Nincs terv a főváros teljes evakuálására

Katasztrófák mindig vannak, és mindig számolni kell velük. A veszélyes üzemek miatt a településeken előre kidolgozott veszélyelhárítási tervek vannak - mondta el lapunknak Ambris József, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Koordinációs Osztályának vezetője. Ha egy bekövetkezendő katasztrófáról már előre tudnak, akkor beszélhetünk kitelepítésről. Ez nyugodt körülmények között zajlik, mert hosszú idő áll rendelkezésre. Ha már bekövetkezett, és a lakosságnak akkor kell elhagynia a várost, akkor kimenekítésről van szó. Ebben az esetben nagyon rövid idő alatt kell cselekedni.

Buszokkal menekítik a lakosságot

... házról-házra mennek a buszokkal ...

Az evakuálást a polgármester is elrendelheti, sürgős esetekben nem kell megvárni a magasabb szintű döntéseket, például a belügyminiszterét. A település körzetekre van osztva, és gyülekezési helyek vannak kijelölve, onnan szállítják el az embereket. Saját kocsik használatát nem javasolják, de végső esetben ez is megoldás lehet. Az úgynevezett cselekvési rendben meg vannak határozva azok a személyek, és járművek, melyek közreműködnek, mint kitelepítési szakszolgálat. Az egyik legfontosabb, hogy azonnali szállítóeszközöket biztosítsanak, itt legfőképp a Volánbuszra és a helyi járatokat üzemeltető cégekre hagyatkoznak.

Ha csak rövid idő áll rendelkezésre a város elhagyására, akkor nincsenek gyülekezési pontok, hanem házról-házra mennek a buszokkal, és szedik össze a lakosokat. A rendőrség a forgalomirányításban, a mentők és a vöröskereszt a sebesültek ellátásában segít. A katonaságra csak a mentéseknél van szükség, mert nekik vannak erre speciális eszközeik.

Nincs terv a főváros teljes evakuálására

A metróalagutak óvóhelyként is szolgálnak.

A vegyi üzemek miatt a főváros több kerületének vannak kitelepítési tervei. Annak kicsi a valószínűsége, hogy olyan katasztrófa következik be, melynél egész Budapest lakosságát kellene evakuálni. Olyan viszont előfordulhat, mely egyszerre több kerületet érint, és ezért a főváros másik részébe kell átszállítani az ott lakókat.

Az észak-déli, és kelet-nyugati metróalagutak óvóhelyként is szolgálnak. Ezekben kétszázezer ember lehet elzárni a külvilágtól. Ivóvizet biztosítanak, azonban élelemet maguknak kell vinni. A házak óvópincéiben megközelítőleg hatszázezer ember szállásolható el. Olyan terv, mely egész főváros kitelepítését modellezte, csak a '90-es évek előtt készült.

Paks: harminc kilométeres körzetben azonnali evakuálás

Paks kitelepítése 3-6 órát vesz igénybe.

Paks a nemzetközileg ajánlott hetven kilométeres körzet helyett csak harminc kilométeres kitelepítési tervvel rendelkezik. Ez a terület három részre van osztva: három, kilenc és harminc kilométeres gyűrű. Mindegyik zónához egyedi intézkedések tartoznak. A '80-as években még gyakorlatot is tartottak, de egy ilyennek nincs sok jelentősége. Számítógépekkel sokkal könnyebben, és hatásosabban modellezhető egy evakuálás, mivel a szállítási útvonakról és időről pontos adatok állnak rendelkezésre. Egy kisebb város (például Paks) kitelepítése 3-6 órát vesz igénybe.

Legfontosabb a lakosság tájákoztatása

A helyi televíziós rendszerrel, és rádióval azonnal értesíteni kell a lakosságot. A pontos információk és teendők közlésével megakadályozhatják a pánik kitörését is.