A két pártelnök beszélgetését Betlen János vezette. Pokorninak és Kovácsnak 50-50 perc állt rendelkezésére, hogy kifejtse nézeteit az elmúlt négy évről és a következő ciklusról. A vita előtt sorsolás alapján döntöttek arról, hogy Kovács László kezdi a beszélgetést és Pokorni Zoltáné lehet az utolsó szó.
Kovács: Az elvesztegetett lehetőségek négy éve volt
Kovács az elvesztegetett lehetőségek négy évének nevezte a Fidesz-kormány ténykedésének időszakát, szerinte ugyanis jó gazdasági helyzetben lévő országot örököltek, ahol a politikai rendszerváltás is lezajlott, ehhez képest pedig "kevesebbet adtak, mint amennyit adhattak volna".
Az MSZP elnöke emellett a nem teljesített ígéretek négy évének is nevezte az 1998-2002 közötti időszakot, mint mondta: nem teljesült ugyanis a beígért 7 százalékos gazdasági növekedés és adócsökkentés helyett összességében 11 százalékkal nőttek az adóterhek, nem épültek meg a beígért autópályák. Kovács arra is felhívta a figyelmet, hogy az Orbán kabinet által gyakorta emlegetett gazdasági csoda nem valósult meg, a magyar gazdaság növekedése pedig folyamatosan csökken.
Kovács a diákhitel bevezetése kapcsán - amelyet jó döntésként értékelt - azt emelte ki, hogy a felsőoktatásban tanulók 45 százaléka jelenleg is költségtérítéses oktatásban részesül.
Pokorni: Szép és izgalmas volt az elmúlt négy év
|
| Pokorni Zoltán
|
Pokorni Zoltán szépnek és izgalmasnak nevezte az elmúlt négy évet, melynek során "rengeteg szép terv fogalmazódott meg és ezek közül sok meg is valósulhatott". A Fidesz elnöke szerint lenyűgöző az a tettrekészség és aktivitás, ami az elmúlt négy évben megmutatkozott. Példaként említette, hogy soha nem tanultak ennyien az országban. Pokorni ezután bejelentette: terveik között szerepel 2006-ig a nettó átlagbér illetve a kiegészítő családi pótlék megduplázása.
Kovács László válaszában a diákhitel újbóli méltatása kapcsán bejelentette: nemhogy megszüntetnék a hitelrendszert, hanem lejjebb szállítanák a kamatokat is, amellett, hogy emelnék a felsőoktatásban tanulók normatív támogatását is.
Vizsgálóbizottságok
Kovács László felrótta fideszes partnerének, hogy a kormány ellenőrzésére szolgáló interpellációs időnek immár csaknem a felét kormánypárti politikusok kérdései töltik ki. Nehezményezte, hogy ezeknek az interpellációknak jelentékeny hányadában az ellenzéket bírálják a képviselők és a válaszoló tárcafők tovább szapulják őket, miközben a hírbehozott politikus, vagy párt nem reagálhat. A parlamenti intézményrendszer problémájaként említette, hogy nem alakulhatott meg egyetlen ellenzékiek által kezdeményezett vizsgálóbizottság sem, noha a házszabály alapján 78 képviselő kezdeményezése esetén létre kell hozni a grémiumot.
Pokorni erre a felvetésre azt reagálta: azért nem alakulhattak meg az ellenzéki kezdeményezésű grémiumok, amiért nem jöhetett létre a szocialisták korabeli ingatlanhelyzetét vizsgáló testület. Kovács úgy vélte, ebben az ügyben az Állami Számvevőszéknek, nem pedig a parlamentnek volt kompetenciája.
A Parlament
A Parlament háromhetenkénti üléseztetésében sem értetettek egyet: Pokorni szerint 300 órával ülésezett kevesebbet a törvényhozás, amiből 150 órányi szünet volt. Kovács adatai szerint viszont száz nappal kevesebbszer ülésezett a parlament.
Pokorni azzal érvelt a jelenlegi rendszer mellett, hogy így jut ideje a képviselőknek hetente egy hetet választókörzetükben tartózkodni és nem csak négyévente látják választóikat. Kovács nem tartotta jónak ellenfele érveit, mert az a meggyőződése: az nem szerencsés, ha például csak 9 hetente lehet a kormányfőt az Országgyűlésben kérdőre vonni, mert csak a harmadik ülésen köteles válaszolni egy kérdésre. Kovács László közölte: az ülések ritkítása mögött az a szándék húzódik meg, hogy gyengítsék és formálissá tegyék a parlament kormányt ellenőrző szerepét.
Pokorni az eredményességet hangsúlyozta felemlegetve, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzati ciklusában 47 törvényt semmisített meg az alkotmánybíróság, míg 12 jogszabályt a most véget érő ciklusban.
A közmédia
A szocialista pártelnök úgy értékelte, a közszolgálati televízió nem a közt, hanem a hatalmon lévőket szolgálja. Megemlítette, hogy a Hét című műsor például adásidejének felében a Fideszt magasztalja, míg a másik felében a szocialistákat szapulja.
Kovács szerint médiakuratóriumok ügyében az Országgyűlésnek kellett volna határoznia, ám ezt a fideszes házelnök megakadályozta. Pokornit saját bevallása szerint nem hozza lázba a média ügye, de úgy gondolja, hogy az ellenzéknek kellett volna konszenzusra jutnia, hiszen a kétharmados médiatörvény kötelezettségeket is tartalmaz minden oldalra nézve. Pokorni úgy vélte, az ellenzék nem tudta ellátni feladatát, amikor nem jutott megegyezésre az ügyben.
Autópályák
|
| Kovács László
|
Kovács László úgy fogalmazott: "a mi időnkben sem teremtek autópályák, kénytelenek voltunk megépíteni azokat." Vélekedése szerint a Fidesz-kormány első két évében azért nem épült autópálya, mert ki kellett találni, hogy miként lehet azokat közbeszerzési eljárás nélkül létrehozni.
Pokorni Zoltán úgy fogalmazott: "nem úgy van, hogy valahol terem a föld alatt, csak le kell róla kotorni a humuszt és ott találjuk". Majd jelezte: soha a mostanihoz hasonló, 170 kilométeres hosszúságban nem épült még autópálya.
Széchenyi-terv
Kovács kérdőre vonva partnerét arról érdeklődött, miért költött az utóbbi hónapokban másfél milliárd forintot a kabinet a Széchenyi-terv reklámjára. Véleménye szerint a hirdetésekben rejlő mondat, miszerint "jó kezekben az ország" egyértelműen a hatalmon lévők propagandáját szolgálja közpénzekből.
Pokorni állította, nem másfélmilliárdba kerültek a reklámok, hanem 258 millióba. Szerinte az idézet folytatásából kiderül, hogy a kabinet nem magát reklámozza és nem a kampány miatt láthatóak most a reklámok, hanem azért, mert most lehet pályázni. Pokorni ezért természetesnek tartja, hogy közpénzekből zajlott ez a kampány, de kiemelte azt is: az MSZP is közpénzekből működik, ők kapják a legtöbb költségvetési támogatást.
Országimázs Központ
Kovács László az Országimázs Központ tevékenységét bírálva idézte a Népszabadság tényfeltáró riportját, melyből kiderült, hogy a két évvel ezelőtti állami tűzijátékra fordított több mint 200 millió forintból 130 a miniszterelnök médiatanácsadójának Wermer Andrásnak a cégeihez került. Kovács úgy vélte ez a látható példája annak, amikor a közpénz magánpénzzé válik és esetleg a kampányban bukkannak elő újra a milliók.
Pokorni reakciójában idézte az Állami Számvevőszék jelentését, miszerint átláthatóbbá vált az országimázsra fordított összegek felhasználása. Erre viszont Kovács idézte a jelentésnek azt a részét, mely szerint törvénysértően gazdálkodott az imázsközpont. Kovács azt ígérte, győzelmük esetén megszüntetik az imázsközpontot és az évi 7-8 milliárd forintot a gyermekek ingyenes étkeztetésére fordítják.
Pokorni arra hivatkozott: az MSZP prominensei javasolták még kormányzásuk idején, hogy az imázsformálásra pénz kell. Korábban állampapírok reklámozására fordítottak tízmilliárd forintot - emlékeztetett Pokorni -, miközben a kötvények jegyzése nem akkor, hanem az Orbán-kormány idején nőtt.
Olimpia
Az olimpia-rendezéssel összefüggésben a pártelnök leszögezte, hogy az MSZP is lelkes híve az eszmének, de a földön jár, és objektíven mérlegeli a lehetőségeket. Szerinte az olimpia-rendezést nem elsősorban itthon, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőinek lakóhelye előtt kellene népszerűsíteni, mert ők döntenek arról, hogy hol lesznek a játékok. Olimpia Magyarországon akkor lesz, ha mi akarjuk, ha nem akarjuk, akkor nem lesz - szögezte le Pokorni Zoltán. Erre Kovács László úgy reagált, hogy sem ilyen magasan nem tud szárnyalni, sem ilyen mélyen nem tud álmodni.
Kétféle rendszerváltás
Más téma kapcsán Kovács László úgy fogalmazott: nem ismérve a rendszerváltozás befejezésének az, amit a Fidesz mond, hogy ehhez egy pártnak két egymást követő választást kell megnyernie. Szerinte a rendszerváltozás akkor ér véget, ha az emberek nagy többsége jobban él, mint a rendszerváltozás előtt.
Végjáték
A kétórás vita végén mindkét pártelnök békülékeny hangot ütött meg: Kovács László a nemzeti összefogásra buzdítva és az árokásás megszüntetését szorgalmazva jelképesen feltűzött egy kokárdát. Azzal indokolta ezt, hogy nem szabad kisajátítani legszebb ünnepünk jelképét, ezért ne csak azok hordják kokárdáikat a választásokig, akik a nemzeti oldalra adják voksaikat.
Látja, milyen egyszerű, elnök úr, csak részt kell venni benne - fordult Kovács Lászlóhoz a Fidesz elnöke feltéve a kérdést: miért szükségszerű, hogy a választást megelőző időszak a háborúskodás, a veszekedés ideje legyen, és miért kell nacionalistának titulálni azt, aki kitűzi a nemzeti szalagot.
Pokorni Zoltán zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a választás nem a pártok között, hanem az emberek lelkében dől el. A Fidesz elnöke arra kért mindenkit, hogy minél többen menjenek el szavazni.
| Hatáselemzés
| | | A Fidesz elnökén meglátszott pártja négyéves kemény kommunikációs trenírozottsága. Az MSZP vezetője viszont a kampányzáró vita aktuális helyzetéhez igazodás helyett inkább megszokott beszédrutinjára támaszkodott. Pokorni megszólalásaiban többnyire az előre kiszámított hatásokra játszott. A hosszas csendek és a nyomatékosan megismételt szövegrészek a racionális érvelés helyett inkább az érzelmi azonosulást, ráhangolást próbálta segíteni. A vita során sokkal szélesebb mozdulatokkal "lakta be" az asztalt és általánosítások helyett jól azonosítható példákkal próbálta maga mellé állítani a választókat. Kovács ezzel szemben racionálisabb érvelési taktikát helyezett előtérbe és a kimunkált több réteg meggyőzésére szolgáló atyáskodó hangvétel helyett az "oldskool" MSZP-s vitamodort választotta. A két óra során mindkét fél használt poénokat, vagy egy-egy időszak visszásságait tömörítő viccet mondott megszólalásaiban. A poénok többségét mindketten jól begyakorolták már kampánybeszédeik során.
|
|
