Leépítés helyett ésszerű kihasználás?

Üres kórházi fekvőhelyek - Sok vagy kevés?

Nem a kórházi ágyak számának csökkentéséről, hanem a rendszer ésszerű kihasználtságának megoldásáról volt szó a mai megbeszélésen - hangsúlyozta Gógl Árpád egészségügyi miniszter pénteken, a kórházigazgatókkal, és az egészségügyi érdekszervezetek képviselőivel folytatott kapacitáslekötési fórum sajtótájékoztatóján.

A megbeszélésen a miniszter beszámolója szerint megegyeztek abban, minden megyének kötelessége meghatározni, hogy az egyes szakmákra lebontva mekkora a kórházi ágyak tényleges igénybevétele, és ennek fényében milyen területen lehet csökkenteni, átcsoportosítani, illetve fejleszteni az ágyszámot. A tanácskozáson szóba került még, hogy az egészségügyi és szociális célokat egyaránt szolgáló intézményeket a Szociális és Családügyi Minisztériummal közösen működtesse, vagy teljes egészében átadja az egészségügyi tárca.

Az Állami számvevőszék soknak, Gógl kevésnek találja a kórházi ágyak számát

Gógl Árpád: Szükség van minden ágyra

Gógl Árpád emellett kijelentette: a magyar kórházakban a teljes lakossági szükségletekhez képest összességében inkább ágy- és orvoshiány van, mint többlet, így bővítésre is sor kerülhet. Az Állami Számvevőszék kórházakról készült jelentésében azonban ennek pontosan az ellenkezője szerepel. A tanulmány leírja, hogy a hazai kórházakban európai viszonylatban is magas az orvosok, a vizsgálatok és az ágyak száma is, az egészségügyi ellátás eredményessége mégis alacsony.

A törvény értelmében hétezer kórházi ágyat kell megszüntetni

A kórházak és az ágyszámok csökkentését koordináló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat képviselői már augusztus eleje óta alkudoznak arról, hány ággyal működjenek tovább az intézmények. A hatályos törvény értelmében ugyanis az év végéig a jelenleginél hétezerrel kevesebb ágy maradhat meg, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is csak ennyit finanszírozhat. Az egészségügyi törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a biztosító a miniszter beleegyezésével a kereten felül is finanszírozzon kórházi ágyakat.

Gógl a megbeszélés után hangsúlyozta: a megyei egyeztető fórumok javaslata alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden olyan kórházi ágyat finanszírozni fog, amely az ott élők ellátásához szükséges.

A megyei egyeztető fórumokkal tudatták, hogy mennyi feleslegük van, illetve hogy az egészségügyi tárca szakmánként mekkora ágyszám fenntartását látja indokoltnak. A miniszter szerint a megyei egyeztető tárgyalások alapjaként szolgáló egészségügyi kapacitástörvény csak a végrehajtás első esztendejére írt elő ágyszámleépítést, a további évekre pedig a lakosság biztonságos egészségügyi ellátásához szükséges feltételek állami garantálására kötelez.

Az 1996-os törvény szerint évente régiónként felül kell vizsgálni a kórházak teljesítményét, és az ágyak számát a betegekéhez kell igazítani. Az intézményvezetőknek egyébként azt is érdemes mérlegelniük, hogy a leépített ágyak arányában, a teljesítményarányos finanszírozás következtében növekedhet az egy ágyra jutó bevételük. A legalacsonyabb kihasználtság a budapesti és Pest megyei kórházakban van.

A tárgyalópartnerek optimisták

Kupcsulik Péter inkább szerkezetátalakítást javasol

Dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke optimistán nyilatkozott a fórum után, mivel érzése szerint megváltozott a tárgyalások hangneme, és a hétezres ágyszám csökkentés helyett a racionális szerkezetátalakítás került előtérbe. A kamara minden olyan változtatást támogatni fog, amely nem drasztikusan és kényszerek okán történik, hanem a szakmai elvek dominálnak benne, és amelyek garantálják az orvosok biztonságát is.

Magyarországon az egészségügy rendelkezésére álló anyagi források nem tesznek lehetővé mindenki számára jó ellátást, illetve csak egy bizonyos körnek juttatnak megfelelő szolgáltatást - tette hozzá a kamara elnöke.

Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatban a tárca vezetése kellő nyitottsággal fogadta a szakmában működő civil szervezetek javaslatait is.

A korábbi ágyszámcsökkentések nem hoztak eredményt

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az utóbbi években hiába csökkent a kimutatott kórházi ágyszám mintegy 20 százalékkal, nem csökkent az intézmények fekvőbeteg-forgalma, és nem nőtt a gazdaságosságuk sem. Egyes kórházakban túl sok az orvos, és alacsony a kihasználtság, míg más intézmények folyamatos munkaerőgondokkal küzdenek. Az orvostudomány fejlődésével folyamatosan rövidül az ápolási idő, ami az ágykihasználtság csökkenését eredményezi, ám hazánkban a feleslegessé váló ágyaktól az intézmények nem váltak meg. 1995 óta húszezer kórházi ágyat építettek le, és csupán egy kórházat zártak be, az ellátás költségei mégsem csökkentek.