Az FB nem adja ki Keréknek a Kulcsár-videót

2005.10.28. 14:29
Nem adja ki a Kulcsár-videót a bíróság a védelemnek, vagyis Kerék Csaba ügyvédje szerint a testület megsérti a fegyveregyenlőség elvét. Ruttner ezért fellebbezett a döntés ellen.

A Fővárosi Bíróság (FB) a sikkasztás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt Kulcsár Attila és társai ellen folyamatban lévő büntető ügyben október 10-én elutasította dr. Ruttner György és dr. Prandler János védők kérelmét, hogy adják ki az ex-bróker 2004. június 9-én történt kihallgatásáról készült videofelvétel másolatát. (Ruttner a védője a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjának, Kerék Csabának.)

A bíróság azzal indokolta a videokazetta kiadásának megtagadását, hogy erre őt nem utasítja a Büntetőeljárásról szóló törvény. A vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet pedig csak feltételes módban fogalmazza meg a lehetőséget, vagyis az sem írja elő azt. A bíróság eszerint csak az iratokat köteles kiadni a védőknek, a vádhatóság által előterjesztett, melléklet hang- és képfelvételeket nem.

A bíróság azzal indokolta elutasítását, hogy a videofelvételek nyilvánosságra kerülése esetén személyiségi jogok sérülhetnek. Alighanem ezzel az FB arra utalhatott, hogy Kulcsár vallomását a televízióban is bemutatták. (Sőt erről később nyilvános vita is indult a médiában.)

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a Kulcsár és társai elleni ügyben a bizonyítás eszköze nem a videofelvétel, hanem a terhelt, vagyis az ex-bróker vallomása,illetve az ezt rögzítő jegyzőkönyv. Ez a jegyzőkönyv a védelem számára "a felkészülés érdekében akár iratbetekintés keretében, akár másolat kiadásával is korlátozás nélkül rendelkezésre áll".

A bíróság ehhez hozzátette: "a videofelvétel a célhoz kötöttség szem előtt tartásával a bírósági eljárás keretében szükség szerint akár a tárgyaláson, akár azon kívül is a védelem részéről bármikor megtekinthető és tanulmányozható".

Ruttner fellebbez

A Fővárosi Bíróság döntése ellen fellebbezést nyújtott be Ruttner György, Kerék Csaba védője, a Fővárosi Ítélőtáblához. Ruttner 2005. szeptember 26-án terjesztette be kérelmét a bíróságnál amit azzal indokolt, hogy védencét az ügy elsőrendű vádlottjának, Kulcsárnak a június kilencedikei tanúvallomása alapján vették őrizetbe.

A védőügyvéd szerint a kihallgatásról készült felvétel a nyomozati iratok része, a kazetta tartalmának részletes ismerete pedig elengedhetetlen a védelem számára, mivel ez az egyetlen terhelő vallomás Kerék Csabára.

Áláspontja az, hogy a bíróság nem jogszabályokon alapuló érveléssel utasította el kérelmét. Szerinte az FB a Büntetőeljárásról szóló törvénnyel és a vonatkozó rendeletekkel is ellentétes tartalmú döntést hozott. Az ügyvéd azzal támasztja alá véleményét, hogy a "jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény széles jogköröket biztosít a védelem számára a nyomozó hatóság és a vádhatóság bizonyítási eszközeinek megismeréséhez. Ezt a jogot - az általános elismert, úgynevezett - 'fegyveregyenlőség elvének' biztosítása végett tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában korlátozni nem lehet."

Az ügyvéd szerint "mivel a jelen ügyben is készült videofelvétel egy olyan kihallgatásról, melynek egyenes következménye lett Kerék Csaba őrizetbe vétele, így a videofelvétel olyan bizonyítási eszköz, mely mind a bíróság, mind a védelem számára döntő fontosságú lehet".

Ruttner azt sem vitatja, hogy védeni kell a személyiségi jogokat, de ennek érvényesítése szerinte nem lehet korlátja a védelemhez való jog érvényesülésének. Ruttner szerint ugyanis a "a bizonyítási eszközök kiadása a védelem és a terhelt részére nem azok 'nyilvánosságra hozatalát', jelentik, hanem a (...) 'fegyveregyenlőség' érvényesülését.

Kerék Csaba védője kitér arra is, hogy " a védelem jogainak garantálását a vád és a védelem jogegyenlőségét a büntetőeljárási törvény második paragrafusához fűzött törvényi indoklás is hangsúlyozza". Eszerint "a vád és a védelem viszonyára a bírósági tárgyaláson az ügyfélegyenlőség a jellemző. (...) A jogegyenlőséget a bizonyításban képletesen nevezik fegyverek egyenlőségének is. Az elfogulatlan ítélkezés egyik biztosítékát éppen az ügyfélegyenlőség szolgáltatja, nevezetesen az, hogy a bíróság előtt a vád és a védelem jogait tekintve egyenlően áll".

Ruttner megjegyzi azt is, hogy a Kulcsár-ügy nyomozati szakaszát lezáró iratismertetés során az azt igénylő valamennyi védő is megkapta a most kért kazetta másolatát.

Ruttner így összegzi álláspontját: a Fővárosi Bíróság tévesen értelmezte a büntetőeljárási törvény szabályait, amikor elutasította kérelmüket, korlátozva ezzel a védelemhez való jogot, ezért kéri az Ítélőtáblát, hogy az FB végzését "változtassa meg, és kötelezze a kért bizonyítási eszköz kiadására a védelem számára".