Judit
-2 °C
8 °C

Búcsú az informatikai és a kancelláriaminisztertől?

2006.01.31. 09:08
Újabb tervezet került lapunk birtokába, amely megerősíti a kormányzati struktúra átalakításáról írt hétfői cikkünk értesüléseit. Eszerint összevonásokkal, megszüntetésekkel és szerkezeti átalakításokkal valóban 10-12-re csökkenhet a minisztériumok száma. Lehetséges, hogy megszűnik a kancelláriaminiszteri poszt. A munkaanyag a közalapítványok létezésére is pontot tenne.
Vadonatúj minisztériumnevekkel kell megismerkednünk, ha Gyurcsány Ferenc - a szocialisták esetleges újabb választási győzelme esetén - meg akarja valósítani a most még döntéselőkészítés előtt álló terveket. A munkaanyag újabb, lapunk birtokába került részletei szerint egy három törvényből álló csomagot nyújtanának be a parlamentnek. A költségvetési szervekről, a kormány szerveiről és az állami vagyon új szervezeti rendjéről szóló törvények tervezeteiből nyilvánosságra került részletek szerint egy mérsékeltebb és egy radikálisabb forgatókönyv készül az átalakításra.

Nem lesz kancelláriaminiszter?

Utóbbi azzal számol, hogy 2007. január elsejétől megszűnik a kancelláriaminiszter posztja (a törvénytervezet ugyanis lehetővé tenné, hogy a MeH élén politikai államtitkár álljon). A dolog érdekessége, hogy ezt a tisztet jelenleg az a Kiss Péter - korábbi munkaügyi miniszter - tölti be, aki 2004. nyarán, Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány ellenfele volt a miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyben.

Vége lehet a közalapítványi pénzszórásnak
A munkaanyag három forgatókönyvet tartalmaz arra, hogy mi történjen a közalapítványokkal, amelyekről a tervezet készítői elismerik: jelentős részük pazarló gazdálkodását "az Állami Számvevőszék megalapozottan bírálja". A közalapítványok jelentős része "ténylegesen költségvetési szervként gazdálkodik", és azok közül sok "a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornája volt az elmúlt években".
A három variáció egyike meghagyná az önkormányzati és a központ közalapítványok létrehozásának lehetőségét, a másik tételes törvényi felhatalmazáshoz kötné a közalapítványok alapítását, míg a harmadik teljességgel megszüntetné ezt a formát. Ha az utóbbi két változat egyikét fogadják el, a szabálynak meg nem felelő közalapítványokat (vagy az összes közalapítványt) 2008. január elsejéig meg kellene szüntetni vagy át kellene alakítani úgynevezett költségvetési célalappá.

A MeH-en belül a miniszterelnöki kabinetirodán kívül alapesetben négy államtitkárság működne: a közpolitikai, a kormányirodával együtt működő koordinációs, a közigazgatás-fejlesztési és a tárca nélküli miniszter által vezetett európai uniós államtitkárság. Mint megírtuk, a kancellárián jelenleg tizenegy politikai - közülük két címzetes - államtitkár tevékenykedik, így a váltással az államtitkárok több mint felének a talpa alá útilaput kötnének. A radikálisabb változat ennél is karcsúbb szervezettel, nemcsak a kancelláriaminiszteri, hanem az uniós tárca nélküli miniszteri tisztség megszüntetésével is számol.

Szétdarabolt BM, megszűnő IHM

A jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatallal együtt tizenöt minisztérium működik, emellett két területért - az európai integrációs ügyekért és a regionális fejlesztésekért - tárca nélküli miniszter felel. A tervezet szerint a minisztériumok száma a kancelláriával együtt 11-13-ra csökkenne. Megszűnne az Informatikai és Hírközlési Minisztérium - a tárca idei költségvetése nagyjából negyvenmilliárd forint -, de a változtatások a legtöbb tárcát érintenék.

Jelenlegi formájában megszűnne a Belügyminisztérium. A tárcából a közbiztonsági területek az igazságügyi minisztériumhoz kerülnének, amely így a jövőben Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztériumként működne, és a felügyelete alá tartozna a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás. Az új tárca a változatlan formában maradó - és a Határon Túli Magyarok Hivatalát továbbra is felügyelő - Külügyminisztériummal és a szintén nem változó honvédelmi tárcával együtt alkotná a nemzetbiztonsági kabinetet.

A Belügyminisztériumból kiváló önkormányzati és közigazgatási ügyekkel egy új tárca, a Területfejlesztési, Helyi Közigazgatási és Önkormányzati Minisztérium foglalkozna majd. Ez a minisztérium a település- és vidékfejlesztési kabinethez tartozhat majd, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, ahol szintén nem várható jelentős változás. Átalakulna viszont az ugyancsak a fejlesztési kabinethez tartozó agrártárca, amelyet a jövőben Földművelési és Élelmezési Minisztériumnak hívnak majd.

Összevonások, átkeresztelések

A leendő gazdaságpolitikai kabinethez három - a radikálisabb változat szerint két - minisztérium tartozik majd. A gazdasági és közlekedési tárca Gazdasági Infrastrukturális Minisztériummá (GIM) alakulna, ennek felügyelete alá kerülne az újonnan alakuló Turisztikai és Vendéglátási Hivatal, a lakásügyi hivatal, a hírközlési hatóság, visszakerülne ide a fogyasztóvédelem, valamint továbbra is ide tartozna a Közlekedési Főfelügyelet és az energiahivatal.

A munkaügyi tárcából Gazdaságfejlesztési Minisztérium lenne, és továbbra is hozzá tartozna a foglalkoztatási szolgálat, valamint a Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség. A radikálisabb változat szerint ez a tárca és a GIM egy minisztérium lenne. A Pénzügyminisztériumnak lényegében csak a neve változna, a tervezet szerint Költségvetési és Kincstárügyi Minisztérium lenne a neve.

Kérdéses a társadalompolitikai kabinethez tartozó minisztériumok száma is. Az oktatási és a kulturális tárcát ismét összevonnák - a két ágazatot 1990-ben egyesítették, majd 1998-ban választották szét -, a radikálisabb forgatókönyv szerint emellett ismét egy minisztérium felügyelné a szociálpolitikát és az egészségügyet. A kevésbé radikális változatban külön maradna az Egészségügyi, valamint a Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.

Százmilliárd fölötti megtakarítást eredményezhet

A tervezet szerint tehát 2-4 minisztériummal és 3-5 miniszterrel lenne kevesebb jövő januártól. Számításaink szerint a mérsékeltebb forgatókönyv megvalósítása esetén az államháztartás idei értéken számolva évi 140-170 milliárd forintot is megspórolhat (bár az az átalakításnak természetesen vannak egyszeri költségei).

A radikálisabb, több minisztériumi összevonással és karcsúbb kancelláriával számoló kormánystruktúra kialakítása esetén akár évi 190-210 milliárd forinttal is csökkenhetnek az állam működési kiadásai.

A legnagyobból a legkisebb?

A rendszerváltás óta most működik a legtöbb minisztérium - igaz, a struktúra (miniszterelnökség + 15 minisztérium + 2 tárca nélkül miniszter) már az Orbán-kormány idején kialakult. Ezt megelőzően az Antall- és a Boross-kabinetben egyaránt 13, Horn Gyula kormányában 12 minisztérium működött. A tárca nélküli miniszterek száma a kezdeti hatról 1994-ben kettőre csökkent, és azóta sem változott (a feladatkör viszont igen: a Horn-kabinetben privatizációs és titkosszolgálati, Orbán kormányában titkosszolgálati és Phare-ügyi, Medgyessyében esélyegyenlőségi és EU-integrációs tárca nélküli miniszter volt, a mostaniban az uniós ügyekért felelős és regionális fejlesztési van).

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.