Vilma
-7 °C
4 °C

A koszovói albánoknak el kell hagyni Ausztráliát

2000.04.12. 18:54
Kapcsolódó cikkek (1)
A hét elején Ausztráliában éhségsztrájkkal próbáltak hazaküldésük ellen tiltakozni a koszovói albánok. Az ausztrál bevándorlási miniszter szerint kormánya az ENSZ ajánlásai alapján cselekedett: eszerint pedig Koszovó biztonságos. Hazánkba két év alatt 5441 koszovói menekült érkezett. Ebből 400 koszovói albán a befogadó állomásokon várja státuszának tisztázását. Magyarországon relatív kevesen maradtak, a menekültek hazánkat tranzitországnak használták.
Ausztráliában 182 koszovói albán menekültnek a napokban járt le az ideiglenes vízuma
Ausztráliában 182 koszovói albán menekültnek a napokban járt le az ideiglenes vízuma, a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtott kérelmüket pedig elutasították. Mivel eszük ágában sincs hazamenni, az ausztrál hatóságok kényszerrel fogják őket hazaküldeni. 121 albánnak megengedték az további tartózkodást, ők védelmi vízumot fognak kapni, ezen kívül további 147 embernek orvosi okokból hosszabbították meg vízumát.

15 koszovói azonban nem várta meg az ausztrál hatóságok döntését, hivatalosan ,,szökésben" vannak. A hazaküldendő albánok a katonai központ mellett működő Bandiana Központban vannak elhelyezve, hétvégén éhségsztrájkkal tiltakoztak kitoloncolásuk ellen. Ausztrál állampolgárok egy csoportja spontán tüntetésükön azt kérte, hogy maradhassanak az albán menekültek.

Befogadó országok

Az ENSZ tavaly április 4-én szólította fel az európai országokat: fogadják be ideiglenesen az albán menekülteket. A NATO jelentése szerint Németország 40 ezer, Görögország 5 ezer, Norvégia 6 ezer, Törökország 20 ezer, Kanada 5 ezer és az Amerikai Egyesült Államok 20 ezer menekültet fogad be. Később a nem NATO-tag, illetve nem európai országok is csatlakoztak a befogadó országok közé: Kanada és Ausztrália. A krízis csúcspontján Anglia hetente 1000 menekültet fogadott.

Az ausztrál bevándorlási miniszter, Philip Ruddock elmondta: kormánya az ENSZ ajánlásai alapján - mely szerint Koszovó biztonságos - cselekedett. ,,Ha nincs további fellebbezés vagy per, semmi kétség sincs afelől, hogy a koszovói albánoknak haza kell menni" - jelentette ki a miniszter. Az ausztrál ellenzék és a demokrata párt felhívást intézett a kormányhoz: engedélyezze az albánok további maradását, adjon nekik védelmi vízumot.

A Jugoszlávia környéki országokba, így Magyarországra is, folyamatosan érkeztek a menekültek. Dobó István, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóságának vezetője szerint az 1998 nyarán elindult menekültáradat számadatai (5441 jugoszláv állampolgárból 2765-öt esetben a kérelmező ismeretlen helyre távozott) az igazolják, hogy Magyarország nem volt elsődlegesen célország, sokan nyugatabbra távoztak, többé-kevésbé törvényesen.

Magyarországon tizenkilencen kaptak menekült státust, 723-at befogadtunk, 1633 kérelmet pedig elutasítottak. Kifejezetten a NATO bombázások miatt (1999. március 24-től 1999. június 23-ig) 2515 jugoszláv állampolgár érkezett országunkba. Ezek közül 856 albán, 812 magyar, 544 szerb, illetve 205 ismeretlen nemzetiségű volt.

Dobó István hangsúlyozta: 1999 decembere óta a Jugoszláviából érkezők közül senkit sem küldtek haza kényszerrel. A bombázások megszűnte óta sikerült 406 önként jelentkező koszovói albánt Macedónián keresztül hazaszállítani, további 50-en várják hazatérésüket. A szállítás megtervezése komoly logisztikai feladat, hisz Jugoszlávián keresztül nem lehet átutazni, repülővel pedig nem megoldható.

Akinek nem volt szállása Magyarországon, azokat befogadóállomásokon helyezték el. Az országban lévő három befogadóállomáson (Bicskén, Békéscsabá és Debrecenben) illetve az egy átmeneti szálláshelyen (Vésén) 400 koszovói albán tartózkodik.

Külön kimutatás arról nem készült, hogy a menekültek mennyi pénzbe kerülnek a magyar államnak. Dobó István tájékoztatása szerint az általa vezetett intézmény évente 1,3 milliárd forintból gazdálkodik.