Évente új emlékévet rendez a kormány

A kormány október 18-i ülésén várhatóan elfogadja a nemzeti emlékezet programot, amelynek keretében 2004 és 2010 között a jelenlegi Deák-évhez hasonló emlékéveket rendeznének - mondta Gál J. Zoltán szerdán a kormány ülését követő sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő hozzátette: az emlékéveket egy-egy nagy kultúrtörténeti jelentőségű évfordulóhoz kapcsolódóan rendezik majd. Emlékeztetett: a kabinet a következő ülését Söjtörön, Deák Ferenc szülőfalujában tartja, ahol felavatják a 200 éve született politikus felújított szülőházát.

Záhony-projekt

A kormány támogatja és területfejlesztési szempontból kiemelt beruházásnak minősíti a Záhony térségében létrejövő nemzetközi logisztikai és raktárbázis megépítését. A beruházás után jelentősen megnő Magyarország közvetítő szerepe az Európa és Ázsia közötti áruforgalom lebonyolításában - fogalmazott Gál J. Zoltán, hozzátéve: ezen a logisztikai bázison keresztül a magyar áruk is könnyebben juthatnak a FÁK-országok piacaira. Rámutatott arra, hogy a telepen lehetővé válik a széles és normál nyomtávú vasúti, valamint a megépülő M3-as autópályán keresztül a közúti árufuvarozás összekapcsolása, és lehetőség nyílik raktározásra és vámkezelésre is.

Táppénz-szigor

A kormány költségvetési javaslata szerint 2004 áprilisától a táppénz összege a napi átlagkereset 65 százaléka lenne - mondta el Gál J. Kórházi ellátás időtartama alatt, valamint azok számára, akik nem rendelkeznek legalább kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a juttatás 60 százalék lenne - közölte a kormányszóvivő kérdésre válaszolva. Elmondta még: szintén jövő áprilistól a biztosítás megszűnését követő, azaz a passzív jogon járó táppénz időtartama 180-ról 30 napra csökkenne, a biztosítással rendelkezők, illetve a regisztrált munkanélküliek számára azonban ez az idő a korábbi szabályoknak megfelelően, egy év maradna. A kormányszóvivő közölte: ez átmeneti intézkedés lenne, amelyet azért kezdeményez a kormány, mert az elmúlt években minden várakozást felülmúló mértékben nőttek az állam ilyen jellegű kiadásai.

Vásárhelyi-terv

A Vásárhelyi-terv végrehajtásának első négy évében a költségek 130 milliárd forintot tesznek ki, a terv egyúttal az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztése az ország keleti részében - jelentette ki a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. "A Vásárhelyi-terv elsődleges célja a lét- és vagyonbiztonság, ezenkívül új munkahelyeket is teremt, megalapozza az Európai Unió által is támogatott ökomezőgazdaságot és felértékeli a természetvédelem jelentőségét a térségben" - tette hozzá a miniszter. Közölte, hogy a kormány a tíz évre szóló terv első négy évéről döntött, amelynek megvalósítása 130 milliárd forintot igényel. Hozzátette: ebből az összegből 65 milliárd forint a közvetlen árvízvédelemmel összefüggő fejlesztés. A költségvetést részletezve elmondta: 50 milliárd forintba kerül az árapasztó tározók kialakítása, 15 milliárd forintot igényel a mederrendezés, további 35, illetve 30 milliárd forintot fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére, valamint tájgazdálkodásra, vidékfejlesztésre. Persányi Miklós kitért arra, hogy a 130 milliárd forintos, négy évre tervezett összköltség mintegy negyed részét európai uniós forrásokból tervezi fedezni a kormány.