Natália
-3 °C
7 °C

Magyarország felkészületlenül néz a klímaváltozás elé

2001.02.21. 16:08
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottságának hétfőn közzétette jelentése - melyet az Index ismertetett - nem sok jót tartalmaz régiónk, Európa számára sem. Hazánk teljesen felkészületlenül néz klímaváltozás elé, ami pedig komoly hatással lehet többek közt a mezőgazdaságra is.
Dél- és Délkelet-Európában szárazságok és hőhullámok várhatóak, ami nemcsak a mezőgazdaság számára káros, de a turizmust is fenyegeti. Észak-Európában a növekvő átlaghőmérséklet ezzel szemben jót tehet a mezőgazdaságnak. Itt nem a nyári, hanem a téli turistacélpontok vannak veszélyben: a század végére eltűnhet a gleccserek fele. Már ma is érzékelhető az Alpok-menti országokban a jég visszahúzódása - áll az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Bizottságának (IPCC) jelentésében.

Ami Dél- és Délkelet-Európa mezőgazdaságát illeti, nemcsak a megnövekedett átlaghőmérséklet okozhat gondokat, hanem az ebből fakadó vízhiány és a talaj nedvességtartalmának csökkenése. Megnövekedhet a kaotikus, szokatlan időjárási jelenségek száma: bár ezeknek pontos alakulását megjósolni lehetetlen, a jelentés készítői úgy vélik, gyakori áradásokra is lehet majd számítani. A tengermelléki területeken ez tönkreteheti a talajt, és nemcsak mezőgazdasági, de ipari és lakhatási gondokat is okozhat.

Miről is van szó?
Az IPCC egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott első jelentése sokkal pesszimistább volt a megelőző - szintén apokaliptikus - forgatókönyveknél. Akár hat fok átlaghőmérséklet-növekedést, szárazságot, sivatagosodást, özönvizet, tízmilliók elvándorlását jósolta a következő évszázadra. A február 19-én ismertetett második rész régiókra lebontva tartalmazta ugyanezt. Bár a tudóstársadalom megosztott, túlnyomó többségük ma már úgy látja: az ember tevékenysége a felelős a klímaváltozásért, melyet sokak szerint megállítani késő, legfeljebb lelassítani, hatását csökkenteni lehet.

Az üvegházhatást okozó anyagok csökkentését előíró kiotói jegyzőkönyv - mely zöldszervezetek szerint egyébként messze nem elég radikális - látszólag megvalósíthatatlan. A végrehajtási mechanizmusokról képtelenek megegyezni az országok, az Egyesült Államok - az egyik legnagyobb szennyező - széndioxid-kibocsátása pedig olyan hatalmas mértékben nőtt az elmúlt tíz évben, hogy elemzők szerint az előírt visszafogásra semmi esély.

Hazánk felkészületlen

Magyarországon semmilyen állami vagy civil felmérés, esettanulmány vagy stratégia nem készült eddig arra nézve, hogy hazánkat, illetve a gazdaság egyes szektorait hogyan érintené a klímaváltozás - mondta el az Indexnek Takács Gábor, az Ökotárs Alapítvány munkatársa.

Takács szerint az is katasztrófa, hogy bár az ország egyes részein - konkrétan Délkelet-Magyarországot említette - tendenciózusan megfigyelhető a csapadékmennyiség és a talajvíz csökkenése, az érintettek alig tudnak valamit a jelenségről. Koordinálóbizottság, kormányszerv, tudóstársaság, ami a témával foglalkozna, szintén nincs.

Takács szerint a meteorológusszakma is elavult nézeteket hangoztat. Az Indexnek korábban nyilatkozó meteorológusok úgy vélekedtek, nem eldönthető, hogy a felmelegedést mi okozza, az emberi tevékenység vagy a ciklikus, természetes éghajlatváltozás. Mára azonban a tudóstársadalom jelentős része - köztük az ENSZ-bizottság is - elfogadta, hogy a globális felmelegedésért, legalábbis részben, az ember a felelős - nyilatkozták az Indexnek zöldszakértők.

A kiotói egyezményben foglaltakat teljesítjük

Takács problémaként említette továbbá, hogy a hazai nehézipar összeomlása miatt hazánk könnyedén teljesíti az üvegházhatást okozó anyagok kibocsátásnak csökkentérésől szóló kiotó egyezményben foglaltakat. Emiatt félő, hogy a hazai illekések ezzel le is tudják a problémát - vélekedett Takács. Pedig a klímaváltozás ettől még hazánkat is érinti.

Az agrárvezetés figyelő és kiváró állásponton

A klímaváltozás hazánk mezőgazdaságára gyakorolt hatását illetően konkrét stratégia még nem készült, de a Földművelési Minisztérium illetékesei figyelemmel kísérik a problémát - tájékoztatta az Indexet Tar Ferenc, az FVM Agrár-környezetgazdálkodási Osztályának vezetője. Tar emlékeztetett: komoly viták folynak arról, hogy a jelenlegi időjárás-változás valóban a globális felmelegedésnek tudható-e be. Hangsúlyozta azonban, hogy tisztában vannak a kérdés fontosságával, és amennyiben további bizonyítékok látnak napvilágot, lesz a tárcának stratégiája. Úgy vélte: egyelőre nincs szükség intézkedésre.