Zsuzsanna
-2 °C
7 °C

A végső harca készülnek a kollégisták

2004.05.26. 13:45
Az összes felsőoktatási intézmény támogatja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett diáktüntetést, ezért amennyiben nem sikerül addig megegyeznuük az oktatási tárcával, várhatóan tömegek tüntetnek majd a június 3-án 13.00 órára tervezett demonstráción az Oktatási Minisztérium (OM) épülete előtt és a Kossuth téren. Nem hivatalos források különvonatokról, ötvenezer szórólapról és tízezer plakátról szólnak.
A HÖOK levelezőlistáján olvashatók szerint már gyártják a tüntetésre felhívó plakátokat és szórólapokat, a vidéki egyetemisták számára különvonatokat vagy plusz vagonokat biztosítanak június 3-ára. A lista alapján a hangulat forradalmi, a hozzászólók szerint: "itt már nincs szó tárgyalásról. Minden elvesztegetett perc drága", "ez a harc lesz a végső" vagy "itt az ideje, hogy (ismét) történelmet csináljunk".

A különböző egyetemek hallgatói önkormányzatait tömörítő listából kiderül, a Pécsi Tudományegyetem hallgatói vállalták a tízezer darab plakát és ötvenezer szórólap előállítását, amelyeket ma kezdtek el terjeszteni az ország felsőoktatási intézményeiben. Ezt az információt kérdésünkre a HÖOK elnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt is megerősítette. Június 3-ára különkocsikat kértek a MÁV-tól, és tárgyalásokat folytatnak különvonatokról is a vidéki tüntetők számára.

Az OM kompromisszumot ajánlott

Tekintse meg képeinket!
Az OM korábban azt a kompromisszumot ajánlotta a diákoknak, hogy nem szeptembertől, hanem 2005 januárjától emelné a kollégiumi alapdíjat, a HÖOK azonban csak a 2005 szeptemberi, kisebb mértékű emelést tartaná elfogadhatónak. A két fél szerdán, és várhatóan csütörtökön is tárgyal az ügyben.

A most érvényes rendszer szerint a kollégiumi alapdíj a mindenkori hallgatói normatíva 5 százaléka, azaz jelenleg 4550 forint, ezt a százalékos küszöböt a terv szerint a tárca a szolgáltatástól függően a normatíva 7-12 százalékára emelné. Ezzel egy időben növelnék a lakhatási és kollégiumi támogatás összegét.

A HÖOK múlt héten nyilvánosságra hozott követelései közül csak az egyik érinti a kollégiumi díjak kérdését. A másik három követelés a felsőoktatási reformról, az értékálló hallgatói támogatásokról és a felsőoktatási intézmények egyszeri gazdasági konszolidációjáról szól.

Kilenc éve ötvenezren
Minden idők legnagyobb magyarországi diáktüntetését 1995 őszén, a Bokros-csomag részeként bevezetendő tandíj ellen tartották Budapesten. Akkor mintegy ötvenezer diák vonult a Kossuth térre. A havi kétezer forintos tandíjat végül bevezették, az akkor még HÖOSZ névre hallgató szervezet vezetőit a tagok leváltották. Fodor Gábor művelődési miniszter viszont nem sokkal később, részben emiatt is lemondott. A főszervezőhöz, Szabó Lászlóhoz nem volt hálátlan a Fidesz-kormány, tevékenységét az Ifjúsági- és Sportminisztérium helyettes államtitkári posztjával jutalmazta.
"Az egyház sem szent"

Csöndes várakozásban töltik napjaikat és elsősorban vizsgáikra koncentrálnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanulói, mondta az Indexnek az ottani hallgatói érdekképviselet alelnöke, Ács Arnold Bence, aki ötszázra tippelte a csütörtöki tüntetésen részt vevő pázmányosok számát. A diákok arra készülnek, hogy a kar vezetésétől pót vizsganapot kérjenek június 3-ára, a tüntetés tervezett időpontjára. A pázmányosok helyzete azért érdekes, mert az ő kollégiumaik tulajdonosa és működtetője a katolikus egyház, és eddig is jóval többet fizettek a szállásért, mint az állami intézmények tanulói. Ennek ellenére a Pázmány diákjai is aktív résztvevői a megmozdulásnak, amit a HÖK-alelnök azzal indokolt, hogy "az egyház sem szent", tehát valószínű, hogy az általános kollégumidíj-emelések után ők is többet kérnének.

Barthel-Rúzsa Zsolt azzal magyarázta az ügyben nem igazán érintett Pázmány-diákok aktivitását, hogy a kollégiumi díj emelése már tényleg az "utolsó csepp volt" a felsőoktatásban tanulók számára. Barthel-Rúzsa elmondta, mostanában ismeretlenek is meg szokták állítani az utcán, hogy megtudják, mikor lesz a tüntetés. Az Index kérdésére a HÖOK-elnök újfent visszautasította, hogy politikai színezete lenne akciójuknak, hiszen - mint mondta - "nem minden hallgató jobbos, aki támogatja az ügyet". Hozzátette, ha politikához kötődne a megmozdulás, nem kezdeményeztek volna tárgyalásokat a minisztériummal, hanem azonnal a tettek mezejére léptek volna.

Kolűr lokál

"2000-ben kellett volna jönnötök, akkor még voltak csótányaink" - mondta az Index munkatársainak egy diáklány a Nagytétényi úti kollégium első emeletéről. Hozzátette, a Tétényi jónak számít a kollégiumok között, ő a Budaörsi útról érkezett ide, és nagyon örül, hogy ilyen jó helyen lakhat. Jónak külső szemlélőként azért nem neveznénk, bár az egykori munkásszálló első emeletén még a szobákban is van zuhany (a többi kilenc emeletre már nem futotta annak idején), a mellékhelyiségek tiszták, és minden szobában van telefonvonal.

A tízemeletes panelházcsoport kívülről a szocializmus idején is ugyanígy nézett ki: szürke betonfal, erkély nincs, viszont vannak nagy ablakok és beton pingpongasztal a zsebkendőnyi kertben. A belső felújítás azonban elkerülhetetlen volt, s ezt '97-ben önerőből állta a kollégium.

Az iskolától függ a díj mértéke

Az épületben három intézmény diákjai laknak, akik különböző összegű kollégiumi havidíjat fizetnek - mondta Gál-Esztegár Zádor, a kollégium igazgatója. A Műegyetemre járók ötezerötszáz, az ELTE-sek hatezerötszáz forintot fizetnek, a Bánki Donát Műszaki Főiskolára járóknak nyolcezer forint a havidíjuk. A kollégiumi díj összege két részből áll: az alapdíj a normatíva 5 százaléka, ehhez járul az intézményenként különböző fejlesztési hozzájárulás; a pénzt a tanulók az egyetemen fizetik be, s ebből kapja meg később a kollégium a jussát. A Tétényiben a szállás tényleges havi költsége egyébként tizenegyezer forint.

A szobák az ezer férőhelyes kollégiumban három-négy ágyasak, csaknem minden ajtón kint díszeleg a "köszönjük, nem kérünk takarítást" felirat, és a szobák valóban rendesek, bár a kis alapterület miatt rendkívül zsúfoltak. Sokan számítógépet, mikrohullámú sütőt, tévét visznek a szobákba; tehetik, hiszen lopás ritkán történik, igaz, a konyhában hagyott teflonoknak gyakran lába kél, és üres a közös hűtő is, mert a belerakott élelmiszerek negyed órán belül el szoktak tűnni. Az ágyak és a szekrények száma megfelelő, de ezek mellett nem igazán jut hely a tanuláshoz igencsak szükséges íróasztaloknak. Általában két asztal van, az egyiket evésre, a másikat tanulásra használják a szobák lakói. Minden folyosó végén dohányzórészleg és tévészoba található, ez utóbbi inkább emlékeztet egy sivár börtöncellára.

Klikk a képre!
A felújításokat csak apránként tudják elvégezni, mondta Gál-Esztegár Zádor, egyetlen ablak cseréje pl. negyvenezer forintba kerül. Az igazgató szerint egyébként a kollégiumfenntartás szempontjából nagyon jól jönne, ha feloldanák a normatívához kötött öt százalékos küszöböt, és az intézmények maguk dönthetnék el, mennyi juttatást kérnek a diákoktól.

A tizedik emeleten lakó műegyetemisták különösen sokat szenvednek a zsúfoltság miatt, mert makettjeik, műszaki rajzaik elkészítéséhez nagy asztalokra lenne szükségük. Az Index munkatársainak két hallgató mutatta meg a szobáját, mindkettőjük számára újdonság volt, hogy emelnék a kollégiumi díjat: "Dehát akkor a minőség is javul, nem?" - kommentálta egyikük a hírt, a másik fiatalember pedig így fogalmazott: "Ha emelnék a díjat, elmennénk tüntetni, mégiscsak gépészek vagyunk!"

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.

Kezdje az évet egzotikus körutazással!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.