 1994-ben az önkormányzati választások esetében történt). Az új rendszerű választások esetében azonban számolni kell a pótlólagos informatikai költségekkel: a júniusi EP-választásoknál ez a szükséges alkalmazásfejlesztésekkel, üzemeltetéssel együtt eléri az egymilliárd forintot, amit növel a felhasznált szoftverek erkölcsi amortizációja is.
A képviselő-változások nyomán a végkielégítések és más személyi költségek 2002-ben 1,85 milliárd forintba kerültek. Szintén fontos tétel a frakciók mögött álló szakértői-adminisztratív bázis, amelyet minden bizonnyal növelni kellene a fogyókúra mellett: a képviselők jelenleg mindössze egy személyi titkárra kapnak havi bruttó 118 ezer forintot, a frakciók központi kerete egy-tízmillió forint közötti.
Nem a képviselők drágák?
A szakértőínséget ugyanakkor a kormánypártok esetében jól ellensúlyozza, hogy - elsősorban a törvény-előkészítésben - az államapparátusra támaszkodhatnak. A mérleg másik serpenyőjében a megszűnő képviselői helyek utáni megtakarítás a legnagyobb tétel, ez viszont 130 fős létszámcsökkenéssel számolva sem éri el az évi 1 milliárd forintot.
Bár a kisebb parlamentre vonatkozóan az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is vannak elképzelései ezek vázolása előtt mgvárnák a kormány javaslatát. A Fidesz ezzel szemben már benyújtotta saját, 220-250 fős parlamentre vonatkozó javaslatát. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint ugyanakkor a létszámcsökkkentés nem járna egyértelműen költségcsökkenéssel, "mert a munka színvonalának fenntartásához több szakértőt kellene alkalmazni.