További Belföld cikkek
- Ezért nem rendelt el távoltartást a bíróság a Tamásiban meggyilkolt nőnél
- Gázolt a hármas metró a Dózsa György útnál
- Április közepéig korlátozzák a vasúti forgalmat a Déli pályaudvar és Kelenföld között
- Kiknek kell tartaniuk Magyar Pétertől és mozgalmától?
- Keményen beszólt Orbán Viktornak a volt olasz miniszterelnök
Nem posztkommunista probléma
A Gallup vizsgálata szerint tavaly a budapestiek 9 százaléka került korrupciós helyzetbe, amely kétszer akkora érték, mint amit 1995-ben, illetve 1996-ban regisztrált az UNICRI (az ENSZ Torinói Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ) vizsgálata. A volt szocialista országokkal összehasonlítva ez a szám Horvátország esetében magasabb, Belorusszia, Bulgária, Litvánia, Oroszország és Ukrajna esetében azonban jóval alacsonyabb értéket jelöl. Ennek ellenére nem kifejezetten posztkommunista problémáról van szó, elég, ha az Európai Unió végrehajtó bizottságának korrupció gyanúja miatt azonnali hatállyal felfüggesztett négy svéd alkalmazottjára gondolni.
Az ,,informális szabályok" uralma
Az itthoni válaszadók leggyakrabban a rendőrök, a privát gazdaság szereplői és az egészségügyi alkalmazottak szerepelnek az emlegetett és megvesztegetésre alkalmas hivatalnokok között. A Gallup vizsgálati jegyzőkönyve kiemeli, hogy a megkérdezettek közül szinte senki sem számolt be bírósági tisztviselőkkel kapcsolatos megvesztegetésről, de a megkérdezettek ötöde úgy véli, hogy ezen hivatalnokokat is érdemes megkenni, hogy ,,megfelelőképpen végezzék feladatukat."
Az önkormányzati tisztviselők 78 százaléka szerint az önkormányzatuknál 80 százalékban, az ,,írásban nem rögzített, informális szabályok" érvényesülnek. A helyzet különösen érdekes, hiszen ugyanezen megkérdezettek 71 százaléka úgy tartja, hogy ilyen pozíciókban sohasem fogadható el csúszópénz. (Más területen dolgozóknak csak 66 százaléka tartja ezt elfogadhatatlannak.)
Az orvosok és az ápolónők vezetnek
Az orvosok és az ápolónők vezetnek |
Wintermantel István, a Gallup szakértőjének tájékoztatása szerint a képviselők korruptságára vonatkozó véleményben elsősorban a politika iránti bizalmatlanság tükröződik. Ennek ellenére a volt szocialista országokban - a Gallup felmérései szerint - szinte kivétel nélkül lényegesen magasabb a bizalmatlansági index, mint Magyarországon.
Nemcsak a járőrök korruptak
A rendőrök megvesztegetésénél nem feltétlenül csak a járőrök tevékenységére kell gondolni - mondta Krőzsel Károly az Országos Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Osztályának vezetője. Az utóbbi években például előfordult, hogy nyomozók pénzért szüntették meg a nyomozást, de ,,a bírósági jogerős ítéleteket nézve, illetve azt, hogy a rendőrállomány 41 ezer főből áll: nem magas a vesztegetésen ért rendőrök száma." Krőzsel kiemelte, hogy a lebukást 60 százalékban a parancsnokoknak, 40 százalékban pedig állampolgári bejelentésnek köszönhető. Tavaly 16 főt ítéltek el jogerősen, ezen év első felében pedig 9 főt - igazolta számadatokkal véleményét a főosztályvezető.
Magas a látencia
Évente mintegy 5-600 korrupciós ügyben születik jogerős bírósági ítélet Magyarországon. A nyilatkozók közül többen is kiemelték, hogy ebben a korrupciós bűncselekményekben a legmagasabb a látencia, vagyis a soha fel nem deríthető, és fel nem derülő bűncselekmények aránya. Ennek nyilván az az oka, hogy a holttest csak meg lesz egyszer valahol, az átadott dosszié és a pénzzel tömött aktatáska viszont csupán elvétve.
A korrupció ellen a leghatékonyabb fegyver a közintézmények átláthatóságának biztosítása, a döntéshozatalok ellenőrizhetősége, valamint a döntéshozók elszámoltathatósága - áll az ENSZ ajánlásában, de hozzáteszik, hogy ez nem megy a társadalmi tudat fejlesztése nélkül.