Vilma
-7 °C
4 °C

2002-től indul a kreditrendszer

2000.11.15. 16:54
Pokorni Zoltán oktatási miniszter keddi bejelentése szerint 2002. szeptemberétől minden egyetemen és főiskolán bevezetik az egységes kreditrendszert, amely a várakozások szerint egyrészt megteremti a hazai intézmények közötti átjárhatóságot, kompatibilissé teszi a magyar diákokat mintegy hatszáz európai felsőoktatási intézménnyel, másrészt és a tervek szerint a diákok maguk állíthatják majd össze órarendjüket és szabhatják meg tanulási tempójukat. Az Indexnek nyilatkozó szakemberek mind a bevezetés időpontjával, mind a rendszer hatékonyságával és valódi jelentőségével kapcsolatban szkeptikusnak mutatkoztak.
Ahogyan azt már egy 1998-as kormányrendelet előírta, Pokorni Zoltán oktatási miniszter pedig a keddi kormányülést követően megerősítette: 2002. szeptemberétől életbe lép a kreditrendszer néven ismert felsőoktatási pontrendszer, amellyel a kormány reményei szerint a magyar felsőoktatási intézmények nemcsak az országon belül válnak átjárhatóbbá, hanem illeszkednek majd a nyugat-európai egyetemek jó része, a kontinensen több mint hatszáz intézmény által alkalmazott szisztémához is.

A kreditrendszer lényege, ahogy azt az Indexnek Derényi András, a szisztéma koordinálását végző Országos Kredittanács igazgatója elmondta, hogy a hallgatóknak minden kurzus elvégzéséért előre meghatározott számú kredit - más néven: tanulmányi pont - jár, diplomát pedig csak bizonyos mennyiség összegyűjtésével lehet szerezni.

7200 óra tanulásért egyetemi diploma jár

A hallgató megtervezheti az órarendjét
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy pontot 30 tanulmányi óra elvégzését követően kap a hallgató, amelyből az egyetemi diplomához 240-et, a főiskolaihoz pedig 180-at, tehát egy tanulmányi évben átlagosan 60-at kell összegyűjtenie.

A pontgyűjtéses szisztéma lehetővé teszi, hogy a hallgató ne előre meghatározott órarend szerint végezze el tanulmányait, hanem a megadott tanrendből maga tervezze meg, hogy az esedékes szemeszterben keményebben vagy éppen lazábban veszi a tanulást. Az intézmények ettől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak, de ez esetben meg kell határozniuk, hogy az miképpen számítható át az országos rendszer pontjaira.

Nincs több félévismétlés

A legtöbb tantárgynál még a sorrend sem számít; mindössze arra kell ügyelni, hogy az alapozó tárgyak megelőzzék a rájuk épülőket, illetve bizonyos ,,előfeltételek teljesüljenek".

Így például az ELTE bölcsészkarán, ahol bár nem kreditek szerint, de a kilencvenes évek eleje óta a tanulók maguk állítják össze az órarendjüket, a középkor szigorlat előfeltétele, az ókor szigorlat megszerzése. Mindebből következik még, hogy az új rendszerben nem vezet félévismétléshez, ha a diák nem vizsgázik le, vagy megbukik valamely tárgyból.

Kétséges az átjárhatóság megvalósulása

A felsőoktatási intézmények közötti átjárhatóságot illetően Derényi kétségeit fejezte ki, szerinte ugyanis az egységes rendszer nem fog átütő változást hozni a mostani állapotokhoz képest. Bár a rendelet szerint minden intézmény köteles lesz elfogadni a másikban szerzett tanegységek kreditjét, ha a megszerzett pont mögött 75%-ban ugyanaz a tudás áll, az igazgató szerint az eddig, a hallgatók által már ,,kijárt" utak továbbra is működni fognak. Azok az intézmények pedig, amelyek eddig sem fogadták el a máshol megszerzett tanegységeket, ezután is megtalálják majd a módját, hogy azt ,,74%-osnak"minősítsék.

További nehézségeket okozhat majd az egyes tanegységekhez rendelt pontszámok meghatározása is, amely mind a tantárgyat mind annak oktatóját minősítheti. A tervek szerint becslés alapján számítják majd ki, hogy egy előadás egy átlagos képességű diák számára mennyi plusz ráfordítást, például könyvtárazást igényel, és az így kapott óraszám alapján rendelnek hozzá egy pontszámot.

A HÖOK is kételkedik

A legnagyobb probléma, hogy a bevezetni kívánt kreditrendszer nem hoz olyan jelentős változást, mint amilyet a diákok várnak tőle - fejtette ki az Indexnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) véleményét Kovács Dávid.

A tanulmányok ütemezését például nem fogja nagymértékben befolyásolni a rendszer: legfeljebb egy évvel rövidülhet a tanulmányi idő, és kétséges az eddiginél nagyobb átjárhatóság megvalósulása is.

Szkeptikusak vagyunk a 2002-es határidőt illetően is, az intézmények ugyanis pontosan egy évet csúsztak a rendszer bevezetéséhez feltétlenül szükséges egységes tanterv elkészítésével is.

Az egyetemek és főiskolák tájékozottságát vizsgáló felmérés pedig -tette hozzá Kovács - szintén kiábrándító eredményt hozott: az intézmények ugyanis nem értik és nem ismerik a másfél év múlva kötelezően bevezetendő rendszert.