Ambrus
-7 °C
3 °C

Nyelviskolák klaszterháborúja pályázati pénzekért

2006.06.04. 13:24
Idén tavasszal társulási láz lett úrrá a nyelviskolákon. A klaszterbe szerveződés először a Szituációs Nyelviskola vezetőjének jutott eszébe, őt a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete követte. Az egybeesés nem véletlen: május 31-én járt le egy klasztereknek szóló pályázat leadási határideje. Van olyan is, aki hálózat építésében gondolkozik, mégis tavaszra időzített.

"Kitaláltuk, be akartuk vonni őket is a kezdeményezésbe, de nem érdeklődtek. Így megcsináltuk nélkülük. Pár hónap múlva kaptak észbe, és a mi ötleteinket használták" - magyarázta Ruszkai Judit, a Szituációs Nyelviskola vezetője a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével (NYESZE) kialakult konfliktusáról.

Aki elkezdte

A Budapesten működő Szituációs Nyelviskola március elején keresett meg mintegy 120 nyelviskolát azzal az ötlettel, hogy fogjanak össze, tömörüljenek egy céhes szövetséghez hasonló klaszterbe.

Mi az a klaszter?

Vélhetően sok száz nyelviskola van a hazai piacon, a pontos számról megbízható és naprakész adat nincsen. A nyelviskola.info weboldalán például 204 nyelviskola 4243 tanfolyama közül választhat a tanulni vágyó. Nem mindegy tehát, milyen szolgáltatásokkal és referenciákkal rendelkezik, aki életben akar maradni a hallgatókért vívott versenyben.

A klaszter szó jelentése angolból fordítva csoportosulás, gazdasági értelemben az azonos iparágakban tevékenykedő vállalatok közös előnyökön nyugvó együttműködése. A klaszter non-profit szerveződés, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások számára biztosít innovatív megoldásokat még úgy is, ha egy vállalkozás nem rendelkezik elég tőkével. A cégek önállósága a szerveződésen belül is megmarad, akárcsak az iparágon belül tevékenykedők közti piaci verseny, azonban a földrajzi közelség miatt a külső versenyben egységesen tudnak fellépni. A cégek versenyképessége így növekszik, hiszen színvonalasabb szolgáltatásokkal és stabilabb anyagi háttérrel lehetnek piaci szereplők.

A kezdeményezés részleteinek bemutatására és megvitatására a Szituációs Nyelviskola konferenciát hívott össze, melyen körülbelül 30 nyelviskola képviselője vett részt. A meghívót eljuttatták a NYESZE-nek is.

A klaszter előnyei

A konferencián kiderült: a klaszterbe szerveződés gazdasági előnyökhöz juttatja a tagokat, például a különböző taneszközök csoportos beszerzésével. A nyelviskolák között a gyorsabb információáramlással hatékonyabbá válik a kommunikáció, mindezt folyamatosan fejleszthető informatikai rendszerekkel lehet támogatni.

A klaszterbe szerveződött nyelviskolák számára több pályázati lehetőség nyílik meg a kormányzati és az Európai Uniótól származó támogatásokra, ami becslések szerint finanszírozásuk mintegy 80 százalékát teszi ki. A tagok között persze továbbra is volna piaci verseny, az egységes fellépés azonban lehetővé tenné a pályázatok kivitelezéséhez szükséges nagyobb tőke megmozgatását, valamint reklám és marketing költségeket takaríthat meg.

Javuló szolgáltatás

Az újszerű vállalkozási forma a hallgatók életén is könnyíthet. A klaszter portálján olvashatóak lennének a nyelvtanulók számára fontos tudnivalók, tesztfeladatok, kedvezményes tankönyvvásárlás, a nyelvkörnyezetben való tanulást segítő, és egyéb online szolgáltatások is. A nyelviskolák hosszú távon minőségi garanciát nyújtanának hallgatóiknak, az egyik nagy biztosító pedig kifejezetten a Szituációs Nyelviskola ötlete alapján dolgozott ki új szolgáltatáscsomagot, amit július 1-től dob piacra az ötletgazda és partnerei számára. Így ha egy hallgató egészségi állapota miatt nem tudja befejezni a már előre kifizetett tanfolyamot, a biztosító a tandíj töredékének befizetése fejében megtéríti költségei legnagyobb részét.

Piacon az Első

Még a konferencia napján 11 nyelviskola döntött úgy, hogy csatlakozik a klaszterhez. Ez a szám azóta 16-ra nőtt. Két héttel később megalakult az Első Magyar Nyelviskola Klaszter Kht., ami a klaszterhez kapcsolódó menedzsment feladatokat látja majd el. A társaság ügyvezetője Ruszkai Judit és két másik magánszemély, az öttagú felügyelőbizottságban pedig öt különböző nyelviskola képviselteti magát.

Nincsenek egyedül

Légrádi Tamás, a NYESZE elnöke Ruszkai Judit beszámolója szerint a Szituációs Nyelviskola konferenciája után még teljes érdektelenséget mutatott a kezdeményezés iránt, és elutasította az együttműködés lehetőségét, de úgy tűnik, időközben meggondolta magát. A NYESZE ugyanis május 18-án tagiskoláihoz fordult, és a Szituációs Nyelviskola kezdeményezésével majdnem teljesen egyező ötletről tájékoztatta őket: a NYESZE is klasztert szeretne létrehozni. Programja viszont a jelek szerint némileg megkésett, hiszen az Első Magyar Nyelviskola Klaszter tagjainak legnagyobb része a NYESZE tagiskolái közül kerül ki.

Kulcsszerepben a pályázat

Az egyesület toborzó levele a május 31-ig leadandó GVOP pályázati felhívással próbál kedvet csinálni a csatlakozáshoz. A Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésének támogatása című pályázat feltételül szabja, hogy a klasztereknek legalább 10 tagjuk legyen.

Az Első Magyar Nyelviskola Klaszter alapítói sem titkolják, nem véletlen, hogy tavasszal valósították meg ötletüket, a pályázattal ugyanis egyenként majd 17 millió forinthoz juthatnak a nyertes klaszterek.

A második

"A NYESZE megalapítása óta pártolja a nyelviskolák együttműködését, feladat- és erőforrásmegosztását és hasonló elveken nyugvó közös munkáját" - áll az egyesület ügyvezető testületének állásfoglalásában. A klaszterrel ennél is tovább tudnak menni, képesek az iskolák szakmai munkáját támogatni, olyan lehetőségeket biztosítani, ami a nyelviskolák számára külön-külön nehézkes volna. "Egységben az erő" - fogalmazott az Indexnek Légrádi, aki hallott ugyan két másik klaszter szerveződéséről is, azonban úgy véli, kifejezetten a NYESZE feladata egy ilyen típusú szakmai szerveződés koordinálása. "Abban hinnék leginkább, ha a nyelviskolák egybe tömörülnének" - mondta. Véleménye szerint a piaci harc jele, hogy egyszerre többen is kezdeményezték a klaszterbe szerveződést, és a jövőben kiderül, megférnek-e egymás mellett.

Kicsit másképp

Menet közben a Katedra nyelviskola is hasonló ötlettel lépett piacra: levélben fordult több nyelviskola vezetőjéhez, melyben oktatásszakmai és együttműködési rendszerben való részvételre buzdítja lehetséges partnereit. "A Katedra Nyelviskola Hálózat létrehozásának előkészületi munkái több mint egy éve kezdődtek" - áll az április 19-én kelt levélben.

Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola igazgatója úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a kezdeményezésük egész más alapokon nyugszik, mint a klaszterek. Az időbeni egybeesés így teljesen véletlen, hiszen ők már másfél éve dolgoznak a hálózat létrehozásán, az előkészületek most fejeződtek be. A Katedra vidéki nyelviskolákkal akar franchise rendszerben működő, országos hálózatot létrehozni. "A mi hálózatunk szorosan együttműködő gazdasági társulás" - magyarázta Nagy.

A hálózatot a Katedra neve fémjelzi majd, így a tagok feladják korábbi arculatukat, ezzel marketing és reklám költségeket takarítanak meg, a hallgatók számára pedig átjárhatóvá válnának a különböző városokban működő nyelviskolák. Nagy Zoltán elmondta, hogy eddig 46 nyelviskola jelentkezett, a válogatás és a szerződések megkötése folyamatban van. Terveik szerint összesen 62 városra terjesztik majd ki a hálózatot, azaz minden legalább 20 ezer lakosú településre jut egy Katedra.

Van választék

A pályázati pénzekre áhítozó nyelviskoláknak szerdáig volt lehetőségük pályázatuk leadására. Az eredményeket legkorábban 60 nap múlva hozzák nyilvánosságra, ha például hiánypótlás miatt nem csúszik későbbre a törvénybe foglalt határidő, tudta meg az Index a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) sajtófőosztályától. A vonatkozó jogszabályok rendelkeznek arról is, hogy csak a nyertes pályázók eredményeiről tájékozódhat a publikum a GKM vagy a GVOP hivatalos honlapján.