Megfelezi a GKM-létszámot Kóka

2006.06.06. 16:00
Az üzleti környezet dinamizálását és a vállalkozások támogatásának aktív eszközeit helyezte előtérbe Kóka János keddi miniszterjelölti meghallgatásán. A leendő gazdasági, közlekedési és informatikai miniszter szerint nem kell annyi autópályát építeni, mint eddig, tovább kell vizsgálni a Széchenyi terves támogatásokat sorsát és egy kézbe kell fogni a kormányzati informatikát.

A másfél évvel ezelőtt megkezdett munkájának folytatását ígérte, de azon belül új hangsúlyokat jelölt meg Kóka János leendő gazdasági, informatikai és közlekedési miniszter a parlamenti szakbizottság keddi meghallgatásán. Kóka szerint a korábban elsődlegesnek tartott programok - így például az autópálya-program vagy a tőkebeáramlás ösztönzése - már megkezdődtek, azok folytatása inkább csak operatív és nem stratégiai munka.

A gazdasági tárca ebben a kormányzati ciklusban az üzleti környezet dinamizálására alkalmas és az aktív gazdaságpolitikai eszközöket is jól használó minisztérium lesz, ígérte Kóka. A miniszterjelölt elmondta, három fő szervezeti egysége lesz a tárcának: egy szakállamtitkár a gazdasági fejlesztésért, egy az infrastruktúráért, míg egy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felel majd.

Felezés, harmadolás

Az egyszerűsítés a feladatok növekedése ellenére a létszám drasztikus leépülésével jár együtt: míg a GKM-nek és a beleolvadó informatikai minisztériumnak most 70 szervezeti egysége van, a tervek szerint az új GKIM-ben mintegy harmadennyi, 25 főosztály lesz majd. A dolgozók száma nyolcszázról első lépcsőben a hatszázra, a másodikban 400-ra csökken majd.

A miniszter szerint a GKIM-nek a következő négy évben az infokommunikáció, az üzleti szolgáltatások, a gépjárműgyártás és a környezetipar fejlesztését kell szolgálnia. Emellett a vasúti és tömegközlekedési reform, az energiapolitika, továbbá a tudásgazdaság szerepel a minisztériumi szakmapolitika középpontjában.

Kóka János fontosnak nevezte a közbeszerzési törvény módosítását a közbeszerzési eljárásokon nyertesek beszállítóinak - jellemzően kis- és középvállalkozók - érdekében, továbbá az MFB-ről szóló törvény megváltoztatását. A miniszterjelölt egy jogalkalmazási reformot is sürgetett, hogy a szerződések kikényszerítése a mostaninál gyorsabb legyen. A gazdaságélénkítést továbbra is elsősorban visszatérítendő és nem vissza nem térítendő támogatásokkal tudja elképzelni, mondván: utóbbiak sértik a piac működését.

Széchenyis adok-kapok

Ilyen piaci logikát sértő programnak nevezte Kóka a Széchenyi tervből nyújtott korábbi vissza nem térítendő támogatásokat, amelyeket szerinte sokszor a pályázó politikai kötődésének megfelelően osztottak. Kóka vitába is keveredett Matolcsy Györggyel, az Orbán-kormány gazdasági miniszterével, aki visszautasította, hogy politikai alapon osztogattak volna, és utalt arra, hogy a Széchenyi-tervet az Állami Számvevőszék is ellenőrizte (azt nem említette, hogy az ÁSZ-jelentésben több fürdőtámogatást ért súlyos kritika).

A gazdaságiminiszter-jelölt ugyanakkor megerősítette, a Széchenyi terv tapasztalatai alapján nem tartja visszaállíthatónak a rendszert, amivel kapcsolatban szerinte "politikailag és közjogilag egyaránt számos visszaélés történt közpénzekkel". Hozzátette, ennek vizsgálatát tovább folytatják, mert "kiderült, hogy néha sok százmillió forintot kaptak akkor már felszámolás alatt lévő cégek nem is valós projektekre".

Reform, reform, reform

A vasúti reformnak a miniszterjelölt szerint korszerűbb, emelt szintű szolgáltatásokat, átláthatóbb működést, igazságosabb tarifarendszert jelent. Emellett olyan pálya- és úthasználati díjpolitikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi a pazarlás, a vasutat irányító "vízfej" csökkentését. A miniszter elismerte a közúthálózat-fejlesztés fontosságát, mondván: a közutakról 1000-1100 milliárd forint hiányzik, de ebben az Orbán-kormány felelősségét is szóvá tette.

A miniszterjelölt kitért a gázárak kérdésére is, mint fogalmazott: a kompenzációnak köszönhetően négy év alatt a lakosok számára nem drágult a gáz 74 százalékkal. A kompenzációs rendszert viszont meg fogják változtatni, mert a jövőben fogyasztástól függetlenül nem akarja az állam a nem rászorulókat támogatni és a költségvetést sem terhelné az új struktúra. Az új rendszerben egy bizonyos gázfogyasztás fölött a rá nem szoruló családok, háztartások nem kapnának támogatást. "Nem szociális árakra, hanem piaci árakra és megfelelő szociális segítségre van szükség azoknak, akik az egyre növekvő világpiaci árakat nem tudják megfizetni" - fogalmazott Kóka.

A villamos-energia szektor új működési modelljének kialakítása és a biztonságos ellátás megteremtése ugyanolyan fontos, mint a liberalizált energiapiac. A miniszter azt ígérte, két hónapon belül nyilvános lesz hazánk új energiapolitikai koncepciója.