A presztízsveszteségnél csak a helyzet súlyosabb

"A helyzet súlyos"

Palánkai Tibor rektor az egyetem pénzügyi és bizalmi válsága miatt mondott le. "Ilyen körülmények között nem érzek kellő erőt, hogy az egyetemi integrációt, a válság felszámolását és a helyzet konszolidálását végrehajtsam, s megnyerjem azt a belső és külső támogatást, ami mindezeknek a feladatoknak a megoldásához feltétlenül szükséges" - fogalmazott Pokorni Zoltán oktatási miniszternek írt levelében a lemondó rektor. Palánkai Tibor indoklása szerint a dolgozók és az egyetemi vezetés között, illetve az egyetemi vezetésen belül egyaránt bizalmi válság alakult ki.

A helyzet súlyos - mondja Piringer Júlia, BKÁE gazdasági igazgatója, ám kincstári biztost csak júniusban küldenek ki, ha addig nem történik semmi változás. Addig folytatják a már megindított reformokat: a tantárgystruktúra átalakítását és az elbocsátásokat. (Tavaly szeptember óta száz embertől vált meg az intézmény, az elbocsátottak nagyrészt takarítók, portások és biztonsági őrök voltak.) Jelenleg hetven-nyolvcvan oktató elbocsátása van napirenden. Valószínűleg azokat az oktatóktól válnak meg, akiknek az óráját kevés hallgató veszi föl vagy párhuzamos oktatással meg lehet oldani a tantárgy oktatását. Nem lehet tagadni a presztízsveszteség tényét - ismerte el Piringer Júlia. Ezen az egyetemen nem lett volna szabad hasonlónak előfordulnia.

A biztos, az adósság és a leépítés

Az Oktatási Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára korábban azt jelentette be, hogy várhatóan kincstári biztost kell kinevezni a BKÁE élére. Stark Antal elmondta: az egyetem vezetőivel való találkozókon meglepetéssel értesült arról, hogy a korábbi adatokkal szemben nem két-háromszázmillió, hanem 450 millió forint az intézmény belső adóssága. A helyettes államtitkár közölte: a helyzet rendezése érdekében radikális intézkedésekre lesz szükség. Álláspontja szerint a korábban napvilágot látott ötven-hatvan fős létszámleépítéssel szemben várhatóan több dolgozójától kell majd válnia az egyetemnek. Az államtitkár ugyanakkor rámutatott: a létszámleépítést nem csak az egyetem súlyos gazdasági helyzete indokolja. A Közgázon már a Bokros-csomag bevezetése után esedékes létszámcsökkentéseket sem hajtották végre. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elfogadhatatlannak tart minden olyan elképzelést, ami az oktatók létszámának százas nagyságrendű csökkentését célozza. A szervezet elnöke úgy véli: ilyen mértékű leépítés az oktatás színvonalát veszélyezteti, és a képzés megbénulásával járhat. Kis Papp László ugyanakkor azt is elmondta: az érdekvédelmi szervezet egyetért az intézmény átvilágításával és a gazdálkodáshoz kapcsolódó problémák feltárásával, illetve az esetleges felelősségre vonásokkal.

Az Index magát megnevezni nem kívánó informátora szerint az egyetem válságának hátterében az is állhat, hogy a Közgáz nevében oktató, de pénzügyileg független intézményekbe befolyó összegeknek csak töredéke jut el a közös kasszába. (Az Egyesült Államokban, ha egy intézmény valamelyik nagyhírű egyetemmel köt szerződést, akkor a jövedelmének hetven százalékát köteles az anyaintézménynek befizetni a név használatáért és az infrastruktúráért.)

Piringer Júlia, BKÁE gazdasági igazgatója szerint korábban létezett ugyan az egyetem mellett egy részben önálló egység, de a tavalyi integráció után az is a BKÁE részévé vált. A Vezetőképző például tavaly ötvenmillió forintot fizetett az egyetemnek háromszázmilliós bevételéből. Hasonló a helyzet az angol nyelvű képzéssel kapcsolatban is - hangsúlyozta Piringer Júlia. Az International Study Center is az integrációig volt önálló intézmény. Tavaly egymilliós bevételének 35%-ával járult hozzá a közös költségvetéshez. A Közgazdasági Továbbképző Intézet mindig is független volt - önálló költségvetési szerv - tette hozzá a gazdasági igazgató. Az intézet tavaly húszmillió forintot fizetett egy összegben az egyetemnek. Az USA-ban ugyan lehet, hogy hetven százalékot fizetnek az intézmények, de ezért olyan szintű szolgáltatási is kell nyújtani - magyarázta Piringer Júlia.

A gazdasági igazgató egyébként cáfolja, hogy átláthatatlanok és kuszák lennének az egyetemhez tartozó intézmények pénzügyei. Szerinte az egyik fő problémával, az oktatási struktúrával kapcsolatos gondok gyökerei hosszú évekkel ezelőttre nyúlnak vissza. A Közgáz a minőségi képzést tartotta mindig is szem előtt - 800 tantárgyat oktattak, szeminarizált formában. Ezt a hagyományos struktúrát azonban nem ismeri el az állami finanszírozás - tette hozzá az igazgatónő - az államnak az az elve, mondta, hogy "tessék kijönni a támogatásból", azaz tanítson az egyetem 500 tárgyat - előadóban. A válság közvetlen oka pedig azért maradhatott eddig rejtve, mert az oktatók jelentős összegeket szereztek pályázatok elnyerésével, amelyeket azonban sokszor csak évek múltán használtak föl. Mára megcsappantak a források.

Eközben egyhangú szavazással a kiválás kezdeményezése mellett döntött szerdán a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) a korábbi államigazgatási főiskolából alakult kara. A kari tanács az ülésén arról is határoztak, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemhez kívánnak csatlakozni.