Piroska
-10 °C
1 °C

Bőrdzseki és színes tévé állami támogatással

2004.01.08. 10:52
Kapcsolódó cikkek (1)
Nincs központi adatbázis annak megállapítására, hogy jelenleg hány törvényesen bejegyzett párt működik Magyarországon. Az Index megtalálta a legfiatalabbat, a Petőfi Nemzeti Néppártot, és megkereste a rendszerváltás hajnalán alakultak egykori elnökeit is: milyen sötét ármánykodás állhat annak hátterében, hogy egyetlen választást sem nyertek.
"Megjelent a taggyűlésen egy úr, aki hallott már a pártról, és felszólalt: szívesen ad pénzt, ha cserébe ő lehetne az elnök" - emlékezik Povisel József, a Család- és Gyermekvédők Pártjának alapítóelnöke az 1994-es választást megelőző lázas hónapokra. A tagságot meggyőzte a fellépése, habár Poviselnek, a kitúrt elnöknek - az érintettség okán nem meglepő - "rossz érzése" volt. "Nem kell funkció a támogatáshoz, sőt, tisztább, ha a kettő szétválik", érvelt, de szavait a "naiv, jó szándékú párttagok" nem hallották meg. A párt közgyűlésén a mecénást elnökké választották.

Azóta nem látta senki.

Ez a kisebb baj, mivel a köd előttem, köd utánam elnök elvitte magával a párt közgyűlési jegyzőkönyvét és minden dokumentumot, amihez csak hozzáfért. A párt ezt a pofont soha nem tudta kiheverni. Megszűnt miután sem az 1994-es, sem az 1998-es választáson nem állított jelöltet. Povisel szerint pedig lett volna keresnivalójuk: "A rendszerváltás után minden elment a piacgazdaság irányába. A pszichológus, gyermekvédő alapítók szociális programmal szerették volna a pártot a parlamentbe vinni." Azért még lehet, hogy egyszer szavazhatunk a Család- és Gyermekvédők Pártjára, mivel Povisel József nemrég beszélt a volt alelnökkel, akivel abban maradtak: fel kéne éleszteni a mozgalmat.

Bőrdzseki és színes tévé a pártkasszából

A Család- és Gyermekvédők Pártja egyike volt annak a 179 politikai szervezetnek, amely a rendszerváltás utáni években a parlamentet ostromolta. A Legfelsőbb Bíróság 1998-as választások előtt készült nyilvántartásából nyárra sok párt kikerült, mert a törvény szerint törlik azt a politikai szervezetet, amely két egymást követő választáson nem állít jelöltet. Így járt az 1990. február 19-én alakult Magyar Realista Mozgalom is.

"Nem kaptuk meg az indulásra a kétmillió forintot" - osztja meg az Indexszel a párt legnagyobb sérelmét Mihály Miklós, aki a mai napig levelezget a Pénzügyminisztériummal. Arra a kérdésre, hogy a párt nevében a realista mit takar, azt a választ kapjuk, hogy "azzal kell reálisan gazdálkodnunk, amink van". A pártelnök példaként a "Magyarország alatt húzódó tenger" kihasználását, az ötvenes évek erőltetett iparosításának elhibázottságát és a külföldi primőrszállítmányok leállításának kívánalmát említi. Programjával a választópolgárok maradéktalanul egyet tudnának érteni: "Etessétek a juhokat, ha nyírni akarjátok."

Felmerül a kérdés: miért nem futott be mégsem a Magyar Realista Mozgalom? "Négy jelöltünk volt 1990-ben, de visszaléptünk, mert a XVI. kerületben az egyik párt csalással szedte össze a kopogtatócédulákat" - mondja Mihály, aki egy politikai krimibe illő esetet idéz fel: az egyik baloldali párt jelöltje, emlékezete szerint, "Add ide vagy szétlőlek!" felszólítással gyűjtötte a kopogtatócédulákat. A realisták 1994-ben már nem indultak, 1998-ban törölték őket a bejegyzettek listájáról. "Az a kétmillió nem egy nagy összeg, de hát papírmunkára csak kell valamennyi" - tér vissza régi sérelmére Mihály Miklós. Az elnök különben ismer olyan pártalapító-kollegát, aki az állami támogatásból vett magának bőrdzsekit, egy másik pedig színes televíziót.

Királypárti villamosmérnökök

"A pártszervezésre adott pénzt nem vettük fel, elvünk, hogy egy párt se éljen közpénzekből" - mondja az Indexnek a már megszűnt Magyar Legitimista Párt egykori elnöke, Pálos László. Programjuk, az ezeréves királyság visszaállítása nem talált különösebb visszhangra a választópolgároknál. A dicséretesen takarékos legitimisták királyság visszaállító érvei között szerepel, hogy az új rendszerrel meg lehetne spórolni az Alkotmánybíróságot, hiszen ezt a feladatot a király kabinetirodája látná el.

Ilyen előzmények után meglepő, hogy az 1990 januárjában, főleg villamosmérnökökből alakult Magyar Legitimista Párt az első szabad választáson nem került a parlamentbe, igaz, jelöltet sem állított. Négy évvel később a Kiegyezés Kisgazdapárt színeiben négy-öt legitimista nevét megismerhették a választópolgárok, az országgyűlésbe azonban egyiküket sem juttatták. A párt ma inkább hagyományőrző szervezetként működik, az utolsó magyar király, valamint József nádor emlékére koszorúznak minden évben.

Választópolgároknak másképp mondják

A pártok nyilvántartása a Legfelsőbb Bíróságról egy évvel ezelőtt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) került. Különös, de pontos, központi nyilvántartás a Magyarországon bejegyzett politikai szervezetekről nincs. Az OIT rendszerében ugyanis a pártra keresve nem jelennek meg azok, amelyek nevében nincs a párt szó. Így a Magyar Demokrata Fórumot vagy a Fideszt csak külön kereséssel érte el az OIT munkatársa, akinek az adatai szerint így legalább száznegyvenegy törvényesen bejegyzett párt működik Magyarországon.

"Maga honnan tud arról, hogy megalakultunk?" - teszi fel a kérdést az Index munkatársának Dobszay Károly, a Petőfi Nemzeti Néppárt elnöke. Az OIT adatai szerint ennek a pártnak a legfrissebb a jogerőre emelkedett bírósági bejegyzése, vagyis ez Magyarország legfiatalabb pártja. A programot firtató kérdésünkre az elnök egy katonás parancs után kérdésekkel válaszol, de szerencsére meg is válaszolja. "Gondolkodjon! Mi volt 1939-ben? Megalakult a Nemzeti Parasztpárt. Mi volt 1956-ban? Megalakult a Petőfi párt. Mi volt 1989-ben? Megalakult a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt." Az új párt ezek nevét és szellemiségét használja fel, szellemi hátországuk pedig a Népi Írók Baráti Társasága nevű civilszervezet.

"Mi egy szétvert párt vagyunk" - árulja el önkritikusan Dobszay, ezért az európai parlamenti választáson még nem tudnak indulni. Az 1990-es választások előtt "az MDF-nek volt érdeke működésképtelenné tenni" a népi-nemzeti oldalon álló pártokat, 1994-ben - Dobszay szerint - Csurka István és Pozsgay Imre lehetetlenítette el a parasztpártiakat. A Petőfi Nemzeti Néppárt a 2006-os választáson az egy százalékos küszöb átlépését tűzte ki célul. Így már járna az állami támogatás, amelyből fedezni lehet a Népi Írók Baráti Társasága működését. Az Index kérdésére, miszerint hogyan tudnak összegyűjteni ezzel a programmal elég szavazót, Dobszay megejtő őszinteséggel így válaszol: "A választópolgároknak ezt nem így fogjuk mondani."

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.