Pártok földlakóknak, kisembereknek és motorosoknak

A körmönfont névadásban egymással versengő kispártok színtere valamelyest unalmasabb lett, mióta behalt az Átalakulás Mag Párt, a Küzdeni Akarók Pártja vagy a Torgyáni Magyar Jövő Pártja. Nem kell azonban aggódnunk, amíg létezik a Magyar Autósok és Motorosok Pártja, az Emberek Jobblétét Teremtők Újszövetség Pártja, valamint a Magyarországi Roma Unió Néppárt Egyesült Vidékfejlesztő, Város és Faluszépítő Hagyományőrző Párt.

Magyarországon jelenleg 171 bejegyzett párt működik. A négy parlamenti és az aktívabb kisebb pártok (Jobbik, MIÉP, Centrum, Munkáspárt, stb.) mellett több mint száz parlamenten kívüli politikai tömörülés van. Egy részük csak papíron létezik, mások vegetálnak, de van, amelyik forradalmian új ötletekkel szeretné gazdagítani a politikai közbeszédet. A Fidesznek és az MSZP-nek jó lesz vigyáznia.

A Földbolygó Kontinenseinek Elnöki Tanácsa

„Milliószor jobb ötleteink vannak, mint a nagy pártok tanácsadóinak” – osztotta meg az Indexszel a jánoshalmai illetőségű, 72 esztendős Csima Sándor, a Földlakók Élet-Igazság-Béke-Szabadság Pártjának, rövid nevén Földi Élet Pártja, még rövidebb nevén FÉP alapítója. Mint a névből is kiderül, nem nemzeti párttal állunk szemben Az 1992-ben alakult szervezetnek az alapító szerint 600-700 tagja van, s indultak az elmúlt választásokon, sőt a tavalyi EP-választáson is csatasorba álltak. „A célunk az, hogy olyat kéne létrehozni, hogy létrejöjjön a folyamatos béke a Földgolyón” – közölte Csima Sándor. „Az alapja az egésznek az, hogy a természeti törvények alapján kellene megalkotni a társadalmi törvényeket. Társadalmi igazságosságra van szükség. Mindehhez tartozik az is, hogy többen vannak a Földön, akik nem akarnak háborút, mint akik akarnak”.

Ez utóbbi megfontolandó gondolatok után ismerkedtünk meg a szervezeti felépítéssel. A legmagasabb fóruma a pártnak a Földbolygó Kontinenseinek Elnöki Tanácsa, s lefelé szerveződve alakulnának meg a kontinensek, az államok, a területek és megyék érdekképviselő tanácsai. Csima Sándor még elmesélte az Indexnek a nyugdíjrendszerről, a tévécsatornák igazságos felosztásáról, a kínai mézesfák szükségszerű telepítéséről szóló elméletét, valamint az általa kitalált „világmegváltó játékcsokor” ötletét is, amelynek nemzetközi levédetéséhez 170 millió forintra lenne szükség, és mindenki ezzel játszana.

Magyarországfelvirágoztatási pártok

A parlamenten kívüli pártok tábora állandó átalakulásban van. 1989 óta 238 pártot jegyeztek be a bíróságok, melyek közül 2004-ig 128-at töröltek is a nyilvántartásból. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala jelenleg 171 bejegyzett pártról tud.

A parlamenten kívüli pártokat a nevük alapján, határozottan önkényes módon a következő 13 kategóriába sorolhatjuk: kisgazda-paraszt-jellegű, balos-munkás-dolgozó, keresztény-szociális- nemzeti-demokrata-radikális, kisemmizett-szegény-kisnyugdíjas, ipari-vállalkozói, európai, női-anyai, roma, magyarországfelvirágoztatási, autós-motoros-sportos, zöld, semmilyen, hosszúnevű.

A 2002-es országgyűlési választások óta 41 párt szűnt meg. A közelgő választásokon így már nem voksolhatunk például a Túrkevén alakult Magyar Nemzeti Kisemberek Pártjára. A néppárti álmokat dédelgető szervezetet 2002-ben törölte a bíróság. Mint Vincze István az Indexszel megosztotta: két egymást követő választáson nem tudtak jelöltet állítani, így a párt nem működhetett tovább. „Társadalmi szervezetként folytathatnánk tevékenységüket, de ennek már semmi értelme” – mondta keserűen az egykori pártalapító.

Szürke zóna

Nem is olyan egyszerű egyébként meghatározni az éppen aktuálisan létező szervezetek listáját. Ez az Állami Számvevőszéknek is komoly fejtörést okozott, amikor a parlamenten kívüli pártok 2001-2004 közötti gazdálkodásának vizsgálatába kezdett. Jelenleg ugyanis nincs Magyarországon olyan hitelesnek tekinthető nyilvántartás, amelyből az adott pillanatban megállapítható lenne a működő pártok neve, székhelye, képviselőjének neve és címe.

Azt, hogy a hazai pártvilág ezen szférája alig-alig működik, jól mutatja a Számvevőszék vizsgálata: a parlamenten kívüli pártok kétharmada az éves beszámolási, közzétételi kötelezettséget rendszeresen elmulasztotta. „Ennek jelenleg semmi szankciója nincs, a nagy pártok is inkább presztízsszempontokból közlik éves beszámolójukat” – mondta az Indexnek Elek János, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy sok kispártnak nincs is igazán mit közzétennie, pénzforgalmuk ugyanis 0-át tesz ki. Az ÁSZ nem véletlenül kezdeményezte a legfőbb ügyész intézkedését az adatszolgáltatást nem teljesített 18, valamint a vizsgált időszakban bejegyzett, de törvényesen nem működött 24 párt körében.

Új ökopárt

Vannak persze komolyabb szándékkal működő és induló pártok is. Jellemző tendencia, hogy a választások közeledtével ismét feléled a pártalapítási kedv. Idén így hat új politikai szervezet alakult. Október 8-án alakult meg az Élőlánc Magyarországért nevű párt, amely az ökológia szempontok érvényesítéséért kíván küzdeni a törvényhozásban. „Tarthatatlan, hogy minden egyes fáért külön kelljen harcolni, a célunk az, hogy a környezetvédelem, a környezettudatosság a törvényekben is megjelenjen” – mondta az Indexnek Orosz István szóvivő. „Nem akarjuk a 60-as évek végén alakult zöld mozgalmak anarchista, radikális baloldali örökségét követni, hiszünk abban, hogy más eszközökkel is érvényesíthető a zöld gondolat.” Az Élőlánc számára az sem lesz kudarc, ha nem kerülnek be a parlamentbe. Mint Orosz István mondta, „azt szeretnénk elérni, hogy a közbeszéd és a közgondolkodás részévé váljon ez a szinte minden embert érintő terület.”

A kis pártoknak nagy esélyeik nincsenek. A Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet legfrissebb párt-támogatottsági adatai alapján a parlamenten kívüli pártok összességében is csak 5 százalékot tudnak felmutatni. Így teljesen esélytelenek a parlamentbe jutásra. Ehhez még az MDF-nek is küzdenie kell, sőt a Szonda Ipsos szerint az SZDSZ sem érezheti magát biztonságban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!