Közbeszerzés nélkül pöröghet az egészségügyi biznisz
A közbeszerzési törvény tervezett módosítása után gyakorlatilag mellőzni lehetne a közbeszerzési eljárást, ha önkormányzatok adják át működtetésre magántársaságoknak egészségügyi intézményeiket. Ezért többek között Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke lobbizott. Mégpedig azután, hogy a bíróság elmarasztalta a gyöngyösi önkormányzatot, mert az a közbeszerzési eljárás nélkül adta át egyik kórházát a Hospinvestnek.
A Fővárosi Bíróság első fokon jóváhagyta a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azt a döntését, amely szerint hibázott a gyöngyösi önkormányzat, amikor közbeszerzés nélkül adta át a Bugát Pál-kórházat és annak ingatlanjait a vagyonkezelési joggal együtt a Hospinvest Zrt.-nek. A Hospinvest a képviselő-testület határozata értelmében 20 évig működtetheti az egészségügyi intézményt. (Emlékeztetőül: a Hospinvest szerezte meg az egri Markhot Ferenc-kórházat is, a szocialista többségű Heves megyei közgyűlés hathatós támogatásával.)
A bíróság elmarasztaló ítéletében kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szabáyait nem írhatja felül egy megengedőbb önkormányzati, egészségügyi, illetve államháztartási törvény. Az ügy egyébként precedensértékű lehet, ugyanis felgyorsult az egészségügyi intézmények magánkézbe adása, és forrásaink szerint jelenleg a közbeszerzési törvény garanciái biztosítják, hogy a kórházak a nyilvános eljárásban találjanak új gazdát.
Egy privatizátorból kettő lett
A jelentősebb önkormányzati tulajdonú kórházak megszerzésére specializálódott Hospinvest két vezetője között a 2006-os önkormányzati választás idején megromlott a viszony. A magáncég első kórháza a 2004-ben a fideszes vezetésű körmendi önkormányzat által privatizált intézmény volt. A két üzlettárs, Kollányi Gábor és Kern József szakítása a Hospinvest szakadásához vezetett: Kollányiék tovább vitték az eredeti nevet, Kernék Medisyst néven működtek tovább, de például az első Hospinvest-szerzemény a Medisysthez került. A szétválás gyorsított mindkét oldal portfoliójának bővülésén, a Medisyst botrányok nélkül, szinte észrevétlenül vette át újabb intézmények működtetését, a Hospinvest körül viszont állandósult a balhé, a terjeszkedés minden állomását tiltakozó akciók kísérik. Szakmai körök gyanúja szerint a kettészakadás célja az lett volna, hogy a Medisyst jobbra, a Hospinvest balra tudjon orientálódni. (A két cég és a politika kapcsolatáról bővebben itt olvashat.)
A közbeszerzési törvényt viszont módosítják, és a folyamatban, állítják szocialista képviselők, MSZP-s lobbitevékenység is tetten érhető. (Egyesek szerint, bár ezt hivatlosan mindenki tagadja, a Hospinvest helyzetbe hozása a cél.) Hogy ez igaz-e, nem tudni. Az viszont tény, hogy Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke levélben fordult Draskovics Tibor igazságügyi miniszterhez. Mondandójának lényege: az egészségügyi intézmények esetében gyakran képtelenség elválasztani a vagyonkezelői jog (ingatlanok) átadását, a közfeladat ellátására (gyógyítás) irányuló szerződésektől. Nem véletlen, hogy Kökény maga is támogatta a 2006-os egészségügyi törvény azon pontjait, amelyek szerint a két elem együttes átadásakor a közbeszerzési szabályokat nem kell alkalmazni.
Kökény értetlenül fogadta a Közbeszerzési Tanácsnak a gyöngyösi önkormányzatot elmarasztaló döntését. (Megjegyzendő, a helyhatóság döntésének jogszerűségét sem az említett testület, sem a bíróság nem vitatta, az ítélet azt taglalta, hogy az ilyen esetekben semmilyen jogszabály alapján sem lehet megkerülni a közbeszerzési törvényt.) Valószínűleg Kökény ezért javasolta, hogy azokat az eseteket, amikor az önkormányzatok közfeladat ellátásához kapcsolódóan adnak át vagyonkezelői jogot, a közbeszerzési törvény mentesítse a közbeszerzési eljárás alól. Elképzelése megvalósításához Kökény Draskovics hathatós segítségét kérte, mert meggyőződése, hogy a módosítás segíti az egészségügyi intézmények hatékony működtetését.
Az tény, hogy a közbeszerzési törvény módosított tervezete az egészségügyi intézmények esetében megadná a közbeszerzési mentességet. Forrásaink szerint úgy, hogy egy másik törvényt tekint irányadónak ezen a területen, és ezt mind a közbeszerzési törvényben, mind az egészségügyi jogszabályokban leszögezi.
