Árpád
-1 °C
9 °C

Kövér szerint egészséges magyar lélek híján érti félre Kovács

2003.12.23. 13:40
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke az Indexnek adott interjújában nem tartotta kizártnak, hogy a nyári EP-választás után olyan politikai szituáció áll elő, hogy előrehozott választásokat kell tartani. Az Erdélyben hangoztatott radikális kijelentései miatt ismét politikai botrányt kavaró fideszes szerint „Kovács László – egészséges magyar lélek híján –” rendszeresen „a román többségi politikusok oldalára áll”. Kövér szerint az „internacionalista és kozmopolita MSZP-SZDSZ koalíció” a nemzeti érdekek képviselete helyett inkább őt korlátozná véleménynyilvánítási jogában.

Az elmúlt hónapokban eltűnt a politikai porondról, a radikális megfogalmazásai mintha nem mentek volna át a köztudatba. Részleges visszavonulás volt?

Ma sem szerepelek kevesebbet, mint a választások előtt. A naptáramban heti két fórum biztosan szerepelt az elmúlt időszakban is, és ezeken a találkozókon mindig szép számmal jelentek meg polgári körösök és pártszimpatizánsok. Az újságírók érdeklődése azonban érthető módon mások fele fordult, amit én, őszintén szólva, nem bánok. Különösen, ha figyelembe veszem, hogy volt időszak, amikor úgy éreztem, mintha vadásznának rám. Vagy ha nem is rám, legalábbis valami jó mondatomra részben azért, mert némelyikből még cikkcím is lehetett, nem pedig a szokványos panelrizsa, részben pedig azért, mert kihegyezett tollal várták, hogy végre valamelyik félremagyarázható, vagy félreérthető megfogalmazásból botrányt kavarhassanak.

Kolozsváron azonban az Erdélyi autonómia ügyében megint sikerült olyan megfogalmazással előállnia, ami miatt a román belpolitika is megbolydult, a Román Szociáldemokrata Párt éles nyilatkozatban tiltakozott, és amit Kovács László is „rendkívül veszélyesnek” tartott. Az MSZP különösen a kisebbségi politikával összefüggésben fegyveres eszközök emlegetését minősítette felelőtlenségnek.

Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörkevés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félre értették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll, ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter.

Az MSZP azonban nem a témakörben elfoglalt álláspontját, hanem a megnyilvánulás megfogalmazását kritizálta, sőt az Őn megszólalási lehetőségeinek korlátozását kérte Orbán Viktor pártelnöktől.

Amit mondtam, annak az igazság tartalmáról lehet vitatkozni, de elvitatni azt a jogomat, hogy véleményt mondjak, viszont nem lehet. Ezt a jogot kétségbe vonni azért sem lehet, mert nemzeti létünkben fontos kérdésről, a gyermekeink és unokáink Európájáról, a gyermekeink és unokáink Kárpát-medencéjéről, Magyarországáról van szó. Az erdélyi magyarságnak létkérdése a területi autonómia, mert a legutóbbi népszámlálások óta kétszázezer erdélyi magyar települt át, jellemzően az anyaországba. E közben a román állam – aprócska taktikai engedmények csepegtetése mellett – tudatosan törekszik az erdélyi magyarság asszimilációjára, a még magyarlakta területek elrománosítására, ami ellen csak a nagyon is EU-kompatibilis autonómia lehetne a megoldás.

Az autonómiatörekvésekkel azonban a külügyminiszter is egyetért. Mennyivel tehet egy magyar külügyminiszter – a román-magyar kapcsolat ismert érzékenységét figyelembe véve – többet e törekvések támogatásáért?

Amíg az internacionalista és kozmopolita MSZP-SZDSZ koalíció kormányoz, addig a határon túli magyarok magyarként való megmaradásukhoz nem sok valódi támogatást remélhetnek. Ezt bizonyította a státustörvény likvidálása is. Ugyanakkor üdvözöljük – ha nem is tartjuk elégségesnek –, hogy a kormány az Európai Unió alkotmányának vitájában a kisebbségek jogainak kodifikálása mellett foglalt állást.

A polgári körök vezetője nemrég annak a véleményének adott hangot, hogy ha a koalíció elbukja az európai parlamenti választásokat, akkor a kormánynak ügyvezetőként kellene működnie a ciklus végéig. Egyetért ezzel?

Alapvetően igen, bár egy választási győzelem vagy – a másik oldalról nézve – egy vereség arányain is sok minden múlik. Az kétségtelen tény, hogy ma az MSZP és a kormány pozíciói jóval gyengébbnek tűnnek, mint néhány hónappal ezelőtt. A jövő évi költségvetést, az ország gazdasági, pénzügyi helyzetét figyelembe véve a következő év sem ígérkezik olyannak, ami okvetlenül javítaná a pozícióikat. Tehát nagyon könnyen elképzelhető egy olyan politikai szituáció a nyáron, aminek eredményeképpen az európai parlamenti választásokon a döntő többség egyértelműen kinyilvánítja, hogy megvonja a bizalmat ettől a kormánytól. Elképzelhető, hogy akkor akár előrehozott választásokat is kell tartani, mert olyan mértékű lesz a bizalomvesztés, hogy egyszerűen tarthatatlanná válik a kormány helyzete.

Honnan számolnak? Mi alapján ítélnék meg, hogy döntő mértékűvé vált-e a bizalomvesztés? Mi történik ötven százalékot alig meghaladó győzelem esetén?

Nem hiszem, hogy ötven százalék körüli eredmény születhet. Gyakorlatilag két pártra szűkült a politikai mezőny. A Szabad Demokraták Szövetsége a lét és nem lét határán egyensúlyoz. Megjegyzem, az az én prognózisom szerint az Eerópai parlamenti választáson az SZDSZ szerez egy mandátumot. Az SZDSZ lesz a harmadik párt, amelyik az Európai Parlamentben képviseltetheti magát Magyarországról.

Negyedik nem lesz?

A negyedik párt nem kerül be. Az SZDSZ szűk, de tudatos szavazóbázisa elegendő lehet az ötszázalékos küszöb eléréshez, figyelembe véve azt is, hogy közel sem lesz akkora részvételi arány, mint a parlamenti választásokon. Ha negyedik pártként az MDF-re gondolt, az ő esetükben a küszöb elérését nem tartom valószínűnek.

Visszatérve a korábbi kérdésre, milyen arányú győzelemnél tartanák szükségesnek az előrehozott választásokat?

Nem lehet felállítani számszerű arányokat, hogy eddig legitim a kormány, utána már illegitim. A választási eredményen kívül függ az akkori politikai közhangulattól, a gazdaság állapotától, hogy mennyire mutatkozik ez a kormány még képesnek arra, hogy kezelje a problémákat, vagy mennyire mutatkozik majd béna kacsának a közvélemény nagyobbik része szemében. Én azt gondolom egyébként, hogy már most olyan a helyzet, hogy minden nap, amit ez a kormány hivatalában tölt, Medgyessy Péterrel és László Csabával egyetemben – az összes többit nem említem, mert a főproblémák szempontjából indifferens, hogy például Juhász Ferenc jól végzi-e a dolgát –, az az országnak veszteség. Részben konkrét, effektív kár, amit el lehet könyvelni, részben elszalasztott lehetőség.

Mikor kezdenek készülni az európai parlamenti választásokra? Korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz akkor tud nekikezdeni a kampánynak, ha befejeződött a szövetséggé alakulás.

Az összes párt közül mi hoztuk nyilvánosságra elsőként európai parlamenti listánkat, a többi politikai erő csak az első egy-két helyezettet nevezte meg, az MSZP pedig azt sem. Tehát részünkről a felkészülés már korábban megkezdődött. Ha a kérdést úgy értjük, hogy a kampány mikor kezdődik, szerintem azután, hogy kipihentük a karácsony és a szilveszter fáradalmait, elfogyott a bejgli.

Változtat-e valamit kampánystratégiáján a Fidesz a korábbi választásokhoz képest, felhasználják-e a 2002-es vereség tapasztalatait?

A 2002-es első fordulóig zajlott kampány óta a helyzet alapvetően megváltozott a Fidesz szervezettségét illetően. Az a célkitűzés, hogy legyen minden választókörzetben legalább száz, valamit ténylegesen magára is vállaló támogatónk, átlagosan teljesült. Néhány körzetben jócskán túlteljesítettük céljainkat. Vannak azonban a Fidesz szempontjából politikailag hátrányos helyzetű területek is, de nem akarnék egyetlenegyet sem kiemelni, mert nem szeretném az ott élőket esetleg megbántani.

Azért az köztudott, hogy Budapesten nem állt jól a párt.

Bizony, Budapest is a hátrányos területek közé tartozik, némely kerülete legalábbis mindenképpen. Vannak kerületek, amelyek egyszerűen szociológiailag hagyományosan baloldalinak számítanak, de vannak olyan területek is, ahol az egzisztenciális bizonytalanság, a megfélemlítettség és egyszerűen a jövőtől való félelem tartja vissza az embereket, hogy nyíltan nevüket adják valamely jobboldali párthoz. Budapest nem csupán harminckét választókerület, hanem ennek a csaknem kétmillió embernek van budapesti azonosságtudata is. Budapest mint politikai közösség is létezik. A Fidesznek eddig nem volt normális, az emberek számára érzékelhető Budapest-politikája. Nem voltak üzenetei sem, ennél fogva az üzeneteket mások adták a szánkba, és ezek természetesen negatívak voltak. Részben a 2002-es választási kudarc is ennek számlájára írható. Tehát mélyebb átgondolást igényel ez, mint harminckét, egyébként kiváló ember megtalálása a választókerületi elnökök helyére. Speciális politikai megoldásokra van szükség.