Végetértek a mi kalandozásaink

A Parlament üléstermében, képviselők, állami tisztviselők, a történelmi egyházak képviselőinek, a határon túli magyarság képviselőinek jelenlétében a Himnusz eléneklésével kezdődőtt meg a Millinniumi Év nyitóünnepsége, a Szent Korona átszállításának tiszteletére rendezett állami ünnepség.

A millenniumi ünnepségeket Áder János, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ünnepi díszbe (fekete öltöny, ruha) öltözött jelenlévők előtt Áder elmondta, hogy immáron magyarságunk és európaiságunk rokon értelművé vált, van értelme a közös erőfeszítésnek. A számadáskor nem helyes, ha elfelejtkezünk közös sikereinkről - emlékeztetett az Országgyűlés elnöke.

Ezután Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mindenki előtt aláírta a Szent Korona törvényt és rövid beszédében köszöntötte azt.

Pető: neokonzervatív, neofita túlbuzgóság   Nem értünk egyet a korona átszállításával, mert attól tartunk, hogy ez az út csak egy hosszabb út kezdete, melynek során előbb-utóbb közjogi funkciót kap az ereklye, ami ellentétes lenne alkotmányunkkal - jelentette ki Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Ezért nem kísérjük a koronát ezen az úton - hangsúlyozta Pető. A XX. század bebizonyította, hogy ,,bárkik is próbáltak felkapaszkodni a magyar koronára" - attól még nem lettek nagyobb politikusok. Pető Iván ,,neokonzervatív, neofita túlbuzgóságnak" nevezte a korona átszállítását. Szerinte államformától függetlenül nincs még egy ország Európában, ahol a törvényhozás épületében őriznék a királyi koronát.

Múltunk eddig is volt, mostantól ezer év áll mögöttünk - kezdte beszédét Orbán Viktor. 36 emberöltőn, 1000 éven át vártunk erre a napra, amikor az évek száma kettessel kezdődik. ,,Mától ezer éven át így lesz". A miniszterelnök a korona és magyarország középkori és legújabbkori történetével tűzdelt beszédében kihangsúlyozta: mivel a korona tette lehetővé, hogy Európába lépjünk, már ez is elegendő ok arra, hogy a magunkkal vigyük az új évezredbe, és hogy ne múzeumi tárgyat, hanem a mindenkori magyar állam szimbólumát, a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne, de emellett azért is fontos, mert múltja, emlékei, hagyományai nélkül az ember nem ember. Orbán megemlítette még: A mi feladatunk a rendszerváltás volt, s ezzel végetértek a mi kalandozásaink. A XXI. században új feladatok várnak ránk, de szerencsés, aki ezt megérheti. ,,A mi ezredfordulónk kapukat tár ki, elindít valami felé". Most érdemes álmodni, s aki akar, fel is ébredhet és végrehajthatja álmait - mondta a miniszterelnök. A képviselők felálva tapsolták meg a miniszterelnököt, aki Áder János után szintén megnyitotta a millenniumi évet.

Ezt követően Áder engedélyt adott a korona átszállítására. Néhány perccel később - fél ötkor - a Nemzeti Múzeumban két kiválasztott muzeológus áthelyezte a koronázási ékszereket a szállító vasdobozba, a koronát pedig egy speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárlóba. A koronát hat koronaőr, az ékszereket pedig további hat őr helyezte a feldíszített és nemzetiszínűre kivilágított Múzeum előtt parkoló zárt Mercedes szállítójárműbe. A menetoszlop négy óra negyven perckor hagyta el a Múzeum bejáratát. A szállítójárművet a Köztársasági Őrezred számos fekete Mercedese kísérte a Parlamentig a Múzeum illetve a Károly körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül.

A Kossuth téren a hideg idő ellenére többezren gyűltek össze és figyelték kivetítőkön keresztül a Parlamentben folyó ünnepséget, valamint az ereklyék átszállítását. A téren az első történést a Díszzászlóalj és a zenekar megérkezése jelentette, körülbelül abban az időpontban, amikor az erekléyék elhagyták a Múzeumot. A ünnepi ülés megkezdése után nem sokkal megjelentek az Országház főkapujában legfőbb közjogi méltóságaink, akik - a Magyar Tudományos Akadémia elnökével kiegészülve - egyben a Szent Korona Testület tagjai. Az ereklye megérkezésére és hivatalos fogadására Áder János, Göncz Árpád, Orbán Viktor, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, az MTA elnöke várt.

A Szent Koronát és a koronázási jelképeket szállító jármű a tervezett időpontban, kevesebb mint negyedórás utazás után, röviddel 17 óra előtt megérkezett a Parlament épülete elé. A tömeg hangos üdvrivallgással fogadta az ereklyéket, amelyek 1978 után immáron másodszor - jelen esetben hosszabb időre - kap helyet az Országgyűlés épületében.

Mielőtt az épületbe szállították volna az ékszereket - a milleneumi év alkalmából - a téren a Himnusz hangjaira felhúzták az ország zászlaját, amelyre Göncz Árpád adott engedélyt. Ezt követően került sor a Korona - egyelőre utolsó útjára, amely a páncélozott járműtől a a Parlament bejáratáig vezetett. Mindeközben ágyudörrenések robaja töltötte be a Kossuth teret. A lépcső tetjén állva a kornatestület tagjai fogadták az ereklyéket valamint a velük együtt érkezett történelmi zászlókat.

Az átszállítás utolsó momentumaként ünnepélyes keretek között az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban helyezték el az ereklyéket. Mint ismert, ezentúl a mintegy a 43 millió forintért felállított, rendkívüli biztonságot nyújtó tárolóban tekinthetők meg a koronázási ékszerek. A tároló kialakítása következtében a természetes fény nem éri, és a speciális megvilágítás miatt sosem vetődik árnyék az ékszerekre. A koronát és a koronázási jelvényeket új helyükön először a koronatanács öt tagja tekintette meg. Az Országgyűlés előtt az ünnepség után többezer ember várt arra, hogy megtekintse a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amire a szombaton este 18 és 22 óra között bárkinek alkalma nyílt.