Miért nem épül meg az Elkúr-lak?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor nagy vállalást tett a Fidesz kampánynyitóján - Riasztották a magyar katonákat, mezőgazdasági gépbe szorult egy világháborús gránát Szerencsen
- Sulyok Tamás: A nemzeti szuverenitás Svájcnak és Magyarországnak egyformán fontos
- Deutsch Tamás elmondta, mikor ülne le vitázni Magyar Péterrel
- Lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt Novák Katalin a munkájához
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miért nem lesz Államkert?
A Nyugati pályaudvar mellé tervezett kormányzati negyed leállításának hivatalosan három oka van. Egy. Többe kerülne, mint az elején gondolták. Kettő. Nem lehetne a 2009-es határidőre befejezni. Három. A beruházásra pályázó cégek sorra visszaléptek, a végére csak egy maradt,
így a közbeszerzésnél már nem lehet árversenyről beszélni.
És nem hivatalosan miért nem épül meg az Elkúr-lak?
Ez egy teljesen előkészítetlen beruházás volt. A kormány nagy lendülettel belevágott, aztán rájött, hogy most még időben le lehet állítani. Nagyon rosszul jött volna ki, ha a 2010-es választási kampányban befejezetlen betonépületekre és mély munkagödrökre mutogat az ellenzék.
Legalább ki merik mondani, hogy hibáztak, és visszalépnek.
Azt egyáltalán nem vallották be, hogy hibáztak. Amúgy a politikában nem hoz jó pontokat, ha egy kormány ukmukfuk nekiugrik egy ilyen hatalmas projektnek, aztán meg egy év után azt mondja: bocs, meggondoltuk magunkat. Előbb kellett volna gondolkozni.
Ki találta ki egyáltalán ezt az egész Duma Plázát?
Kormányzati negyedet már korábban is terveztek Magyarországon. Más országokban is vannak példák arra, hogy egy helyre költöztetik a minisztériumokat, az ugyanis általában gazdaságosabb megoldás. Berlinben például az idegenvezetők büszkén mutogatják a kormányzati épületeket. A turisták bebámulhatnak az ablakon, és megnézhetik, nem pasziánszoznak-e munkaidőben a hivatalnokok a számítógépeken.
Na, ez nem lesz
Ez szép, de gondolom, más országok előbb költenek a szegényekre, az utakra, a kórházakra, és csak aztán építenek Kúrmánypalotát. Nálunk szerintem az volt, hogy ültek a miniszterek, és valaki benyögte, hogy ha már úgyis szarban vagyunk, építsünk valamit, mert azt mindig szereti a nép.
Döntsd el, mi a jobb. A bürokráciát a régi irodákban, sok kiadás árán fenntartani, vagy hosszabb távon olcsóbb megoldást találni.
Tehát nekem örülnöm kellett volna, hogy az adókból vadiúj irodákat építenek a tisztviselőknek?
Bár mostanra bebizonyosodott, hogy ez ebben az esetben nem igaz, a kormány szerint a belvárosban szétszórt, elavult, és drága fenntartású épületek helyett jóval olcsóbb lett volna az 5700 kormányzati tisztviselőt egy energiatakarékos, egy kézben üzemeltethető helyre költöztetni. Nem véletlen, hogy a tervpályázatot egy zöld ház nyerte meg.
Zöld? Miért, az a kormány színe?
A Janesch Péter és a japán Kengo Kuma építész vezette csapat terve a legfejlettebb környzetbarát technológiát használja, állítólag ezzel a
jövőtudatossággal szimbolizálta volna a kormány céljait. Nemcsak azért lett volna zöld, mert sok-sok növénnyel futtatták volna be az épületeket. Ezek a házak a fűtéshez való hőt például a földből, a melegedő számítógépekből, az elhasznált levegőből és a nagy ablakokon keresztül nyerik. Egy ilyen épület működtetése évi 4,5 milliárdos megtakarítást jelenthet. Ez nem politikai kérdés.
Mennyibe került volna ennek a melegháznak a felépítése?
Az egész projekt összesen 142 milliárd forintba. Ebből az épület és a Podmaniczky utca rendbetétele 40-45 milliárdot tesz ki. A többi a komplexum üzemeltetési költsége 25 évre. A terület rendezésével új városrész jött volna létre Budapest közepén, ott, ahol most sínek, rozsdás vasak és szemét van.
Aha, hát tényleg olcsó. Tudod mit? Én is szeretnék átköltözni a rosszul szigetelt, távfűtéses panellakásomból egy rózsadombi zöld házba. Mert az olcsóbb. És szép a környezet.
A kormány elszámolta magát. Azt gondolta, hogy az új kormánynegyedhez szükséges pénzből 100-110 milliárd előteremthető a meglévő 35 kormányzati épület eladásából. Mára azonban kiderült, hogy nem lehet ennyiért eladni a régi épületeket. Sok időbe telt volna a területen lévő telkek tulajdonjogi helyzetének rendezése is. Egyáltalán nem volt kitalálva az sem, hogy ki és miből végzi el a 30 hektáros terület rendezését, hogy az valódi városrésszé váljon.
Miért léptek vissza a negyed megépítésére pályázó cégek?
A teljes bizonytalanság és a tisztázatlan feltételek miatt. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság decemberben visszadobta a nyertes tervet, mert kidolgozatlannak találta, sőt az egész alapkoncepcióját megkérdőjelezte. A végén az állam már azt ajánlotta a cégeknek, hogy nem is kell feltétlenül a nemzetközi zsűri által győztesnek nyilvánított pályaművet megépíteni, csak építsenek valamit. A végső döntés előtt ráadásul megszűnt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, és az alá tartozó kormányzati negyed projektirodát sem lehetett már elérni telefonon.
És mit mondott erre Kengo Kuma?
Írt egy levelet a magyar építészkamara elnökének, amelyben lehetetlennek nevezte, hogy nem valósulnak meg azok a tervjavaslatok, melyeknek kidolgozására aláírt szerződésük van.
Mennyi pénz ment el eddig az Error Házára?
A kormányzati negyedhez az állam telkeket vett meg a MÁV-tól 7,1 milliárd forintért. A MÁV ugye állami cég, tehát a pénz az államtól az államhoz került, igaz, lecsippentettek belőle közel 3 milliárdot a MÁV adósságainak törlesztésére. 632 millió forintot költöttek összesen a projekt kidolgozására. Ezen belül bérekre 99 millió forint ment el, a többi pénzt ügyvédi munkára, a pályaművek megvásárlására, szakértői díjakra, a bontási tervekre fordították.
És mi épült meg a Csaló-közben ebből a pénzből?
Semmi. A Nyugati pályaudvarnál néhány sínpárt felszedtek, de jelentős beavatkozás nem történt. Most mégis azt mondják, a terület így nem túl nagy ráfordítással sokkal többet ér, mert ezután könnyebben lehet beépíteni.
Ki a felelős azért, hogy elment ennyi pénz és igazából nem lett semmi?
Ezt az ellenzék és még sokan mások is szeretnék tudni. A projekt miniszterelnöki megbízottja Görözdi György, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság munkatársa volt, aki társadalmi munkában, fizetés nélkül felügyelte a kormány által jóváhagyott beruházást. A projektért a
politikai felelősséget Veres János pénzügyminiszter viseli.
Ha befuccsolt ez az egész, hogy hogy még egy évig dolgoznak rajta?
A kormány döntése szerint még egy évig működik a Kormányzati Negyed Projektiroda, amelynek a fővárossal és a VI. kerülettel el kell készítenie a végleges városrendezési tervet. Később így akár majd fel is lehet ide építeni a kormányzati épületeket. A kormány közben már megtakarításként tünteti fel, hogy 2008-ban nem költ 8 milliárdot a projektre. Persze nem is lesz bevétele az eladott minisztériumi épületekből.
Ki az, aki jól járt ezzel? És ki szív majd a Feri City bukása miatt?
Amíg úgy volt, hogy lesz kormányzati negyed, addig 20−30 százalékkal magasabb áron lehetett kínálni a lakásokat a környéken. A tanulmányokat készítő szakértők jól jártak. A tervező építészek viszont nem, mert csak a terveket vették meg tőlük, de egyelőre nem kapták meg a 2,4 milliárd forintos tervezési díjat.
És mindezek után marad a kormány ott, ahol van?
A minisztériumok maradnak a helyükön, a Miniszterelnöki Hivatal azonban átköltözik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületébe. A káoszt jól mutatja, hogy egyelőre senki sem tudja megmondani, hova is költözik ezután a földművelési minisztérium.
Mi lesz az üzlet ezután a Nyugati pályaudvar mögötti területen?
Érdemes lesz odafigyelni, hogy az állam kinek ad el ott telket, mennyiért, és az majd mit épít rá, és mekkora haszonnal. Érdemes lesz odafigyelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
