A végső harca készülnek a kollégisták

A HÖOK levelezőlistáján olvashatók szerint már gyártják a tüntetésre felhívó plakátokat és szórólapokat, a vidéki egyetemisták számára különvonatokat vagy plusz vagonokat biztosítanak június 3-ára. A lista alapján a hangulat forradalmi, a hozzászólók szerint: "itt már nincs szó tárgyalásról. Minden elvesztegetett perc drága", "ez a harc lesz a végső" vagy "itt az ideje, hogy (ismét) történelmet csináljunk".

A különböző egyetemek hallgatói önkormányzatait tömörítő listából kiderül, a Pécsi Tudományegyetem hallgatói vállalták a tízezer darab plakát és ötvenezer szórólap előállítását, amelyeket ma kezdtek el terjeszteni az ország felsőoktatási intézményeiben. Ezt az információt kérdésünkre a HÖOK elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt is megerősítette. Június 3-ára különkocsikat kértek a MÁV-tól, és tárgyalásokat folytatnak különvonatokról is a vidéki tüntetők számára.

Az OM kompromisszumot ajánlott

Tekintse meg képeinket!

Az OM korábban azt a kompromisszumot ajánlotta a diákoknak, hogy nem szeptembertől, hanem 2005 januárjától emelné a kollégiumi alapdíjat, a HÖOK azonban csak a 2005 szeptemberi, kisebb mértékű emelést tartaná elfogadhatónak. A két fél szerdán, és várhatóan csütörtökön is tárgyal az ügyben.

A most érvényes rendszer szerint a kollégiumi alapdíj a mindenkori hallgatói normatíva 5 százaléka, azaz jelenleg 4550 forint, ezt a százalékos küszöböt a terv szerint a tárca a szolgáltatástól függően a normatíva 7-12 százalékára emelné. Ezzel egy időben növelnék a lakhatási és kollégiumi támogatás összegét.

A HÖOK múlt héten nyilvánosságra hozott követelései közül csak az egyik érinti a kollégiumi díjak kérdését. A másik három követelés a felsőoktatási reformról, az értékálló hallgatói támogatásokról és a felsőoktatási intézmények egyszeri gazdasági konszolidációjáról szól.

Kilenc éve ötvenezren Minden idők legnagyobb magyarországi diáktüntetését 1995 őszén, a Bokros-csomag részeként bevezetendő tandíj ellen tartották Budapesten. Akkor mintegy ötvenezer diák vonult a Kossuth térre. A havi kétezer forintos tandíjat végül bevezették, az akkor még HÖOSZ névre hallgató szervezet vezetőit a tagok leváltották. Fodor Gábor művelődési miniszter viszont nem sokkal később, részben emiatt is lemondott. A főszervezőhöz, Szabó Lászlóhoz nem volt hálátlan a Fidesz-kormány, tevékenységét az Ifjúsági- és Sportminisztérium helyettes államtitkári posztjával jutalmazta.

"Az egyház sem szent"

Csöndes várakozásban töltik napjaikat és elsősorban vizsgáikra koncentrálnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanulói, mondta az Indexnek az ottani hallgatói érdekképviselet alelnöke, Ács Arnold Bence, aki ötszázra tippelte a csütörtöki tüntetésen részt vevő pázmányosok számát. A diákok arra készülnek, hogy a kar vezetésétől pót vizsganapot kérjenek június 3-ára, a tüntetés tervezett időpontjára. A pázmányosok helyzete azért érdekes, mert az ő kollégiumaik tulajdonosa és működtetője a katolikus egyház, és eddig is jóval többet fizettek a szállásért, mint az állami intézmények tanulói. Ennek ellenére a Pázmány diákjai is aktív résztvevői a megmozdulásnak, amit a HÖK-alelnök azzal indokolt, hogy "az egyház sem szent", tehát valószínű, hogy az általános kollégumidíj-emelések után ők is többet kérnének.

Barthel-Rúzsa Zsolt azzal magyarázta az ügyben nem igazán érintett Pázmány-diákok aktivitását, hogy a kollégiumi díj emelése már tényleg az "utolsó csepp volt" a felsőoktatásban tanulók számára. Barthel-Rúzsa elmondta, mostanában ismeretlenek is meg szokták állítani az utcán, hogy megtudják, mikor lesz a tüntetés. Az Index kérdésére a HÖOK-elnök újfent visszautasította, hogy politikai színezete lenne akciójuknak, hiszen - mint mondta - "nem minden hallgató jobbos, aki támogatja az ügyet". Hozzátette, ha politikához kötődne a megmozdulás, nem kezdeményeztek volna tárgyalásokat a minisztériummal, hanem azonnal a tettek mezejére léptek volna.

Kolűr lokál

"2000-ben kellett volna jönnötök, akkor még voltak csótányaink" - mondta az Index munkatársainak egy diáklány a Nagytétényi úti kollégium első emeletéről. Hozzátette, a Tétényi jónak számít a kollégiumok között, ő a Budaörsi útról érkezett ide, és nagyon örül, hogy ilyen jó helyen lakhat. Jónak külső szemlélőként azért nem neveznénk, bár az egykori munkásszálló első emeletén még a szobákban is van zuhany (a többi kilenc emeletre már nem futotta annak idején), a mellékhelyiségek tiszták, és minden szobában van telefonvonal.

A tízemeletes panelházcsoport kívülről a szocializmus idején is ugyanígy nézett ki: szürke betonfal, erkély nincs, viszont vannak nagy ablakok és beton pingpongasztal a zsebkendőnyi kertben. A belső felújítás azonban elkerülhetetlen volt, s ezt '97-ben önerőből állta a kollégium.

Az iskolától függ a díj mértéke

Az épületben három intézmény diákjai laknak, akik különböző összegű kollégiumi havidíjat fizetnek - mondta Gál-Esztegár Zádor, a kollégium igazgatója. A Műegyetemre járók ötezerötszáz, az ELTE-sek hatezerötszáz forintot fizetnek, a Bánki Donát Műszaki Főiskolára járóknak nyolcezer forint a havidíjuk. A kollégiumi díj összege két részből áll: az alapdíj a normatíva 5 százaléka, ehhez járul az intézményenként különböző fejlesztési hozzájárulás; a pénzt a tanulók az egyetemen fizetik be, s ebből kapja meg később a kollégium a jussát. A Tétényiben a szállás tényleges havi költsége egyébként tizenegyezer forint.

A szobák az ezer férőhelyes kollégiumban három-négy ágyasak, csaknem minden ajtón kint díszeleg a "köszönjük, nem kérünk takarítást" felirat, és a szobák valóban rendesek, bár a kis alapterület miatt rendkívül zsúfoltak. Sokan számítógépet, mikrohullámú sütőt, tévét visznek a szobákba; tehetik, hiszen lopás ritkán történik, igaz, a konyhában hagyott teflonoknak gyakran lába kél, és üres a közös hűtő is, mert a belerakott élelmiszerek negyed órán belül el szoktak tűnni. Az ágyak és a szekrények száma megfelelő, de ezek mellett nem igazán jut hely a tanuláshoz igencsak szükséges íróasztaloknak. Általában két asztal van, az egyiket evésre, a másikat tanulásra használják a szobák lakói. Minden folyosó végén dohányzórészleg és tévészoba található, ez utóbbi inkább emlékeztet egy sivár börtöncellára.

Klikk a képre!

A felújításokat csak apránként tudják elvégezni, mondta Gál-Esztegár Zádor, egyetlen ablak cseréje pl. negyvenezer forintba kerül. Az igazgató szerint egyébként a kollégiumfenntartás szempontjából nagyon jól jönne, ha feloldanák a normatívához kötött öt százalékos küszöböt, és az intézmények maguk dönthetnék el, mennyi juttatást kérnek a diákoktól.

A tizedik emeleten lakó műegyetemisták különösen sokat szenvednek a zsúfoltság miatt, mert makettjeik, műszaki rajzaik elkészítéséhez nagy asztalokra lenne szükségük. Az Index munkatársainak két hallgató mutatta meg a szobáját, mindkettőjük számára újdonság volt, hogy emelnék a kollégiumi díjat: "Dehát akkor a minőség is javul, nem?" - kommentálta egyikük a hírt, a másik fiatalember pedig így fogalmazott: "Ha emelnék a díjat, elmennénk tüntetni, mégiscsak gépészek vagyunk!"