Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Citrom Mater Lágymányoson

2000.07.07. 14:50
Ötvenegymilliárd forinttal lesz magasabb az eredetileg tervezettnél a lágymányosi egyetemi komplexum tervezett költsége, ezért az oktatási miniszternek fokozottabban kell figyelni a beruházásra - állapítja meg az Állami Számvevőszék az Oktatási Minisztérium ellenőrzéséről szóló jelentésében. Pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Műegyetem által közösen használt, hajdanán az EXPO területének szánt Duna-parti liget maga lehetne a paradicsom. Ehelyett azonban egy félig kész sportcsarnok rohad rajta, a lassan csöpögő milliárdok egy részét tetők bedeszkázásra, és vaspillérek visszahajlítására kell költeni. Ráadásul az érintettek szerint a jelenleg 2005-re tervezett befejezés is tovább késhet.
Ötvenegymilliárddal magasabb a tervezettnél a lágymányosi egyetemi komplexum tervezett költsége
A történet 1991-ben kezdődött, amikor az országgyűlés törvényben tudatta, hogy öt évvel később világkiállítást kíván rendezni a Föld összes népének. (1991. évi LXXV. tv.) Ennek tervezett helye a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti terület lett volna. A projekt 1992-ben kormánybiztost is kapott Barsiné Pataky Etelka személyében, aki a műszaki irányítás, és a könnyebb koordináció miatt kezdeményezte az EXPO '96 Kft. létrehozását. A szakemberek azonban nem álltak meg ennél a variációnál, és az EXPO utáni infrastuktúrát és épületeket a világkiállítás után is szerették volna hasznosítani. Kézenfekvő volt, hogy egyetemi várost hozzanak létre a maradékon, és ezt törvénybe is foglalták

EXPO-ból egyetemi város

A lágymányosi egyetemi álom tehát az EXPO által felturbósított alapokra épített. A költségvetés 31 milliárd forinttal számolt. Az építkezést hat év alatt, 1999-re szerették volna befejezni. Az EXPO-t viszont 1994-ben lemondta az új kormány, az egyetemi várost viszont a '91-es törvény értelmében továbbra is építeni kellett.

Számvevők az egyetemről
A Lágymányosi Egyetemek beruházásait áttekintve az állapítható meg, hogy a beruházás kettős cél megvalósításának szándékával indult: a Világkiállítás infrastruktúrájának kiépítése, annak befejeződése után - kisebb átalakításokkal - oktatási célokra való hasznosítása - áll az Állami Számvevőszéknek az oktatási tárcáról készült vizsgálatában.

,,Már a tervezés kezdetén hibásnak bizonyult feltételekből kiindulva a beruházás költségeit mintegy 31 Mrd Ft-ban állapították meg, majd többször ,,átárazták". A Világkiállítás elmaradása miatti bizonytalanság, majd a költségvetésből megvalósuló beruházások visszafogása lelassították a kivitelezést, az inflációs hatások és a lekötött, de nem hasznosuló tőke kieső hozamai pedig felgyorsították a költségek növekedését.

A történtek együttes következményeként a jelenleg prognosztizált bekerülési összeg 82 Mrd Ft körül várható, úgy, hogy kevesebb laboratórium létesül, az Északi és Déli összekötő tömb öt szintje helyett kettő valósul meg, nem épül meg a négyezer adagos menza, helyette külső tőke bevonásával különböző típusú (és vélhetőleg drágább szolgáltatást nyújtó) étkező helyeket alakítanak ki. A tervezett befejezési határidő 2005, de ennek még nincsenek meg a financiális feltételei. A mintegy kétharmad részben kész sportlétesítmények befejezése feltétlenül indokolt, a tervezett kulturális létesítményekről döntés szükséges." - írják a számvevők.

Az Állami Számvevőszék felkérte az oktatási tárcát: ,,intézkedjen, hogy a jelen állapotból kiindulva szakszerűen és megalapozottan mérjék fel a lágymányosi egyetemi építkezések további fázisait, a létesítmények végső kapacitását, az elkészítési határidőket, a továbbiakban prognosztizálható költségeket és azok ütemezését, a lehetséges és számbavehető forrásokat. Ezek ismeretében döntsön a beruházások további lebonyolításáról. Követelje meg az érintett egyetemektől a megvalósult infrastruktúra megfelelő hasznosítását."

Forrás: Az ÁSZ jelentése

A beruházásnak különleges indokai voltak: a Világkiállítás megrendezésének törvényi rendelkezéseihez való kapcsolódás, valamint az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos az ELTE-t érintő törvényi, illetve kormányzati kötelezettségek teljesítése, valamint az ELTE-től a Magyar Természettudományi Múzeum rekonstrukciós céljaira elvont Ludovika ingatlan pótlása. Ezért ezt a beruházást nem lehet a többi felsőoktatási beruházáshoz egyszerűen viszonyítani - összegezte a történet lényegét Béres István, a felsőoktatási beruházások tavaly október óta hivatalban lévő kormánybiztosa.

A harminckét hektáros területen az ELTE kétharmad részben a Budapesti Műszaki Egyetem egyharmad részben ,,uralkodhat". Ez a különálló, és eltérő funkciójú épületekre vonatkozik, de emellett vannak közösen, fele-fele részben működtetett intézmények is.

Minden nagyon szép...

Bár korábban öt épülettel számoltak, az egyetemi város tervei ma is imponálóak. Magában foglalják az ELTE Természettudományi Karának teljes épületegyüttesét, ami két, egyenként 50 ezer négyzetméter alapterületű komplexumot jelent. A projekt része a Műegyetem informatikai központjának felhúzása, és egy szintén a Műegyetem alá tartozó tanárképzési központ is, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő intézmények. Az ELTE TTK két tömbje közül az egyiket már tavaly óta használják a fizikusok, a másikat viszont jövőre kell befejezni, így most is rohamtempóban folyik a munka. Az informatikai központ is felépült, a tanárképzési központ viszont még mindig a tervekben halódik. Ezzel azonban nincs egyedül.

A harminckét hektáros területen az ELTE kétharmad részben... ...a Budapesti Műszaki Egyetem egyharmad részben ,,uralkodhat".

A partvonal mellé kerültek közül a sportcsarnok tűnik a legnagyobb vállakozásnak, amely felépítése esetén ezer ember szórakozását biztosíthatná. Az edzőtermek és alternatív célokra felhasználható helyiségek komoly versenytársai lehetnének a többi, már befutott sportközpontnak is.

- Az épület azonban csak szerkezetkész állapotban van, három éve nem történt érdemi munka, jelen pillanatban négy és fél milliárd forint hiányzik a befejezéshez - mondja Prof. Harasta Miklós, az ELTE-BME Beruházási Iroda igazgatóhelyettese.

Elkezdtek építeni egy squash clubot is, amelynek ugyan elkészültek az alapjai, de pénzhiány miatt a kiálló vaspilléreket baleset-megelőzési szempontokra hivatkozva vissza kellett hajlítani, az elkészített alapot pedig be kellett temetni.

A pénzhiány hiúsította meg az egyetemi színpad és az uszoda megépítését is. Az ELTE TTK két épülete közötti területet egy harmadik tömbbel akarták összekötni, amelynek alsó részében pakolóház lett volna, a föld fölötti részében pedig egy négyezer fős menza. Ennek sorsa tűnik a legbizonytalanabbnak, egyelőre csak a tervek vannak készen.

Elszámolták

Prof. Harasta Miklós, az ELTE-BME Beruházási Iroda igazgatóhelyettese: három éve nem történt érdemi munka
Az ÁSZ jelentése kifogásolja, hogy a költségek drasztikusan emelkedtek. A drágulás oka az egyre húzódó befejezési határidő, a szükségesnél és felhasználhatónál kisebb éves forrás biztosítása miatt jelentkező inflációs hatás, valamint a PM által az eredetileg engedélyezett, és a számításnál figyelembe vehető 10-15 %-os inflációnál jóval nagyobb infláció. - indokolta a beruházás költségeinek növekedését a kormánybiztos.

Ezekhez jön még az infrastuktura kiépítésének az ára, amelyekkel a komplexum költségvetése nem számolt, mivel azoknak már az EXPO-ra el kellett volna készülniük. Így a térvilágítás, a közművesítés újabb költségekkel terhelték az építkezést. A legfontosabb probléma viszont a parkolóhelyek megteremtése, ami az építési engedély kiadásának egyik fontos feltétele. Ráadásul az önkormányzatok a mélygarázst részesítik előnyben, ami nagyságrendekkel megdrágítja a parkolóhelyek kialakítását. Jelen esetben nyolcszáz parkolóhelyet kellene megépíteni, autónként egymillió forintért. Ehhez jött még hozzá a meglévő épületek őrzése, ami például a sportcsarnok esetében évi harmincmillió forint.

Eddig harmincnégymilliárd

Az építkezésre eddig harmincnégymilliárd forintot költöttek. Az idén a felsőoktatási fejlesztésekre kiszakított költségvetési juttatás újabb ötmilliárddal támogatja az építkezést. Mivel világossá vált, hogy a kezdetben 1999-re tervezett átadási határidőt nem lehet tartani, az a döntés született, hogy 2005-ig meghosszabbítják a beruházás kivitelezését. Ezt két ütemre osztották, amelynek első része 2003-ban jár le, és onnantól ,,már csak" mintegy huszonötmilliárd forint kell a teljes komplexum átadásáig.

Nincs más alternatíva

Információnk szerint azonban az Oktatási Minisztériumban folyamatos a projekt felülvizsgálata. Sőt informátoraink szerint az OM az építkezések leállítását is fontolgatja. Ezt az állítást a kormánybiztos határozottan tagadja, a beruházást jelenleg irányító '96 Kft ügyvezető igazgatója, Knízder István azonban sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta az Index információját.

Értesüléseink szerint a vidéki egyetemek sem nézik jó szemmel a ,,két legnagyobb lány" férjhez adását. Úgy érzik az oktatási tárca kivételezik a két egyetemmel, amely már így is súlyos összegekkel rabolta meg a felsőoktatás fejlesztéséért létrehozott büdzsét. A kormánybiztos megérti, hogy nehezen fogadják el a vidéki egyetemek a költségnövekedéseket, de mint mondta: ,,a lágymányosi egyetemi beruházás forrását a költségvetés azért biztosítja, mert törvény kötelezi rá. Ha nem lenne ez a beruházás, nem lenne ez a forrás sem. Tehát nem alternatíva, hogy ezt csináljuk, vagy mást."

A kormánybiztos szerint 2005-re nem lesz kész a lágymányosi egyetemi komplexum, és szinte mindegyik fél osztja ezt az álláspontot. A legnagyobb gond a költségvetési támogatás viszonylagos mértéke, amelyet évenként határoz meg az ország költségvetésében a parlament. Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint ez ad hoc jellegűvé teszi a tervezést, és így a megvalósítás minden mozzanatát befolyásolja.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.