Kisegyházak: szakítópróba

Semjén Zsolt helyettes államtitkár a kisegyházak képviselőivel való találkozás után (január 21.) kijelentette, hogy többségük támogatja az 1990-es törvény változtatását. A kisegyházaknak a minisztérium az év elején küldte ki a módosító indítvány tervezett szövegét. A tizenegy kisegyház azonban csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte: egyáltalán nem értenek egyet a javaslattal, nincs meg az az állítólagos konszenzus köztük és a kormányzat között.

Farkas Pál, a Buddhista Főiskola igazgatója a Tan Kapuja Buddhista Egyház képviseletében megköszönte Semjén Zsoltnak, hogy így összehozta a különböző, egymástól vallásilag elég távol álló felekezeteket, mondván ez másnak, ilyen gyorsan biztosan nem sikerült volna. Úgy vélte, a törvénymódosítás szándéka magához a kormányhoz kapcsolható, amely "ezzel voksokat szerezhet", és a javaslat a kabinet számára már presztízs-kérdéssé vált.

Minden szervezet egyetértett abban, hogy nem a szabályozást, hanem a végrehajtást kellene módosítani. Szerintük a Legfelsőbb Bíróság kiadhatna egy végrehajtási útmutatót, bevonhatnának külső szakértőket, ami megkönnyítené a bejegyzést végző bíróságok munkáját, könnyebben dönthetnének egy-egy új egyház sorsáról. Szerintük az egyház-alapítási jog bármilyen korlátozása tehát a vallásszabadság korlátozását is jelentené, az esetleges visszaéléseket pedig a már meglévő eszközökkel is kezelni lehet, erre való a rendőrség, gyámhatóság, APEH.

Vankó Zsuzsa, a Keresztény Advent Közösség emberi jogi referense szerint nincs társadalmi igény a "szekták" elleni fellépésre, ez csak egy pontosan körülhatárolható politikai és vallási irányzat érdeke és akarata. Mesterségesen gerjesztik a szektaellenes hangulatot a társadalomban, miközben nincs is olyan jellegű és mértékű deviancia Magyarországon vallási téren, ami a hatalmas "vészharang-kongatásra" okot adna.

Többen említették egyes vallási vezetők, illetve Semjén Zsolt a keresztény Magyarország megteremtésére vonatkozó utalásait, ami szerintük nemzetközi megütközést keltett. Buda Péter az Emebri Jogok Határok Nélkül szervezet képviseletében elmondta: tavaly szeptemberben a bécsi EBESZ-konferencián mind az USA, mind az EU képviselői elítélték a módosítási törekvést, bár ez akkor nem keltett komoly sajtóvisszhangot.

Az Alkotmány Bíróság is több alkalommal foglalt állást a törvénnyel kapcsolatban. Ezek közül az egyik legfontosabb, miszerint "az állam, amíg ezzel a vallásszabadságot, s ezen belül az együttes vallásgyakorlás jogát nem sérti, belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának feltételeit és jogállását". Tehát a vallás szabad gyakorlásának elvét nem sérti, ha egy közösség nem teheti ezt intézményesen, jogi formát öltve, saját egyházat alapítva. Erre a határozatra hivatkozik azóta nagyjából minden szigorító módosító indítvány. Egy határozatában az AB kinyilvánította, hogy "az egyházak egyenlőkként való kezelése szintén nem zárja ki az egyes egyházak tényleges társadalmi szerepének figyelembevételét", tehát nem alkotmányellenes, ha jogszabályban külön rendelkezéseket alkalmaznak a történelmi egyházakra. Ez alapján tehet különbséget a médiatörvény, a történelmi egyházaknak külön-külön helyet biztosítva a médiakuratóriumokban.

Az Orbán-kormány 1999 végén új verzióval ált elő. Korábban úgy tűnt, a Semjén-javaslat a kabinet hivatalos koncepciójává válik, de hirtelen Schanda Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetőjének dolgozata vált a minisztérium hivatalos anyagává (keretes írás). A HVG információi szerint ez dolgozat annak idején egy folyóirat számára készült, de a tárca vezetői annyira jónak találták, hogy rögtön hivatalos rangra emelték.

A 92 nyilvántartásba vett egyház ma sajátos autonómiát élvez, ami például abban nyilvánul meg, hogy belső döntéseik bíróság előtt nem peresíthetők, vallásoktatást folytathatnak az állami-önkormányzati iskolákban, közszolgálati intézményeiket az államiakéval azonos mértékű támogatás illeti meg, igényt tarthatnak a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékára, lelkészeiket nem sorozhatják be.

Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök főtanácsadója szerint nem alkotmányellenes, ha az állam - hitéleti tevékenységük társadalmi hasznossának megfelelően - eltérő jogosítványokkal ruházza fel a különböző egyházakat. Hogy a "hasznosságot" milyen alapon, hogyan lehet eldönteni, egyelőre nem tudni, a javaslat szerint a jövőben egységesen egyetlen bíróság - például a fővárosi - intézhetné a nyilvántartásba vételt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!