István, Vajk
17 °C
22 °C

A korrupciós rágalmak lejáratják az országot

2003.02.26. 15:26
Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az ország leértékeléséhez vezethet, ha a politikai erők azon versengenek, hogy minél korruptabbnak tüntessék fel a másik oldalt. További probléma, hogy a rendőrséghez csak az ügyek 1 százaléka jut el, és a legtöbb korrupciós botrány a politikai és a szexuális kapcsolatok felbomlása miatt robban ki.
Kovács Árpád a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdai gazdaságpolitikai fórumán felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb befektetések különböző minősítő és elemző intézetek által kibocsátott indexek alapján dőlnek el világszerte.

- Ha egy országot gazdasági és politikai értelemben korruptnak minősítenek, akkor leértékelődik, nehezebben jut hitelhez és befektetésekhez - mutatott rá az elnök.

Nem vagyunk rosszabbak, mint más ország

Kovács Árpád elmondta, hogy Magyarország, amely a nemzetközi szervezetek által közölt, 100 országot tartalmazó korrupciós ranglistán egy évtizede a 28-33 helyen áll, nem korrupt ország, nem rosszabb, mint Európa bármelyik országa.

A korrupció ellenes küzdelem reménytelen csupán rendőri eszközökkel - vélekedett. A korrupciós bűncselekményeknek csak egy százalékáról szerez tudomást az igazságszolgáltatás a rendőrség tevékenysége nyomán világszerte; az ügyek 99 százalékára a politikai és a szexuális kapcsolatok felbomlása miatt derül fény.

A közbeszerzés nagy kísértés

Ebben a helyzetben a megelőzésre, vagyis a korrupciós lehetőségeket csökkentő jogszabályok megalkotására és a közgondolkodás átalakulására van szükség - mutatott rá.

Kovács Árpád a továbbiakban a legnagyobb korrupciós kockázati tényezőnek a közbeszerzés rendszerét nevezte. Az ÁSZ adatai szerint a közbeszerzés nem vált még általánossá, hiányos a belső szabályozás és nem megfelelő az átláthatóság - tette hozzá. Példaként említette azt a szerinte rendszeres gyakorlatot, amelyet a következőképpen jellemzett: az idén te nyersz és engem vonsz be alvállalkozónak, jövőre pedig én, és téged bízlak meg.

A másik kockázati tényezőként említette azt az évi 180 milliárd forintnyi állami pénzt, ami évente a civil szervezetekhez áramlik, a parlament, a minisztériumok, főhatóságok és egyéb állami szervek csatornáin keresztül.