Mária
-6 °C
-2 °C

Hibázhatott a nemzetbiztonság

2005.05.04. 23:35
A Kulcsár-ügy lehallgatási jegyzőkönyveienk megsemmisítése után a Nemzetbiztonsági Hivatal már nem tudja bizonyítani, hogy politikailag irreleváns beszélgetések leiratiról van szó, mondta az Indexnek egy szakértő.

A Kulcsár-jegyzőkönyvek megsemmisítése miatt távozásra szólította fel szerdán Tóth Andrást, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkárt a Fidesz két politikusa. Demeter Ervin és Répássy Róbert választ kértek a miniszterelnöktől arra a kérdésre, hogy tudott-e a Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit tartalmazó lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítéséről, számolt be a két ellenzéki politikus sajtótájékoztatójáról az MTI.

Ki sértett törvényt?
Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke az ügyrendi bizottsághoz fordult, mert Répássy Róbert kedden, a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése után újságíróknak beszámolt az elhangzottakról. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Galambos Lajos azt közölte, hogy azt az 595 darab, 2003 nyarán rögzített lehallgatási jegyzőkönyvet, amelyben Kulcsár Attilának, a brókerbotrány fő gyanúsítottjának és társainak a beszélgetéseit rögzítették, az elmúlt év végén megsemmisítették. Tóth Károly szerint felvetődik a kérdés, hogy ebben az ügyben ki sértett törvényt.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere szerint az iratokat Tóth András tudtával semmisítették meg és ez tovább erősíti azt a gyanút, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvekben olyan mondatok, információk lehettek, amelyek "terhelőek Gyurcsány Ferencre és kormányára".

Répássy Róbert látja, hogy az MSZP a K&H ügyben a rendőrséget és a titkosszolgálatokat takarítóbrigádként használja". A titkosszolgálatok döntöttek az iratok megsemmisítéséről, azonban "kérdéses, hogy valójában lezártnak tekinthető-e egy olyan ügy, ahol sem a büntetőeljárás, sem a nyomozás nem fejeződött be".

Az Index által megkérdezett szakértők zöme furcsálotta, hogy megsemmisítették a jegyzőkönyveket. Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az Indexnek azt mondta, hogy vannak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt az operatív módon beszerzett adatok megsemmisítése.

A szakértő ilyennek nevezte például a sikertelen beszervezések kapcsán keletkezett adatokat, amelyeket adatvédelmi okokból indokolt megsemmisíteni. Földi ugyanakkor úgy véli, hogy egy, a Kulcsár-ügyhöz hasonló bűncselekmény-sorozat adatait a jogerős bírói ítéletig nem lett volna szabado bedarálni.

Földi úgy véli, hogy egy folyamatban lévő bűnügyben akár a bírósági szakban is szükség lehetett volna a jegyzőkönyvekre, mivel a bíróság különleges esetekben elrendelhet pótnyomozást, vagy a bizonyítékok pontosítását. Földi úgy gondolja, a titkosszolgálat e lépésével lényegében magára húzta a vizes lepedőt, hiszen azt már nem tudja bizonyítani, hogy politikailag irreleváns beszélgetések leiratát zúzták be. Földi egyébként is óvaosságra int a titkosszolgálaztoknál keletkező adatok megsemmisítését illetően, mert úgy véli, előadódhat, hogy egy ma érdektelen információ tíz év múlva a mélyebb összefüggések megismerését segíthetné.

Volt olyan - a neve mellőzését kérő - szakértő, aki úgy vélte, a szakszolgálatokat ma szabályozó törvények "aljasabbak", mint a rendszerváltás előtt életben lévő törvények. A jelenlegi jogszabály ugyanis számos kiskaput hagy, nem lehet tudni például, hogy az iratmegsemmisítésre vonatkozó szabályok, mihez képest határoznak meg határidőt.

Az adatkezelőnek jogában áll az adatokat tartalmazó dokumentumok megsemmisítéséről dönteni, amennyiben nincs olyan cél, amely miatt azokat tárolni kell - mondta az adatvédelmi biztos szerdán az MTI-nek. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kiemelte: csak addig lehet az adatot kezelni, ameddig a cél ezt indokolja vagy az a cél eléréséhez szükséges.

Azt, hogy az adatokat tartalmazó dokumentumokra szükség van-e még valamilyen célból vagy nem, vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, ám az biztos, hogy a cél nélküli adattárolás jogellenes - tette hozzá. Mint mondta, ez esetben lehallgatási jegyzőkönyvekről van szó, a megrendelő, az adatkezelő nyilván a Nemzetbiztonsági Hivatal volt. "Tehát itt a megrendelő az, aki az adatoknál az érdemi döntés meghozatalára jogosult" - magyarázta.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!