Kerényivel és Ságvárival rohanunk a karácsonyba

A Magyar Hírlap szerint a Fidesz óvatosan elhatárolódott Kerényi Imre forradalmár kijelentéseitől, a napilapnak Lövétei István alkotmányjogász azt mondta, hogy Kerényi felelőtlen hülyeségeket beszélt, de ez még belefér a szólásszabadságba. Kerényi Celldömölkön egy polgári körös fórumon azt mondta: Magyarországon ma szabadságharc van, amelyet a jobboldalnak meg kell nyernie, és aki szereti a hazáját, az lépjen be a polgári körök hadseregébe. A Fideszt Isten ajándékának nevező rendező baloldali választási győzelem esetére forradalmat ígért. Lövétei István alkotmányjogász szerint Kerényi kijelentései nem tartoznak a gyűlöletbeszéd kategóriába, Halmai Gábor alkotmányjogász azonban állítja: egy csoport elleni forradalomra, hadseregbe lépésre felszólítás kimerítheti az uszítás fogalmát, és ezért ha valaki feljelentést tenne, akkor joggal indulhatna Kerényi ellen büntetőeljárás. Deutsch Tamás egy művészember túlzó megfogalmazásának minősítette Kerényi kirohanását, majd hozzátette: a higgadt, bizalomra épülő közéletben nincs helyük ilyen túlzásoknak.
A hírlap cikke
Tóta W. glosszája
Kerényi művészembernek szabad
Forradalmat hirdet Kerényi Imre

Elhatárolódni, vagy nem elhatárolódni?

A Népszabadság egy költői fotóösszeállítással felturbózott második oldalt szentelt Kerényinek, és ebben úgy értékeli a lapnak nyilatkozó fideszes politikusok kijelentéseit, hogy azok nem határolódnak el elég határozottan Kerényi forradalmától, bár hangsúlyozzák, hogy Kerényi lánglelkű művészember, akinek nincs túl sok köze sem a Fideszhez, sem a Változás 2006 csapatához.
A Népszabadság cikke

A Fiatal Baloldal választott ikonjáról értekezik hosszasan a Magyar Nemzet csütörtöki cikke, ami szerint elképzelhető, hogy jogosan lőtték le Ságvári Endrét 1944. július 27-én egy hűvösvölgyi cukrászdában. (Erről egyébként Ungváry Krisztián történész is így vélekedett az Élet és Irodalom augusztus 5-i számában.) A napilap értesülése szerint felülvizsgálati kérelem érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz Kristóf László ügyében, aki részt vett Ságvári Endre elfogásában és megölésében, és akit ezért 1959-ben a Budapesti Katonai Bíróság halálra ítélt. A felülvizsgálati kérelmet Zétényi Zsolt ügyvéd nyújtotta be az egykori csendőrnyomozó főtörzsőrmester testvérének megbízásából, aki Kristóf felmentését kérte keresetében.
Az MNO rövid beszámolója
Ságvári Endre, az új baloldali hős
Kirohanás a Che Guevara-pólós fiatal baloldaliak ellen

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!