Mária
-7 °C
3 °C

Jogosan oszlattak a rendőrök a Kossuth téren

2003.11.13. 17:32
Jogszerűen oszlatta fel a rendőrség 2002. július 4-én a Kossuth téri demonstrációt, döntött a Fővárosi Bíróság. A tüntetők úgy vélték, egy már bejelentett tüntetéshez csatlakoznak, a bíróság szerint azonban még ebben az esetben is indokolt lett volna a rendőri fellépés. A Szabad Magyarország Mozgalom Strasbourgba készül.
Jogszerűen oszlatta fel a rendőrség a 2002 július 4-i Kossuth téri tüntetést, állapította meg a Fővárosi Bíróság. A rendőrség eljárása ellen panaszt tevő Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke szerint a tüntetők egy már bejelentett és engedélyezett tüntetéshez csatlakoztak.

Magyar rezervátum

Határozatában a bíróság megállapította, hogy bár a téren valóban engedéllyel demonstrált Körtvélyessy Zoltán, a az Erzsébet hídi blokád feloszlatása után érkező tüntetők azonban nem a kordonnal körbe vett - később magyar rezervátum néven elhíresült - területen éhségsztrájkoló Körtvélyessyhez csatlakoztak. Az első fokú ítélet a rendőrségnek adott igazat.

Erzsébet-híd reloaded

Szembenálló felek

A demonstráción részt vevő Takács András felperes - aki a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke - fellebbezésében azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és állapítsa meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen oszlatta fel a demonstrációt, mivel a Kossuth téren tartózkodók egy előre bejelentett, engedélyezett demonstrációhoz csatlakoztak.

Fellebbezésében a felperes jogi képviselője kiemelte, hogy a rendőrség elterelte a közúti forgalmat a Kossuth téren, ezért a demonstrációra érkezők azt hihették, ezt a rendezvény biztosításáért teszik. Ezzel szemben a rendőrség jogi képviselője az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte a bíróságtól. A másodfokon eljáró bíróság végül a fellebbezést nem találta alaposnak, csütörtökön kihirdetett ítéletében helybenhagyta az első fokon hozott döntést, és 15 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket.

Jogerőre emelkedve

"Oszoljanak kérem"
A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy akkor sem minősült volna jogellenesnek a feloszlatás, ha elfogadható lett volna a tüntetéshez való csatlakozás ténye, hiszen ebben az esetben is a bejelentés eredeti tartalmától (terület, létszám) eltérően zajlott volna a rendezvény. A bírónő arra is kitért, hogy a feloszlatáskor nem lehetett figyelmen kívül hagyni az ugyanezen a napon az Erzsébet hídon történteket, vélelmezve azt, hogy a hídról leszorítottak a Kossuth téren gyülekeztek ismét, folytatandó a hídon megkezdett demonstrációt, és nem a "jelentéktelenebb" Körtvélyessy-féle demonstrációhoz csatlakoztak.

Irány Strasbourg

"Nem lepődtem meg a hozott bírósági döntésen" - nyilatkozott az Indexnek Takács András, aki sajátos logikát vél felfedezni a jobboldali demonstrációk kezelésében. "Igyekeznek elejét venni minden hasonló megmozdulásnak. A bíróság nem veheti tekintetbe a politikai környezetet, ragaszkodnia kell a törvény betűihez. A rendőrség viszont eleve úgy állt a tüntetéshez, hogy előre eldöntötte törvénytelen lesz, és ezért oszlatta fel."

Takács meg nem nevezett rendőrségi forrást idézve hozzátette: "az oszlatás mindig politikai döntés kérdése". A Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke azt is elmondta, következő lépésként Strasbourgba szeretnék vinni az ügyet. Ehhez kapcsolóva Róth Miklós ügyvéd megjegyezte, több kérdést lehetne tisztázni az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, többek közt hogy bejelentésköteles-e egy bejelentett demonstrációhoz való csatlakozás, illetve a bejelentett létszámtól való eltérés magával vonja-e a tüntetés jogellenessé válását.