Ambrus
-7 °C
3 °C

Gyurcsány így aligha lesz pártelnök

2006.10.02. 01:51
Meggyengülhet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pozíciója a választási eredmények miatt, állítja Kern Tamás politológus. A szakértő szerint a kormányfőnek újra kell gondolnia, akar-e pártelnök lenni, az MSZP-ben ugyanis komoly belső ellenzéke lehet. Az SZDSZ a nagy vesztes, Orbán Viktor a nagy győztes.

Noha a jobboldalnak az a politikai manővere, hogy népszavazásnak minősítse a választást, nem jött be, hiszen a részvétel nem volt átütően nagy, mégis a Fidesz és Orbán Viktor a választás egyértelmű nyertese, mondta Kern Tamás politológus az Index kérdésére. A szakértő szerint is az SZDSZ a választás legnagyobb vesztese, a mostani szavazás után egyértelműen fővárosi párttá zsugorodott.

Fővárosi párt lett az SZDSZ 

A liberálisok mindössze hat megyei közgyűlésbe jutottak be, elbuktak három "történelmi" SZDSZ-es megyei várost (Békéscsabát, Szekszárdot, Veszprémet), és annak ellenére, hogy Demszky Gábor végül meg tudta őrizni a főpolgármesteri széket, Budapesten is történelmük legrosszabb eredményét érték el azzal, hogy 16-ról 9-re csökken a közgyűlési mandátumuk száma, figyelmeztetett Kern Tamás.

A politológus szerint a liberálisok vidéki térvesztése részben azzal is magyarázható, hogy a tavaszi választáson a második fordulóban "könnyen adták" magukat - csak három SZDSZ-es közös jelölt volt, mindhárom Budapesten -, de szerinte elsősorban az országos politikai hatások érvényesültek az eredményekben. Különös módon a kormányzati hibákért, a Gyurcsány-beszédért és a megszorításokért mintha inkább az SZDSZ-t büntették volna a szavazók, hívta fel a figyelmet Kern. A liberálisok bukása különösen annak fényében megdöbbentő, hogy tavasszal még egyértelműen a választások nyertesének számítottak.

Stratégiai hibák az MSZP-nél

A gyengébb kormánypárti eredményeket helyenként a jelöltek egymás ellen indítása indokolta - elsősorban a polgármestereknél -, de a szocialisták több helyen hoztak érthetetlen, hibás személyi döntéseket is. Ilyen volt Budapesten a sikeres XVI. kerületi polgármester leváltása - a helyette indított szocialista jelölt nem is tudott nyerni -, a választások előtt nem sokkal eldöntött szolnoki polgármesterjelölt-csere, vagy Salgótarján esete, ahol egy jobboldali jelölt ellen három baloldali indult, az eddigi MSZP-s polgármester és alpolgármester egyaránt függetlenként indult a hivatalos pártjelölt ellen.

Orbán Viktor ugyanakkor nemcsak azt a történelmi tettet könyvelheti el, hogy 1990 után ismét megfordította őszre a választások eredményét - 1994, 1998 és 2002 az önkormányzati választásokon is a tavasszal győztes pártok sikerét hozta -, hanem megerősödik a párton belüli helyzete is. A parlamenti választáson vártnál jobb eredményt elérő MDF ugyanakkor nem tudott tovább javulni, bár 5-6 százalékos stabil támogatottsága van, ez regionálisan rosszul oszlik el, így a párt esetében inkább csak az eredmény szintentartásáról beszélhetünk - fogalmazott Kern.

Gyurcsány párton belüli ellenzéket kaphat

Az önkormányzati választások eredményképpen osztott hatalomról, a kormánypártok legitimációs deficitjéről beszélhetünk, mondta Kern Tamás, aki szerint Gyurcsán pozícióját mindenképpen meggyengítik az eredmények. A választás nyomán teret vesztett az MSZP egyik legerősebb érdekképviseleti csoportja, az önkormányzati lobbi, ami erősítheti a párton belüli ellenzék kialakulásának esélyeit. A kormányfőnek át kell gondolnia, hogy érdemes-e ringbe szállnia a pártelnöki posztért, pláne úgy, hogy még előttünk áll a jövő évi költségvetés vitája, és nem tudni, nem jön-e újabb megszorítócsomag.

Ha megszorítás lesz is, az önkormányzati előirányzatok megvonására kevés esélyt lát, mert bár elvileg ezt most könnyű lenne kivitelezni, hiszen az ellenzékiek kerültek hatalomra helyben, gyakorlatilag viszont nem teheti meg, hogy tovább tüzeli a vidéket, sőt inkább több pénzt kell adnia, hogy elkerülje az esetleges országos sztrájkhullámot. A Fidesz megyei túlsúlya ugyanakkor megakaszthatja a közigazgatási reformot, arra legalábbis nem lát esélyt a politológus, hogy a kétharmados többséget igénylő törvényeket a következő négy évben módosítani lehessen.