Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Korrupció Magyarországon

2000.10.16. 17:04
A lakosság több mint egyharmada véli úgy, hogy a hazai parlamenti képviselőket ,,meg kell kenni" ahhoz, hogy vajmi egyéni eredményt tudjon elérni a tisztes honpolgár. Igaz, ezt az adatot még májusban rögzítette a Magyar Gallup Intézet felmérése, de valószínűleg a Székely-ügy nem csökkentett jelentősen az értéken. Ettől függetlenül a hivatalos retorika a korrupció visszaszorítását hangsúlyozza, de még az atomnyi méretű önkormányzatoknál is úgy gondolják, hogy 80 százalékban az ,,informális szabályok" érvényesülnek a döntéseknél.
Persze minden modernizálódik. A sült libát, és a fél disznót felváltották az egészségügyileg kontrolállhatóbb ajándékok, elsősorban a pénz, amelyet legtöbbször a honi állampolgár jó érzékkel ,,csúszó-", illetve ,,kenő-" előtaggal illett. A nyelvi találékonyság azonban nem segít az ENSZ kérésére végzett Magyar Gallup Intézet májusi vizsgálatainak értelmezésében. A lakossággal szembeni bűntények és a korrupció alakulásának arányát 1500 budapesti megkérdezésével mérték, az önkormányzatok átláthatóságát pedig öt önkormányzat dolgozóinak interjúival. Korrupciós bűncselekményként a Büntető Törvénykönyv szerint a vesztegetést és a befolyással való üzérkedést kell értelmeznünk.

Nem posztkommunista probléma

A Gallup vizsgálata szerint tavaly a budapestiek 9 százaléka került korrupciós helyzetbe, amely kétszer akkora érték, mint amit 1995-ben, illetve 1996-ban regisztrált az UNICRI (az ENSZ Torinói Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ) vizsgálata. A volt szocialista országokkal összehasonlítva ez a szám Horvátország esetében magasabb, Belorusszia, Bulgária, Litvánia, Oroszország és Ukrajna esetében azonban jóval alacsonyabb értéket jelöl. Ennek ellenére nem kifejezetten posztkommunista problémáról van szó, elég, ha az Európai Unió végrehajtó bizottságának korrupció gyanúja miatt azonnali hatállyal felfüggesztett négy svéd alkalmazottjára gondolni.

Az ,,informális szabályok" uralma

Az itthoni válaszadók leggyakrabban a rendőrök, a privát gazdaság szereplői és az egészségügyi alkalmazottak szerepelnek az emlegetett és megvesztegetésre alkalmas hivatalnokok között. A Gallup vizsgálati jegyzőkönyve kiemeli, hogy a megkérdezettek közül szinte senki sem számolt be bírósági tisztviselőkkel kapcsolatos megvesztegetésről, de a megkérdezettek ötöde úgy véli, hogy ezen hivatalnokokat is érdemes megkenni, hogy ,,megfelelőképpen végezzék feladatukat."

Az önkormányzati tisztviselők 78 százaléka szerint az önkormányzatuknál 80 százalékban, az ,,írásban nem rögzített, informális szabályok" érvényesülnek. A helyzet különösen érdekes, hiszen ugyanezen megkérdezettek 71 százaléka úgy tartja, hogy ilyen pozíciókban sohasem fogadható el csúszópénz. (Más területen dolgozóknak csak 66 százaléka tartja ezt elfogadhatatlannak.)

Az orvosok és az ápolónők vezetnek

Az orvosok és az ápolónők vezetnek
A korrupció észlelése a foglalkozási szektorok között erőteljesen különbözik. A felmérés szerint a legtöbben az egészségügyben érzékelik a korrupciót, amit a magyar nyelv a paraszolvencia és a hálapénz kifejezésekkel is igazol. A Gallup szakértői szerint ennek az a magyarázata, hogy az egészségügyről vannak a leggyakoribb és legközvetlenebb tapasztalatai a lakosságnak, és ehhez járulnak hozzá az államosított egészségügy magával hurcolt problémái. A legkisebb mértékben a tanárok és professzorok esetében beszélhetünk a korrupció észleléséről. A válaszadók 34 százaléka úgy gondolja, hogy a parlamenti képviselőknek pénzt kell adni ahhoz, hogy az ember viszonzásul segítséget kapjon. A vámhivatalnokokat 38, a rendőrtiszteket pedig 46 százalékban vélik a válaszadók az "eredmények elérése" miatt megkenhetőnek.

Wintermantel István, a Gallup szakértőjének tájékoztatása szerint a képviselők korruptságára vonatkozó véleményben elsősorban a politika iránti bizalmatlanság tükröződik. Ennek ellenére a volt szocialista országokban - a Gallup felmérései szerint - szinte kivétel nélkül lényegesen magasabb a bizalmatlansági index, mint Magyarországon.

Nemcsak a járőrök korruptak

A rendőrök megvesztegetésénél nem feltétlenül csak a járőrök tevékenységére kell gondolni - mondta Krőzsel Károly az Országos Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Osztályának vezetője. Az utóbbi években például előfordult, hogy nyomozók pénzért szüntették meg a nyomozást, de ,,a bírósági jogerős ítéleteket nézve, illetve azt, hogy a rendőrállomány 41 ezer főből áll: nem magas a vesztegetésen ért rendőrök száma." Krőzsel kiemelte, hogy a lebukást 60 százalékban a parancsnokoknak, 40 százalékban pedig állampolgári bejelentésnek köszönhető. Tavaly 16 főt ítéltek el jogerősen, ezen év első felében pedig 9 főt - igazolta számadatokkal véleményét a főosztályvezető.

Magas a látencia

Évente mintegy 5-600 korrupciós ügyben születik jogerős bírósági ítélet Magyarországon. A nyilatkozók közül többen is kiemelték, hogy ebben a korrupciós bűncselekményekben a legmagasabb a látencia, vagyis a soha fel nem deríthető, és fel nem derülő bűncselekmények aránya. Ennek nyilván az az oka, hogy a holttest csak meg lesz egyszer valahol, az átadott dosszié és a pénzzel tömött aktatáska viszont csupán elvétve.

A korrupció ellen a leghatékonyabb fegyver a közintézmények átláthatóságának biztosítása, a döntéshozatalok ellenőrizhetősége, valamint a döntéshozók elszámoltathatósága - áll az ENSZ ajánlásában, de hozzáteszik, hogy ez nem megy a társadalmi tudat fejlesztése nélkül.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!