Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Ki lesz a Kossuth tériek vezére?

2006.09.19. 12:13
A tüntetők már hétfőn sérelmezték, hogy senki sem áll a megmozdulás élére. Kedden bejelentették a Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 megalakulását, hogy törvényessé tegyék a demonstrációt. A vezetők között van az összeállításunkban szereplő Toroczkai László és Molnár Tamás, de más ismert és kevésbé ismert közéleti figura is megpróbálkozott az események irányításával.

Csurka István

Csurka István a 2002-ben a parlamentből kiszorult MIÉP elnöke, a legjelentősebb politikus azok közül, akik a Kossuth téren vasárnap este óta felbukkantak. Az első éjszakán az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelte (különös módon ebben támogatta őt Thürmer Gyula a kommunista Munkáspárt elnöke is) és azt, hogy a "kommunistákat szorítsák ki az ország vezetéséből". Csurka hétfőn este is megjelent a Kossuth téren, és "új magyar világot" hirdetett, beszéde alatt a tízezres tömegből több százan skandálták, hogy "Nem kell Csurka".

A Kádár-korszak hol tiltott, hol tűrt, hol támogatott drámaírója az MDF alapító tagja, később alelnöke. A párt mérsékelt szárnyával az 1992-ben megjelentetett, kevésbé burkolt antiszemita kitételeket tartalmazó dolgozata után romlott meg a viszonya, 1993-ban kizárták a pártból. Csurka ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amivel második nekirugaszkodásra, 1998-ban, sikerült visszajutnia a parlamentbe. A legutóbbi választáson pártja a Jobbikkal indult közösen, de csak a szavazatok alig több mint két százalékát tudták begyűjteni.


Ekrem-Kemál György

A posztnyilas vezető hétfő este tűnt fel a tüntetésen, rögtön magához is ragadta a mikrofont, és – a Népszabadság beszámolója szerint – helyet kért az "Alkotmány utcából érkező honfitársaknak", mire a tömeg széthúzta az Országház parkolója előtti kordont.

Ekrem-Kemál a Szálasi Ferenc-féle Hungarista Mozgalmat újította fel 1994-ben az 1992-es győri újfasiszta perben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Györkös Istvánnal és a Világnemzeti Népuralmista Párt (VNP) irányítójával, Szabó Alberttel. Az 1997-es, pártirodák ellen elkövetett csőbombás merényletek idején Ekrem-Kemált, aki ekkor már a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségét vezette, letartóztatták, és négy évvel később öt év próbaidőre felfüggesztett kétéves szabadságvesztésre ítélte. Ekrem Kemál budapesti lakásának konyhájában azt tervezgette, hogy körülzárják Budapestet, és fegyverrel döntik meg a Horn-kormányt. A bíró akkor így indokolta a viszonylag enyhe ítéletet: "Magyarország erős ország, amely megengedheti magának és meg is kell engednie, hogy Ekrem Kemál Györggyel szemben ne a megtorlás, hanem a figyelmeztetés és a megelőzés eszközeit alkalmazza"

Az utóbbi években kikerült a szélsőjobb fősodrából, 2003-ban például alig tucatnyi szimpatizánst tudott felvonultatni Szálasi Ferenc nyughelyénél, ahol a nyilas vezető születésnapjára emlékeztek.


Ifjabb Hegedűs Lóránt

A MIÉP egykori alelnöke, mint a mikrofonba elmondta, "lelkészi minőségében" volt jelen a Kossuth téren. Beszéde végén a tömeggel elénekeltette a Boldogasszony anyánk című régi magyar himnuszt.

Ifjabb Hegedűs 1997-ben így nyilatkozott politikai szerepvállalása okairól: "a leghatározottabb küzdelem a kommunista restauráció leple alatt az országot behálózó nemzetidegen maffia ellen, hogy a magyar nemzeti önrendelkezést semmibe venni, Magyarországot idegen kézre játszani, a tömegtájékoztatás hazugságaival a magyar nép önvédelmi reflexeit leblokkolni s a magyar nemzet történelmét meggyalázni ne lehessen". Ifjabb Hegedűs 1998 és 2002 között parlamenti képviselője volt a MIÉP-nek. A Fővárosi Ítélőtábla 2003-ban felmentette közösség elleni izgatás vádja alól; Hegedűs a MIÉP XVI. kerületi pártlapjában az Ébresztőben a zsidóság kirekesztésére szólított, a felekezet tagjait "galíciai jöttmenteknek" nevezte.


Kerényi Imre

A korábban az általa baloldali-liberálisnak titulált lapoknak csak félmillió forintért interjút adó színházi rendező vasárnap este a Sándor-palotánál tűnt fel. Kerényi Imre azt mondta az egybegyűlteknek, hogy 12 pontot dolgoz ki, majd felszólította őket, hogy menjenek vissza a Kossuth térre. Hétfő éjjel azt mondta a tüntetőknek, hogy "minden nap ki kell jönni a Kossuth térre, és garantálom, szombaton megkezdődik a rendszerváltozás". (Szombaton lesz a Fidesznek a Gyurcsány-csomag ellen meghirdetett nagygyűlése.)

Kerényi Imre nagy utat tett meg az elmúlt években. A Kádár-rendszerben állami díjakkal elismert rendező 1989-ben már nem fogadta el a kiváló művész elismerést. Az MDF-ben kezdett politizálni, 1990-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje is volt. Csurkával ellentétes pozíciót foglalt el, tartott a szélsőjobboldali veszélytől, ezért például bekapcsolódott az MSZP és az SZDSZ által is látogatott Demokratikus Charta sétáiba, 1992. szeptember 24-én éppen a Kossuth téren demonstrált. Kerényi az utóbbi években a Fidesz kampánygyűlésein bukkan fel, sokszor ő maga írja az esemény forgatókönyvét. 2004 októberéig a Hír TV-n volt látható, miután nem tartottak rá igényt, DVD-n terjeszti műsorát. Legutóbb 2005 decemberében Celldömölkön hirdetett forradalmat: azt állította, hogy ma Magyarországon "szabadságharc van". Ezután kifejtette, hogy az még nem elég, ha valaki csak jó hazafi, a jobboldali győzelemhez "be kell lépni a hadseregbe".


Molnár Tamás

Molnár Tamás koporsót helyezett el kedden délelőtt a Kossuth téren a Rákóczi-szobor előtt az Inconu Művészeti csoport nevében. A fekete drapériával letakart faállványon elhelyezett koporsó felirata: "Temetjük a Gyurcsány-kormányt! Nektek nincs feltámadás!" A demonstráció legalizálására kedden megalakult Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 tagja.

Molnár Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a hetvenes években alakult képzőművészcsoport, az Inconnu alapító tagja. A szocialista kultúrpolitika nem nézte jó szemmel a működésüket. Szerepük volt a 301-es parcella újrafelfedezésében, helyreállításában és Nagy Imre újratemetésénél is. Horn Gyula hatalomra kerülésekor, 1994-ben váltak újra aktívvá. Molnár Tamás, önéletrajza szerint, 1991-1994-ig a Képviselői Irodaház sajtó- és reklámszakértője volt. Sajtóelemzéseket és beszédeket írt a parlament kisgazda képviselőcsoportjának. 1994-től 1996-ig elnöke és alapítója volt az óbudai hegyvidék civil, társadalmi egyesületének. 1996-tól 2000-ig szabad szellemi és fizikai tevékenységet folytatott.

2002 tavaszán társadalmi munkában segítette az Orbán-kabinet kulturális szakértő csapatát, Tóth Gy. László vezetésével. A választás után antikommunista plakátkiállítást rendezett, EU-ellenes szervezetekben vett részt. Írásait a Magyar Nemzet és a Demokrata közölte, könyveket írt Spion Bölcsei, Hontalanság, Szarháziak és Giccsmagyarok címmel. A 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-Jobbik támogatásával indult a szentendrei választókörzetben, és 3,84 százalékos eredményt ért el.


Polgár Tamás (Tomcat)

A tévészékház ostrománál a szovjet hősi emlékmű címerének leverését instruálta Tomcat, a magyar internet ellentmondásos figurája, aki blogján előszeretettel taglalja a roma kisebbséghez fűződő, egyáltalán nem felhőtlen viszonyát. Provokatív utcai performanszai révén szerzett hírnevet magának, pédául a Moszkva téren karddal megszúr cigány fiú esete miatt utcára vonult romák és antirasszista értelmiségiek közé vegyülve "Cigányokat bántani nem szabad" táblát tartott a magasba, amiért a tüntetés résztvevői meg is támadták. Tavaly nyáron pedig a melegfelvonulás ellen akart tiltakozni egy tojásszóró bombával, amelyet a Lánchíd tetejére tudott szerelni, annak ellenére, hogy a rendőrség a londoni terrortámadások miatt fokozottan védte a hidat. (A tojásbomba végül besült.) Tomcat blogjában rendszeresen beszámol hecceiről. A tévészékház ostromáról írt bejegyzése szerint: "Mielőtt még valaki sivalkodni kezd, nem, skinheadek nem voltak. Az egész tömegben nem láttam ilyeneket".


Toroczkai László

"Forradalom van" – mondta az ezekben a napokban különösen aktív Toroczkai László a Kossuth téren. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjeként megszervezte a téren a hangosítást, és hétfő este először ő ment az MTV-hez azt követelve, hogy olvassák be követeléseiket. Az MTV nem tett eleget a kérésnek, ezt Toroczkai László a Kossuth téren mondta el a tömegnek, amely hangos fújolással fejezte ki véleményét. Toroczkai ezek után felszólította az embereket arra, hogy vonuljanak a televízióhoz, s a tömeg egy része elindult, majd ostrom után egy időre elfoglalta az épületet. A demonstráció legalizálására kedden megalakult Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 tagja.

Toroczkai a tüntetésen előszeretettel hivatkozik a szerb és ukrán forradalomra, mondván, ha nekik sikerült, akkor ők is győzelmet arathatnak. Toroczkai László Tóth Lászlóként született 1978. március 10-én Szegeden, nevét, mint mozgalma, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom honlapján írja, "közéleti és újságírói szerepvállalása" miatt változtatta meg. (Három évig dolgozott a Vasárnapi Újságnál.) 1996-tól a MIÉP tagja, 1998-ban már a párt szegedi képviselőjelöltje. 1999. szeptember 9-én a szerbiai Horgoson négy szerb férfi megverte. 2000-ben kurátora a magyar kormány Esély a stabilitásra Közelapítványának, ami a jugoszláv demokratikus ellenzéket támogatta anyagilag. A hétvégén kiutasították Szlovákiából, miután engedély nélkül akart demonstrálni a Belügyminisztérium előtt, de korábban már Szerbiában is nyilvánították persona non gratának.

Wittner Mária

Egyetlen országgyűlési képviselőként a fideszes Wittner Mária vett részt a Kossuth téri tüntetésen. "Kitört a forradalom" – kezdte a Kossuth téri beszédét az 56-os halálraítélt, aki szerint egy valódi demokráciában nem fordulhatott volna elő, hogy egy párt hazugsággal nyerjen választást.

A 69 éves Wittner Mária az 1956-os forradalom előtt gépírónőként dolgozott, majd a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában fegyverrel harcolt. A forradalom után első fokon halálra ítélték, 200 napot ült a halálos zárkában. Ítéletét a másodfokú tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult, később varrónőként dolgozott. Az ország széles közvéleménye előtt a kommunista diktatúrák áldozatainak 2001-es emléknapján elmondott antikommunista parlamenti beszédével lett ismert: "Megidézem az áldozatokat, az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat. (...) Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, mert a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták. (...) Az áldozatok nevében megállapítom: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek. Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára? Éppen ezért a Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket." A Fidesz 2006-os országos listájának ötödik helyezettjeként jutott a parlamentbe.


US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!