Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Tarlós a Századvégnél is beérte Demszkyt

2006.09.13. 18:07
A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense közös közvélemény-kutatása szerint 16 év után most van reális esélye annak, hogy a liberális városvezetést leváltsák a budapestiek. Méréseik szerint a teljes lakosság 33 százaléka Demszky Gábort, 31 százaléka Tarlós Istvánt választaná egy most vasárnapi választáson, a részvételüket biztosra ígérők körében Demszky 38, Tarlós a választók 36 százalékára számíthatna.

A Gyurcsány-csomag következtében olyan mértékben megváltozott a politikai közhangulat és a társadalmi klíma, hogy 16 év elteltével immár komoly lehetőség mutatkozik az SZDSZ városvezetés leváltására, állítja a a Századvég Politikai Elemzések Központja és a Forsense közös közvélemény-kutatása.

Pesszimista budapestiek

Az elemzés szerint a politikai közhangulat és a társadalmi klíma gyökeres változásának fő oka a második Gyurcsány-kormány teljesítményének abszolút negatív megítélése. Míg 2006 márciusában, az országgyűlési választásokat megelőzően a fővárosiak 61 százaléka ítélte pozitívan a kormány működését, mostanra ez az arány 28 százalékra zsugorodott, a negatív véleményt alkotók aránya pedig 63 százalékra emelkedett.

Az adatok azonban arra utalnak, hogy az ellenzék nem tudott profitálni a kormány népszerűségvesztéséből, hiszen a többség (56 százalék) az ellenzék munkáját is negatívan értékeli, sőt tavasz óta gyakorlatilag nem változott a pozitív véleményt alkotók aránya (március - 31 százalék, szeptember - 32 százalék).

Gyurcsány alkalmasabb, mint Orbán

A kormányzat és az ellenzék tevékenységének megítélésével mutat összefüggést, hogy az országos átlaggal szemben a budapestiek minden megszorító intézkedés és népszerűségvesztés ellenére is még mindig többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra Gyurcsány Ferencet (39 százalék), mint Orbán Viktort (31 százalék). Idén tavasszal a budapestieknek még 53 százaléka támogatta a jelenlegi miniszterelnököt, s csupán 28 százalék Orbán Viktort.

A 2006. október 1-én megrendezésre kerülő önkormányzati választáson a fővárosiak 59 százaléka ígéri biztosra a részvételét. Négy évvel ezelőtt 52,68 százalék volt a megjelenési arány, vagyis azok a feltételezések, amelyek rendkívül alacsony részvételt prognosztizálnak Budapest viszonylatában - a jelenlegi adatok alapján - nem támaszthatók alá.

Demszkyről mindenkinek van véleménye

A jelenlegi főpolgármester, Demszky Gábor munkájáról gyakorlatilag minden megkérdezettnek van valamilyen véleménye. Az értékelő válaszok 100-as skálára kivetített átlagértéke 45 pont, azaz közepesnél valamivel rosszabbra értékelik a 16 év óta regnáló főpolgármester teljesítményét. A válaszadók 36 százaléka adott közepes osztályzatot, 35 százalékuk ennél rosszabbat, míg 29 százalékuk közepesnél jobbat.

Összehasonlításképp: négy évvel ezelőtt, a 2002-es önkormányzati választásokat megelőző vizsgálatunkban 61 pont volt Demszky munkájának átlagos értékelése, és akkor még a válaszadók valamivel több mint fele adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot a főpolgármester teljesítményére. Demszky teljesítményével az átlagosnál jobban elégedettek az MSZP-s szavazók (64 pont), miközben saját pártjának, az SZDSZ-nek a támogatói az átlagosnál elégedetlenebbek (55 pont).

A fideszesek nagyon utálják

A Fidesz-szavazók véleménye Demszky tevékenységéről egyértelműen lesújtó (26 pont), míg a pártválasztásukban bizonytalanok értékelése átlaghoz közeli értéket mutat (47 pont). 2002-höz képest a legnagyobb mértékű, 25 pontos csökkenést is épp saját pártja szavazóinak körében könyvelheti el Demszky, a fideszes szavazóknál 15, a szocialista szavazóknál pedig 11 pontos a csökkenés az előző önkormányzati választás időszakához képest.

Az öt nyilvántartásba vett főpolgármesterjelölt közül Demszky Gábor koalíciós és Tarlós István a Fidesz a KDNP és a Jobbik által támogatott független jelölt támogatottsága között a szeptemberi felvétel már nem mutat szignifikáns különbséget: a megkérdezettek 33 százaléka jelezte, hogy Demszkyre voksol, 31 százalék pedig Tarlós Istvánra kívánja leadni szavazatát.

Katona 9 százalékot kaphat

Jelentősnek mondható Katona Kálmán támogatottsága, hiszen majdnem kétszer annyian voksolnának rá (9 százalék), mint egy esetleges parlamenti választáson pártjára, az MDF-re (5 százalék). A két vezető jelölt közötti jelenlegi szoros versenyben meghatározó jelentőségű lehet a választásukban bizonytalanok (17 százalék) és a preferenciájukat eltitkolók (8 százalék) szavazata, valamint a választási részvételi arány alakulása.

A részvételüket biztosra ígérők között is hasonló az arány: 38 százalék voksolna Demszkyre és 36 százalék Tarlósra, 8 százalék pedig Katona Kálmánra. A biztos szavazó, de ismeretlen preferenciájú választók az összes megkérdezett mintegy 9 százalékát alkotják. Körükben egyforma arányt mutat az önmagát bal- illetve jobboldali gondolkodásúként megjelölők csoportja (29, illetve 28 százalék), ugyanakkor a preferenciájukat eltitkoló biztos szavazók többen tartják alkalmasabbnak Orbán Viktort a miniszterelnöki posztra (33 százalék), mint Gyurcsány Ferencet (23 százalék).

Ha Demszky és Tarlós között lehetne választani, akkor a megkérdezettek azonos arányban, 38-38 százalékban támogatnák őket. Katona Kálmán támogatóinak 38 százaléka szavazna a két jelölt közül Tarlós Istvánra és 25 százalékuk Demszky Gáborra, míg 23 százalékuk egyikükre sem, 12 százalék pedig nem tud választani a két politikus közül.

Noha a pártok támogatottságát tekintve egyértelmű a Fidesz előnye a budapestiek körében (egy most esedékes parlamenti választáson a budapestiek 25 százaléka szavazna a Fideszre, míg az MSZP támogatottsága 20 százalék), a helyi képviselőválasztáson, vagy a kerületi polgármester-választáson összességében az MSZP jelöltjei élveznek valamivel nagyobb támogatást.

Még semmi sincs lefutva

A kerületekben a fővárosiak 26 százaléka szavazna az MSZP képviselőjelöltjére és 29 százaléka a párt polgármesterjelöltjére, míg a Fidesz képviselőjelöltjei és polgármesterjelöltjei esetében az arány 24-24 százalék. Az SZDSZ-es jelöltek támogatottsága 6, a polgármestereké 7 százalék. Ha a biztos szavazókat tekintjük, a képviselőjelöltek esetében döntetlen a két nagy párt versenye (31-31 százalék), a polgármesterek esetében 5 százalékponttal vezet az MSZP (35-30 százalék).

Kiélezett küzdelmet jelez tehát a szeptember első harmadában készült felvétel a fővárosban, és minthogy az adatfelvétel lezárása majdnem három héttel az október 1-jei választás előtt történt, a választói magatartás alakulása távolról sem tekinthető lezártnak.

Módszertan
A kérdőíves közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. szeptember 4. és 11. között történt, melynek során összesen 1134 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú budapesti személyt kérdeztek meg CATI módszerrel általános politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel során - az összehasonlíthatóság érdekében - Budapest négy különböző régiójából hasonló méretű mintákat vettünk, majd a teljes fővárosra vonatkozó reprezentativitás érdekében iteratív súlyozásos eljárást alkalmaztunk, amelynek alapján a válaszadók a legfontosabb szocio-demográfiai dimenziók (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) szerint reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az összes megkérdezettre vonatkozó adatok 95 százalékos valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,0 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől.