Kapkodás áldozata lett az adócsökkentés

2007.11.06. 17:18
Mi történt a hétvégén az MSZP és az SZDSZ között? Miért keménykedett, majd fújt visszavonulót az SZDSZ? Ki miért szavazott az ellenzékkel?

Az SZDSZ-ben is elismerik, és az MSZP-ben is úgy tartják, kapkodás eredménye volt, hogy a párt az MSZP vétója miatt kiállt a három pontban megfogalmazott javaslata mögül, ugyanakkor a szabad demokraták azt is hangsúlyozzák, hogy nem teremthettek precedenst egy hónappal az egészségügyi törvényről szóló parlamenti szavazás előtt, ugyanis az MSZP nem elégedett a szabad demokraták reformjavaslataival. És ha ott vereséget szenvednének, az súlyos károkat okozna a pártnak.

Megint rezeg a léc

Az SZDSZ támogatottsága mindössze 1 százalékos országosan is, és a magukat biztos szavazóknak mondók között is, derült ki a Tárki október végén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ennyire alacsony SZDSZ-támogatottságot még nem mértek. Ahhoz, hogy egy párt állami támogatást kapjon, legalább 1 százalékot kell elérnie a választásokon.

A Szonda Ipsos októberben végzett felmérése sem mutat kedvező eredményeket az SZDSZ számára, a politikusok népszerűségi listáján a sereghajtó Horváth Ágnes, közvetlenül előtte Kóka János áll. Fodor Gábor az egyetlen liberális miniszter, aki labdába tud rúgni, ő szeptemberhez képest javított is, így most a lista hatodik helyén áll.

Volt olyan SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki úgy vélekedett, hogy a vasárnapi és a hétfői események mögött nem volt végiggondolt stratégia, és az SZDSZ megfelelő taktikát se épített fel érdekeinek képviseletére.

Gyors kihátrálás

A koalíciós pártok vasárnap este egyeztettek az SZDSZ három pontban megfogalmazott javaslatáról, amit a jövő évi költségvetéshez terjesztettek be. Az MSZP nem támogatta a liberálisok adócsökkentést célzó javaslatát, így Kóka János pártelnök a hétfői frakcióülés után bejelentette, hogy javaslatukat visszavonják, és nem támogatják a Fidesz adócsökkentési javaslatát sem.

Egy koalícióban tudomásul kell venni, hogy a partnerek nem tehetnek meg bármit, magyarázta a döntést Horn Gábor SZDSZ-es ügyvivő, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár keddi, a koalíciós szerződés nyáron elfogadott mellékletének értékeléséről szóló sajtótájékoztatóján. A Fidesz javaslatát pedig azért nem támogatták, mert nem látták biztosítottnak a többlet kiadás költségvetési ellentételezését, hiszen az ellenzéki pártnak nincs ráhatása a források átrendezésére, mondta el kérdésre válaszolva Horn Gábor.

Az értékelésben kitért arra is, hogy összességében az SZDSZ és az MSZP elkezdte a közös vállalások végrehajtását, és bár vannak elmaradások, a reformok folytatására van remény, az együttműködésben létező zavarok ellenére lehet közösen kormányozni. Bejelentette, hogy a liberálisok kezdeményezni fogják a szocialistákkal a melléklet közös értékelését, amit januárra szeretnének időzíteni.

Jövőre tehát nem emelkedik a személyi jövedelemadó (szja) alsó kulcsának sávja, és továbbra is az szja 1+1 százalékát lehet majd felajánlani a civil szférának a javasolt 3 százalék helyett. A családi pótlék differenciálásáról és a hiánycsökkentésről szóló javaslatok azonban még nincsenek lejátszva, ugyanis a költségvetéshez módosító javaslatokat még két hétig lehet benyújtani.

Az SZDSZ hétfő délelőtti megfutamodása után bekeményített, és kétszer is a koalíciós partner ellen szavazott, akciójában az ellenzékkel fogott össze. A szabad demokraták először az érték alapú ingatlanadó kérdésében szálltak szembe a szocialistákkal, amit a koalíciós szerződés szerint 2009-ben életbe kéne léptetni, az MSZP viszont közben meggondolta magát, és javaslatában elállt ennek bevezetésétől.

A kormánytagok kiszavaztak

Meglepő fordulat volt, hogy a liberálisokkal szavazott a kormány számos MSZP-s tagja is, így Gyurcsány Ferenc, Veres János pénzügyminiszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, ezzel biztosítva a a javaslat megszavazását.

A liberálisok második keménykedése akkor következett, amikor a bankok mentesítése céltartalékaik egy részének megadóztatásáról szóló javaslatról szavaztak, itt az SZDSZ szintén összefogott az ellenzékkel, és megkímélte a bankokat az adónak ettől a formájától. A szocialista kormánytagok ennél a szavazásnál a frakciótól eltérően a szabad demokratákkal és az ellenzékkel szavaztak.

„Az SZDSZ sajnálattal állapítja meg, hogy az MSZP-frakció az adótörvények szavazásánál több alkalommal a Fidesszel, a kormány ellenében, egyes javaslatoknál a koalíciós megállapodást megsértve foglalt állást az Országgyűlésben” – írták hétfő esti közleményükben a liberálisok. Arra kérték továbbá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnököt, érje el a szocialista frakciónál, hogy támogassák kormányprogramban és a koalíciós szerződésben foglalt reformokat, ami azt bizonyítja, hogy a költségvetési kérdésekben már nem tudják a színfalak mögött tartani a koalíciós feszültséget.

A költségvetési kérdésekben jelentkező koalíciós feszültség szóösszetétel azonban a szocialisták szerint meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás. Mert konfliktus ugyan akad, de most épp nem költségvetési, és koalíciós. A nagyobbik kormánypárt politikusai úgy látják, hogy az egy százalékos népszerűségűre sorvadó SZDSZ, és annak saját pártjában sem túlzottan kedvelt elnöke kétségbe esve kutat olyan téma után, amivel megállíthatja fogyását.

A szabad demokraták tényleg nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a rendszerváltás óta vitt témájukat, a közélet megtisztítását Gyurcsány Ferenc lazán lenyúlta hét pontja meghirdetésével. Sőt, ezúttal a klasszikus költségvetésihiány-csökkentő liberális szerepben is a miniszterelnök tetszeleg, a sors fintoraként, pont azért, mivel visszaverte az SZDSZ három populistaízű pontját.

Pontosabban nem is az SZDSZ, hanem Kóka János pártelnök pontjait. Információink szerint ugyanis a szabad demokrata nagyok közül ugyanis egyedül Horn Gábor támogatta.

Gyurcsány a blogjában magyarázza a történteket

Az adótörvények lényegében a kormány szándékai szerint mentek át a Parlamenten. Kétségtelen, hogy voltak érdekes momentumok a tegnapi szavazás során. Az egyik, hogy a kormányt az ellenzék pártjai segítették ki, ők szavazták meg a különböző, ma is létező ingatlanadók átalakításához vezető első lépést, hogy alapvetően értékalapú legyen az adóztatás. Azaz, hogy akinek értékesebb az ingatlanja, többet fizessen. Meglepetést okozott az ellenzék, hiszen eddig ezzel szemben érvelt, sőt szenvedélyesen vádolta a kormányt, hogy szándékai elfogadhatatlanok. De azért lássuk be, ez egy hosszú folyamat első lépése, ebből közvetlenül még nem sok minden következik.

Sajnos, a kis adók összevonását leszavazta a Parlament. Hozzáteszem, itt sajátos helyzet állt el. A javaslat szándéka az adózás egyszerűsítése volt, ami elvben a vállalkozások érdekét szolgálja, mert egyszerűsíti az adminisztrációt. Ám az előkészítés során az üzleti szféra nem támogatta a javaslatot. Így az eredeti cél nem teljesült volna. Bár a kormány hű maradt eredeti álláspontjához, mégis úgy vélem, ebben az ügyben végül a Parlamentnek volt igaza. Az előfordul, hogy ha adót kell emelni, szigorítani kell, akkor az érintettek egyet nem értése ellenére is ki kell tartani az eredeti álláspont mellett. Ilyen van. De amikor a cél kifejezetten a könnyítés, a kedvezményadás, és az érintettek mindezt nem könnyítésként élik meg, akkor azt hiszem hiba volna foggal-körömmel ragaszkodni az eredeti javaslathoz. Így aztán ebben a kérdésben nekem minimális rossz érzésem sincs. Ami pedig a legfontosabb: az SZDSZ és az MSZP adótörvények egyik legfontosabb ügyében, az SZJA-sávhatárok dolgában nem szavazott szét. Az politikailag bonyolult helyzetet teremtett volna.