Judit
-2 °C
8 °C

Fekete Nap

2001.02.15. 16:12
Abdullah Öcalan, a Németországban és Franciaországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt szeparatizmus vádja miatt halálra ítélt, pontosan két éve fogva tartott vezetője mellett demonstrált Budapesten a mintegy harmincfős kurd csoport. A magyarországi kurdok képviselői a görög, a török és izraeli követségen tiltakoztak, majd a Vörösmarty térről a Kossuth térre vonultak. Útba ejtették a Nagy-Britannia és az USA nagykövetségét is, ahol petíciót adtak át, és fekete koszorúkat helyeztek el. A néma demonstráció a Kossuth téren fejeződött be, ahol is Áder Jánosnak juttatták el kérelmüket. A demonstráción részt vettek a magyar Munkáspárt képviselői is.
A kurd tüntetők a Vörösmarty téren gyülekeztek
A Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület budapesti irodája szervezésében mintegy harmincfős kurd csoport demonstrált Abdullah Öcalan elfogatásának második évfordulóján.

A Németországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatizmus vádja miatt halálraítélt vezetője mellett tüntető magyarországi kurdok képviselői délelőtt tízkor indultak a Baross utcából, a székház elől. Dokumentációs hátteret nyújtottak át a görög, a török és izraeli követségnek arról, milyen szervezeteknél, milyen nemzetközi fórumokon tiltakoztak a hadbíróságon máig tisztázatlan körülmények között halálra ítélt kurd vezető fogva tartása ellen.

Ez után a Kossuth térre vonult a rendőrökkel, nemzetbiztonsági szolgálatosokkal körbevett csoport, ahol Áder Jánosnak juttatták el kérelmüket.

Részlet a petícióból
A világmindenség árvái vagyunk. Senkit sem érdekel, mi lesz velünk. Az I. világháborút követően a kurdok ősi hazáját, Kurdisztánt négyfelé szabdalták és idegen országok hatalma alá vetették a nagyhatalmak igazságtalan békeszerződéseikkel, hasonlóan az akkoriban megcsonkított Magyarországhoz. Hikmet Sami Türk török igazságügyi miniszter korábban egyébként óva intette az újságírókat attól, hogy közzétegyék Abdullah Öcalan nyilatkozatait. Törökországban bírságot, sőt börtönbüntetést róhatnak ki az engedetlen újságírókra, ha nyilvánosságra hozzák a kurd vezető állásfoglalásait. Törökországban már számos zsurnalisztát börtönöztek be tudósításai, cikkei miatt - írta a dpa.

A törökországi netcafékban tilos olyan honlapokat nézegetni, amelyek pornográfiát és szerencsejátékot tartalmaznak, vagy a kurd felkelőket támogatják - adta hírül az AP. Nem tudni, a gyakorlatban miként szereznek érvényt a korlátozásnak.

Azért fordultak az Országgyűlés elnökéhez, hogy a nemzetközi fórumokon a kurd-kérdés békés megoldására irányuló tevékenységeket segítse és támogassa.

A kurd nemzet évszázadok óta legalapvetőbb emberi jogaiért küzd minden ezsközzel, beleértve a fegyveres harcot is - áll abban a kérelemben, melyet a követségekhez juttattak el. Eszerint az utóbbi harminc évben több tízezer kurd ember vesztette életét, több mint 3 500 kurd falut égettek fel és ezáltal négymillió kurd ember kényszerült elhagyni otthonát.

Terrorista vagy szabadságharcos?

A Kurd Munkáspárt (PKK)'78 november 27-én alakult Szíriában. Két szárnya van, az egyik az egyiket korábban ERNK-nak hívták, most YDK (A Demokratikus Népi Kurdisztánért Unió), mely a politika színterén buzgólkodik. Ők védik például annak a hatszázezer kurdnak az érdekeit, akik Németországban élnek.

A világmindenség árvái
A másik szárny '84 augusztusában alakult. Törökországban tevékenykedik, és leginkább a gerillaszervezet névvel illethető. Korábban számos terrorcselekményt hajtottak végre - nem csak katonai célpontok ellen, például bevásárlóközpontokban is robbantottak.

Ők voltak azok tovább, akik '93 augusztusában egy magyar turistabuszt is felrobbantottak Isztambulban, mert taktikájuk szerint - mint a Saba török lap tudósított róla - ha a turisták a támadások miatt elmaradnak, Törökország jelentős bevételi forrástól esik el.

Embertelen körülmények között
A török kormány elutasította, hogy enyhítsen a szeparatizmus vádja miatt halálraítélt kurd vezető fogva tartásának feltételein. A török kormánynál az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága járt közben Öcalan érdekében, miután európai szakértők február végén látogatást tettek Imrali szigetén, amely börtönének a kurd vezető az egyetlen lakója. A bizottság arra kérte Ankarát, hogy engedje szabadon mozogni Öcalant zárkája és a mellékhelyiség között, szállítson át a börtönszigetre egy vagy több elítéltet, akik érintkezhetnek a kurd vezetővel.
Öcalant '99 februárjában fogta el a török titkosszolgálat Kenya fővárosában, Nairobiban izraeli, görög és amerikai segítséggel. A kurd vezér jelenleg magánzárkában raboskodik az Isztambulhoz közel fekvő Imrali sziget szigorúan őrzött börtönében. Öcalan a börtönből tűzszünetet hirdetett, ám ezt a kurdok nem tartják be. Ügyvédei révén nyilvánosságra juttatott legutóbbi nyilatkozatában Öcalan úgy fogalmazott, hogy pártja és népe önvédelemből kényszerülhet a harc folytatására, mert a török állam a megsemmisítésükre tör.

Az utóbbi időben ismét csatározások törtek ki a török állami támogatással harcoló észak-iraki kurd csoportok és a PKK között.

Zeiki csak négy éves, ezért nem tudja, ki az az Öcalan
'99-ben Öcalan azt parancsolta híveinek: hagyjanak fel a fegyveres harccal. Ankara azonban akkor is úgy értékelte ezt a lépést, és most is úgy tekinti, mint taktikai húzást, amelyre Öcalan szorult helyzete miatt kényszerült rá a PKK.

Egyesület a magyarországi kurdokért

Magyarországon '97 júniusában jegyezték be a Fővárosi Bíróságon a Kurdisztáni Információs és Kulturális Iroda magyar egyesületét, mely a magyarországi kurdok képviseletét vállalta magára.

Két aktivista az egyesület megalakulása után egy évvel, az akkoriban megsűrűsödő robbantások kapcsán azt nyilatkozta, hogy garanciát vállalnak arra, hogy Budapesten nem robbantanak, mert a párt alapszabályában benne van, hogy csak Törökországban harcolnak fegyverrel, az pedig, hogy a PKK-t terrorszervezetnek tartják, a török állam pszichológiai hadviselésének eredménye.

Fekete koszorút helyeztek el Nagy-Britannia és az USA nagykövetsége előtt
Ehhez képest a kurdok számos terrorcselekményt követtek el kurdok Törökorszában és külföldön is. A török hatóságok tavaly januárban a Hizbullah szélsőséges muzulmán szervezet 31 földbe rejtett halálos áldozatát találták meg. Ezt a szervezetet korábban maga az állam is eszközként használt fel a szakadár kurdok elleni harcban. A halottak végleges száma hírügynökségi jelentések szerint elérheti a több százat. A zömében meztelenül megtalált, kezüknél és lábuknál összekötözött áldozatok többségét megkínozták, majd megfojtották, némelyiküket élve temették el - közölte a török sajtó.

Erol Marko, az egyesület elnöke
'96-ban Klaus Kinkel német külügyminisztert és állítólag Helmut Kohl kancellárt is. Bonnban ugyanezen évben török mecseteket és kulturális intézményeket támadtak meg, ezek az akciók valószínűleg összefüggésben voltak azzal, hogy Törökországban 1500 bebörtönzött kurd és ellenzéki éhségsztrájba kezdett. Bécsben '96 júliusában négy kurd a Reuter két munkatársát ejtette túszul a tőzsde épületében.

Vajda János, a kurd ügyet széles nyilvánosság előtt támogató magyar Munkáspárt alelnöke érdeklődésünkre elmondta: a Munkáspárt fővárosi tagjai a demonstráción részvételükkel nyilvánítják ki szolidaritásukat.

Kapcsolatok
'97 október 19-én Budapesten a Határ úti sörözőben R.C kurd nemzetiségű török állampolgár lövöldözött. RC a Kadir Bt tagja, melynek székhelyeként a Fővárosi Cégbíróság adatai szerint a '98 márciusában felrobbantott Hallo bár tulajdonosának lakcíme szerepel. Ugyanez az RC - akit egyébként a Fővárosi Bíróság adatai szerint egyszer már jogerősen elítéltek önbíráskodásért, most pedig előzetes letartóztatásban van - vezette azt az autót, amelyik '98 március elsején koccant a Margithídon, és amelyben magas rangú rendőrök mellett a Hallo bár bejegyzett tulajdonosa is ült. A Cherookeet ugyanez az RC vezette. A rendőrségi rendszámnyilvántartó adata szerint '97 és '98 között a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület vezetőjének, Erol Markonak a nevén volt.
Tarthatatlannak tekintik - mondta Vajda, hogy évtizedek óta nincs megoldva a kurdok helyzete, döntő viszont, hogy a Kurd Munkáspárt hivatalos politikáját képviselve békés megoldást keresik.

Vajda hangsúlyozta: a negyvenmilliós nép, amelynek nincs hazája, döntő többségében négy kisázsiai országban él. Amikor támogatják a kurd ügyet, amellé állnak, hogy tárgyalásos úton, a kurd munkáspárt politikáját érvényre juttatva otthont kell a kurdoknak teremteni, állampolgári és emberi jogokat kell számukra biztosítani. Az elnökhelyettes szerint a hadbírósági eljárásban máig tisztázatlan körülmények között halálra ítélt Öcalan mellett mindenképpen tiltakoznak, semmiféle kétségük nincs az iránt, hogy a PKK főtitkárának letartóztatása hátráltatta a békés, de tartós rendezés folyamatát.