Varga: Eldobható lesz végre a Medgyessy-naptár

A sarokszámok A központi költségvetés hiánya 568 milliárd 971,7 millió forint lesz. A hiány úgy alakul ki, hogy a törvényjavaslatban 5303 milliárd 470,5 millió forint kiadási és 4734 milliárd 498,8 millió forint bevételi főösszeg szerepel. Az előterjesztésben a gazdasági fejlődés főbb meghatározó mutatói közül a GDP reálnövekedése jövőre 4-4,5 százalék, 2004-ben 4,5-5 százalék, 2005-ben 5-5,5 százalék, 2006-ban ugyancsak 5-5,5 százalék. Folyó áron számolva a 2004-es GDP-re ez 20150-20250 milliárd forintot jelent. A fogyasztói árindex változását 2004-re mintegy 4, 2005-re 3, 2006-ra 2 százalékban jelöli meg a törvényjavaslat melléklete. A folyó fizetési mérleg hiányát mindhárom évre 3 milliárd euróban jelöli meg a javaslat, amely szerint a bruttó államadósság a GDP százalékában a 2004-es 51-52-ről 2006-ra 48-50 százalékra csökken.

A jövő évi büdzséről szóló 1486 oldalas előterjesztés László Csaba pénzügyminiszter tájékoztatása szerint megfelel az alapvető célnak, vagyis a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés feltételeit teremti meg. A pénzügyminiszter ígérete szerint 2003-ban csökken az államháztartás idei, rendkívül magasnak számító 8,7 százalékos hiánnya, és folytatódik az idén elindított jóléti fordulat is.

Takarékos állam, növekvő GDP

A GDP-ről szólva László Csaba jövőre 4-4,5 százalékos növekedést prognosztizált. Arra a kérdésre, hogy ez nem túl optimista becslés-e a miniszter úgy felelt, hogy térjünk vissza rá jövőre. A kormány az eddiginél takarékosabb államot hirdet, ám azt a pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy a megtakarítások nem járnak együtt lakossági megszorításokkal.

Varga: "nadrágszíj-költségvetés"

A csütörtökön kézhez kapott költségvetési törvényjavaslatot első olvasatban értékelte a korábbi pénzügyminiszter, a fideszes Varga Mihály is. A politikus szerint a részletes elemzés még hátravan, azt azonban már most láthatónak nevezte, hogy a büdzsé "nadrágszíj-költségvetés" lesz. Varga azt ugyan nem vitatta, hogy a kormány igazat mond, amikor megszorítások helyett csupán kiigazításokat ígér, de mint fogalmazott, ez a kiigazítás a valóságban azt jelenti, hogy a nadrágszíjat legalább két lyukkal beljebb kell majd húzni.

Csökkenő beruházások, stagnáló bérek?

A korábbi pénzügyminiszter szerint a mostani költségvetéssel a kabinet nem ígér semmit, de azt meg is tartja. Pártja véleményét tolmácsolva Varga Mihály örömét hangoztatta amiatt, hogy eldobható lesz végre a Medgyessy-naptár és a kormány végre nem 100 napokra, hanem egy évre tervez előre. Aggasztónak nevezte, hogy a tervek szerint csökken a beruházások mértéke, érdemben sem növekednek a bérek. Szerinte az is az 1994-98-as kormányciklust idézi, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció privatizálni szeretne néhány nemzetgazdasági és stratégiai szempontból fontos vállalat, például a Magyar Villamos Műveket, a MOL-t, illetve a MALÉV-ot.

Eltérő számítási módszerek

Az államháztartás 8,7 százalékos hiányát Varga Mihály elképesztőnek és horribilisnek nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban ettől eltérően 8,4 százalék szerepel. Ezzel kapcsolatban László Csaba pénzügyminiszter az Index kérdésére úgy fogalmazott, valószínűleg csupán az eltérő számítási módszer miatt került ez a szám az előterjesztésbe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!