Kis János: Az alkotmány bevált, működőképes

Ön is elavultnak tartja a hatályos alkotmányt?

Nem, az alkotmány bevált. Szilárd kiindulópontot ad az emberi jogok védelmére, megfelelően rendezi el a demokratikus intézmények alapstruktúráját, jól igazodik a magyar közjogi hagyományok demokratikus és szabadságelvű irányához. És azonkívül működőképes. Nincs szükség új alkotmányra. A meglévő szimbolikus megerősítésére - véglegessé nyilvánítására - volna szükség. Ennek során el lehetne végezni a szöveg technikai egységesítését és pontosítását is, ami valóban hasznos volna. De pusztán azért, hogy a szöveg egységesebb és pontosabb legyen, nem érdemes hozzányúlni az alkotmányhoz. Anélkül is épp elég jól működik. Az első szabad választások óta Magyarországon egyszer sem volt olyan alkotmányos krízis, melyet az alaptörvény kodifikációs tisztázatlanságai okoztak volna.

Nem lehet, hogy az igazságügy-miniszter kezdeményezése éppen a véglegesítést célozza?

Az alkotmány véglegesítését akkor lehet elvégezni, amikor a politikai küzdőtéren eljön a kegyelmi pillanat. 1990 után egyetlen egyszer - 1995-96-ban - jutottunk egy ilyen pillanat közelébe, de azt sikeresen elszalasztottuk. Most biztosan nincs ilyen pillanat. Ezt fontos szem előtt tartani, mert ha a közhatalom képviselői újra és újra alkotmányozásról értekeznek, majd az alkotmányozás újra és újra elmarad, akkor a hatályos alaptörvény tekintélye egyre bizonytalanabbá válik. Olyan közhiedelem alakul ki, hogy ez csak egy rosszul sikerült, ideiglenes szöveg. Nem az igazi, nincs miért tisztelni. Magyarországon amúgy is baj van az alkotmánytisztelettel. Ezért az igazságügyminiszter helyében én nem hirdetném meg, hogy a minisztériumom új alkotmányszöveget készít, mert a régi nem elég jó. A kétharmados törvényeket pedig végképp békén hagynám.

Egyetért azzal, hogy - a hatékonyabb kormányzás érdekében - szűkítsék a kétharmados törvények körét?

Kétségtelen, a kétharmados törvények léte megköti a mindenkori kormány kezét, mert ha ezek módostása nélkül nem érheti el a célját, akkor egyezkednie kell az ellenzékkel (feltéve, hogy nem rendelkezik egymaga a mandátumok kétharmadával). Ebből azonban még nem következik, hogy a kormányzás akkor hatékonyabb, ha a kétharmados törvényeket eltörlik. Az autósokat is köti a sebességkorlátozás. De vajon hatékonyabb volna-e a forgalom, ha a sebességhatárokat eltörölnék?

Miért jó, ha a jogalkotás nehezített?

Minden kormány szívesen változtatna azokon a törvényeken, amelyek korlátozzák a mozgási szabadságát. Fellazítaná az adatvédelmet, gyengítené tájékoztatási kötelezettségét, megurtítaná a szólás és gyülekezés szabadságát, csökkentené a jegybank önállóságát, és így tovább. Az állampolgárok közösségének ez rossz volna. Nekünk az a jó, ha a kormány nem nyúlhat hozzá tetszése szerint az adatvédelemhez, az információszabadsághoz, a szólás és gyülekezés szabadságához, a jegybank függetlenségéhez.

De valóban azokat a törvényeket védi-e a kétharmados szabály, amelyeket védeni kell a kormánytöbbséggel szemben?

Túlnyomórészt olyan törvények tartoznak ide, melyek a politikai szabadságjogokat védik, vagy a kormány és ellenzék közti viszonyokat érintik, vagy a hatalmi ágak elválasztását hivatottak biztosítani. Csupa olyan terület, ahol a kormány a beavatkozásban, az állampolgárok közössége viszont a beavatkozás korlátozásában érdekelt..

Az igazságügy-miniszter azonban azt mondta, hogy ahol a kétharmados védelem indokolt, ott a törvényt be kell emelni az alkotmányba.

Mindenütt indokolt, tehát mindent beemelnének az alkotmányba? Mitől lesz akkor a kormányzás hatékonyabb? Semmi kétség, egy kétharmados törvényt gyakorlatilag nem könnyebb módosítani, mint egy alkotmányhelyet. De ez csak most van így. Elég széles egyetértés van abban, hogy az alkotmány módosítási szabályait szigorítani kell. Ha ez megtörténik, a jelenleg kétharmados törvényekbe foglalt rendelkezések módosítására alig lesz lehetőség. Célszerűbb tehát megőrizni a háromlépcsős jogalkotási rendet: feles törvények, kétharmados törvények, alkotmánycikkelyek.

A modern demokráciák többsége nem ismer kétharmados törvényeket.

Így igaz. Csakhogy másutt a parlament nem egykamarás. Azt a jogalkotási béklyót, mellyel nálunk a kétharmadosság köti meg a kormány kezét, náluk a második kamara vétója biztosítja. A kétharmados törvények a szenátus funkcionális megfelelői - csak éppen olcsóbban érik el ugyanazt, amit a szenátus. Mivel Magyarország nem elég nagy és sokszínű ahhoz, hogy érdemes volna föderalizálni, ezért nekünk nem érdemes vállalnunk a szenátus bevezetésének többletköltségeit. Akkor viszont együtt kell élnünk a kétharmados törvényekkel.