Minimumbüntetés a Magyar Nemzet főszerkesztőjének

Két évig nem hosszabbította meg fegyvertartási engedélyét Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, akit e mulasztás miatt megrovásban részesített a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság csütörtökön. Tavaly áprilisban a kerületileg illetékes bíróság lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a lapigazgatót.

Mint a rendelkezésre álló iratokból kiderült, Liszkay maroklőfegyverre kapott engedélye 2001 őszén járt le, de mivel ekkor elköltözött, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól érkező felszólítások nem jutottak el hozzá. A főszerkesztőt két alkalommal is tértivevényes levélben szólították fel az engedély meghosszabbítására, a leveleket azonban "nem kereste" megjegyzéssel a posta visszaküldte a feladónak.

Az ügyész is felmentést kért

2003 novemberében Liszkayt felkereste egy rendőr a lakásán, tájékoztatva a főszerkesztőt fegyverviselési engedélye visszavonásáról, ezután az előírt 15 napon belül leadta fegyverét. A rendőrség azonban lőfegyverrel visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett, és nyomozás indult.

Az ismert tények alapján, valamint tekintettel arra, hogy Liszkay tettének társadalmi veszélyessége igen alacsony, a csütörtöki tárgyaláson mind a védelem, mind a Fővárosi Főügyészség képviselője a vádlott felmentését indítványozta.

Némileg szándékos gondatlanság

A Székely Ákos vezette bírói tanács a jogerős döntésével megváltoztatta az első fokú ítéletet, határozatával "a hatóság rosszallását kifejezve" a főszerkesztő gondatlansága miatt, amiben a "szándékosság igen-igen csekély foka megállapítható". A bíróság szerint Liszkay Gábornak tudnia kellett a szigorú és szigorodó fegyvertartási szabályokról, különös tekintettel arra, hogy lapja is sokat és kiemelten foglakozott a témával.

A bíró az ítélet indoklásában megemlítette, hogy a lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűncselekménye 2-8 évig terjedő szabdságvesztéssel büntethető, a jogszabályt azonban nyilvánvalóan nem a Liszkayéhoz hasonló, inkább gondatlan mint szándékos magatartással kapcsolatban állapítottak meg. Ezt az elsőfokú bíróság is észlelte, amikor ítéletében a minimumbüntetést szabta ki, azonban a bírói gyakorlat nem ez, ugyanis más hasonló esetekben is megrovást alkalmazott a bíróság, indokolta az enyhébb ítéletet Székely Ákos.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!