Közelednek Irakhoz a magyar katonák?

Mivel a kormány minden indokolt igényt elfogadott, a határozati javaslat megkapja a szükséges szavazatot - mondta Iváncsik Imre a honvédelmi tárca politikai államtitkára az Országgyűlésben kedden az Irakba küldendő magyar katonák ügyéről.

Előbb cáfolták

Háromszáz magyar békefenntartó szolgálhat Irakban júniustól, ha a pártok biztosítanák a kétharmados parlamenti támogatást a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésének. Amikor először jelentek meg lapértesülések arról, hogy Magyarország a rendfenntartásban is közreműködne, hivatalos helyen még cáfolták az információt. Néhány nappal később az Egyesült Államok diplomáciai úton jelezte: lenne igény a segítségre. A felállítandó ötvenezres egységbe térségünkből már felajánlott katonát Románia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is.

A bizottsági álláspontok ismertetésekor a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy az előterjesztés módosító indítványokkal javítható, a külügyi bizottság kisebbségi véleményét tolmácsoló Németh Zsolt (Fidesz) pedig arról beszélt, hogy négypárti, közös megállapodással támogatható a javaslat. Karsai Péter (MDF) kijelentette, a demokrata fórum partner abban, hogy az iraki humanitárius segítségnyújtás és újjáépítés támogatásában, de nemzetközi szervezetek felhatalmazásának hiányában nem tartja elfogadhatónak, hogy katonai békefenntartókat küldjön Magyarország.

Joggal való visszaélés

Joggal való visszaélés az, hogy az ellenzék egy ilyen ügyben nem járul hozzá a kétharmados támogatást igénylő előterjesztés elfogadásához - mondta az Országgyűlés előtt az SZDSZ-es Mécs Imre, aki a hetek óta folyó eljárást szarrágásnak minősítette. Mint hozzátette, az ország érdeke Irak demokratizálódása, és a késlekedés a békefenntartásban való részvételben árt Magyarország hírnevének.