Vilma
-7 °C
4 °C

Kormányzati offenzíva a kettős állampolgárság ügyében

2004.11.10. 21:09
Hiller István külhoni magyar útlevelet, munkahelyteremtő intézkedéseket és pénztámogatást ígér a kormány nevében a határon túli magyaroknak. Gál J. Zoltán a kettős állampolgárság várható következményeiről számolt be, elsősorban a költségvetést terhelő tételeket ismertetve.
"Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl" - hangoztatta Hiller István kulturális miniszter a kormány szerdia ülését követő sajtótájékoztatón, megjegyezve, a határon túliak számára egyedülálló és különleges státuszt eredményező döntésekkel fognak a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki előállni.

Útlevél, pénz, befektetés-ösztönzés

A miniszter elmondta külhoni útlevelet, munkahelyteremtő beruházásokat és pénztámogatás ígérnek a határon túli magyaroknak. Az igazságügy-miniszter azt a feladatot kapta a kormányfőtől, hogy dolgozza ki a Magyarországra történő határátlépés akadályait megszűntető külhoni magyar útlevél bevezetésének a feltételeit.

Hiller István elmondta, a pénzügyminiszternek törvényjavaslatot kell kidolgoznia a Szülőföld Alapról, amely létrehozására a kormány egymilliárd forintot biztosít. Ezt az összeget állampolgárok és vállalkozások felajánlásaival lehet bővíteni és ahány forint külső támogatás érkezik az alapba, annyit a kormány is hozzáad. Az alapot egy kuratórium működtetné; a testület elnöke a kormányfő lenne, a tagok egy részét a MÁÉRT egy másik felét pedig a kormány delegálná.

Elhangzott, hogy a gazdasági miniszter a határon túli magyar befektetések ösztönzésére 20 milliárd forintot különített el. Hiller István a részleteket firtató kérdésekre azt válaszolta, a konkrét javaslatokat a MÁÉRT ülésén fogják előterjeszteni. Arra a kérdésre, ki számít határon túli magyarnak, azt felelte, aki magát annak tartja.

"Sokkszerű, nehezen kiheverhető hatás"

Gál J. Zoltán a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kettős állampolgársággal kapcsolatban azt tartotta fontosnak, hogy a kormány tájékoztatást adjon a népszavazás lehetséges következményeiről. Leszögezte, hogy a népszavazás kérdése a magyar állampolgárság megadásáról szól, és a jelenlegi jogszabályok nem tesznek különbséget magyar és magyar állampolgárok között.

Az államtitkár ismertette azt az általa felelősnek és szolidnak nevezett számítás, amely értelmében, ha az összes - mintegy 800 ezer - magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli magyar élne a magyar állampolgárság adta lehetőségekkel, akkor az évente 537 milliárd forintos többletkiadást jelentene a magyar költségvetésnek.

"Sokkszerű, nehezen kezelhető helyzetet eredményezne ez az államháztartásnak" - fogalmazott Gál J. Zoltán, aki több újságírói faggatózása ellenére is csak a kettős állampolgárság várható kiadási tételeiről beszélt, az esetleges bevételekről nem tett említést.

Elhangzott az is, hogy a kormány - a kabinet kommunikációját végző Leo Burnett ügynökségen keresztül - ötvenmillió forintba kerülő, tényeket és adatokat ismertető kampányba kezd.

Fidesz: negatív kampányt folytatnak

A Fidesz részéről Halász János az MTI-nek úgy kommentálta a kormány bejelentését, hogy a szocialisták tovább folytatják negatív kampányukat. Halász ugyanakkor kijelentette, a decemberi népszavazás kapcsán a kormány álláspontja változóban van, mert már nemcsak a problémát látják, hanem a lehetőséget is kezdik felismerni.

"Ezért bízunk benne, hogy december 5-én a szocialista képviselők nem nemmel, hanem igennel fognak szavazni" - fogalmazott a Fidesz-frakció szóvivője.

A Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan az MSZP-SZDSZ új nemzetstratégiája, hogy a magyar sorskérdések megoldását pénzügyi feltételek hiányával akarja elodázni. Erről Herényi Károly beszélt az MTI-nek.

"A kormány kommunikációja egyre erőteljesebben próbálja a választópolgárokat rávenni arra, hogy nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson" - jelentette ki a frakcióvezető.