Natália
-3 °C
7 °C

Nem olyan, mintha a korrupciót foglalnák törvénybe

2005.11.03. 11:39
Az Igazságügyminisztérium október közepén beterjesztette a lobbitevékenységről szóló törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek elégedettek vele, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet viszont diszkriminatívnak tartja.

"Mit olvasol?" - kérdi egyik kollégám a dohányzóban. "A lobbitörvény tervezetét." "Pfú! Az olyan lehet, mintha a korrupciót foglalnák törvénybe" - legyint, és szórakoztatóbb témát keresve nyomban el is merülünk azoknak a minimális követelményeknek a kimunkálásában, amelyeket minden tisztességes korrupciónál be kellene tartani.

De a lobbi szó hallatán Magyarországon előbb-utóbb szinte mindenkinek beugrik a korrupció. Az ideális világokban és a tankönyvekben persze semmi közük egymáshoz.

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a lobbi "az a képviselői (érdek)csoport, amelynek tagjai parlamenten kívüli (gazdasági, hatalmi) csoportok érdekében igyekeznek a törvényhozást befolyásolni."

A lobbista az, aki valamelyik lobbi tagja, vagy (rendszeresen) keresi, illetve megteremti a kapcsolatot valamilyen lobbival. A lobbizás pedig valamilyen lobbi tevékenysége, vagy olyan cselekvés, emellyel valaki képviselőket kíván megnyerni egy lobbinak.

Ha a parlament elfogadja a lobbitevékenységről szóló, nemrég beterjesztett törvényjavaslatot, a szótárnak ezt pár címszavát leíró nyelvészeinknek alapos revízió alá kell venniük.

Átláthatóbb lesz, mint ma

A tervezet szerint a lobbista olyan valaki, aki regisztáltatja magát az erre a célra létrehozandó szervezetnél - ahol kap egy lobbiigazolványt -, majd megbízásból, ellenérték fejében megpróbálja befolyásolni a közhatalmi döntéseket az Országgyűlésben, a kormányban, a minisztériumokban, a helyi önkormányzatoknál.

A regisztrált lobbistának negyedévente jelentést kell írnia arról, hogy kinek a megbízásából kiket keresett meg, és megbízója érdekének előmozdításáért mit tett és hányszor. Ezek a jelentések közérdekből nyilvánosak lesznek. Mindenki azonosítás nélkül, ingyen kedvére kotorászhat majd bennünk az interneten.

De mit csinál a lobbista?

Hogy pontosan mi is a lobbizás, az a javaslatból nem derül ki. Az indoklásban annyi olvasható, hogy nem érdemes és nem is lehet felsorolásszerű meghatározást adni. Az értelmező rendelkezések közt pedig ez áll: "Közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak."

Annyi biztos, hogy a lobbista személyesen, írásban vagy emailen felveheti a kapcsolatot a "célszeméllyel", akinek megmondja megbízója nevét és célját. (A kapcsolatfelvételről és az ott elhagzottakról a döntéshozónak is feljegyzést kell készítenie.) Meghívhatja szakmai tanácskozásra, küldhet neki szakmai háttéranyagokat, tudományos kiadványokat, hatástanulmányokat, küldheti saját kutatásainak eredményeit. A megkeresett személynek nem ajánlhat fel semmilyen előnyt, és egy alkalommal nem költhet prezentációra "a kötelező legkisebb munkabér" egytizedénél.

A lobbista nem képviselhet egymással ellentétes érdekekeket, és köteles tudatni megbízójával, ha annak célja jogellenes, etikátlan, vagy végrehajtása a szakma szabályaival ellentétes. Az ilyen megbízást vissza kell utasítania. Nem lobbizhat olyan közhatalmi döntéshozó szervnél, amelynél közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.

Lobbisták a parlamenti bizottságok előtt

A regisztrált lobbistának lesznek olyan jogosítványai, amelyeket más érdekérvényesítők irigykedve néznek. Legalább egy alkalommal személyesen kifejtheti álláspontját az illetékes parlamenti bizottság, minisztérium vagy helyi önkormányzat előtt.

A Társaság a Szabadságjogokért pontosan ezért bírálja a törvényjavaslatot. Semmi sem indokolja, hogy a profitért dolgozó lobbistáknak több jogosítványuk legyen, mint a köz vagy egyes (gyakran kiszolgáltatott) társadalmi csoportok érdekében fellépő szervezeteknek, írják honlapjukon. "Ez diszkriminatív" - mondja Földes Ádám, a jogvédő szervezet munkatársa.

A válaszért felkerestem Dr. Lékó Zoltánt, az Igazságügyminisztérium szakértőjét, a tervezet kidolgozóját.

"Más érdekérvényesítő szervezeteknek valóban nincs ilyen jogosítványuk. De mindenki fogadhat lobbistát" - válaszolja első nekifutásra, amire persze azonnal le is csapok.

Mintha a tervezet azt üzenné, hogy mindenki, aki szeretné ügyét, érdekét előmozdítani, fogadjon lobbistát. Nem csodálom, hogy a lobbiszövetség elégedett a tervezettel, mondom rosszmájúan.

"Nem a jelenlegi lobbistákat akarjuk bebetonozni. Alig néhány követelményt támaszt a javaslat azzal szemben, hogy ki lehet lobbista. Aki cselekvőképes, büntetlen előéletű és egyetemi diplomával rendelkezik, felvetetheti magát a nyilvántartásba" - válaszolja Lékó.

De nekem, miközben próbáltam megérteni, nem is igazán ez volt a bajom a tervezettel.

Minden érdekérvényesítőnek lehet saját lobbistája

A lobbisták, ha hiszik, ha nem, hasznos tevékenységet végeznek. Információt közvetítenek a döntéshozóknak, segítenek feltárni azokat az érdekeket, amelyeket a döntés érint. "Mivel a társadalom nem képes az akaratát megfelelő módon szelektálva, csoportosítva, válogatva a jogalkotó szervek irányába továbbitani, a közvetítő mechanizmusok léte demokratikus jogállamban szükséges és elengedhetetlen" - áll az indoklásban.

Nem nehéz olyan eseteket konstruálni, amikor a törvényjavaslat nem biztosít ugyanolyan lehetőséget az érintetteknek, hogy előadják érdekeiket, gondolom naivan. Mondjuk egy vállalat áll szemben egy környezetvédő csoporttal. A vállalatnak van pénze lobbistára, aki - mondjuk - a helyi önkormányzat illetékes bizottsága előtt előadhatja, milyen hatalmas össztársadalmi kár származna abból, ha megbízója beruházása nem vagy másképp valósulna meg.

A vele szemben álló non-profit szervezetnek - amelynek tagjai, ahogy szokás, ingyen dolgoznak, pontosabban szabadidejüket nem pénzkeresésre, hanem jogvédésre fecsérlik - viszont még pénzt is kell kerítenie lobbistára. De úgy általában sem tűnik túlságosan fairnek, ha gyakorlatilag a pénzen múlik, hogy ugyanazon ügyben és döntési fórum előtt ugyanolyan feltételekkel megjelenhet-e minden érdek, ami végső soron a lobbizást társadalmilag hasznossá teszi.

"Semmi sem akadályoz meg egyetlen érdekérvényesítő szervezetet sem abban, hogy valamelyik tagja regisztráltassa magát lobbistaként, és szerződéses munkaviszonyban lobbitevékenységet folytasson a szervezetnek" - dönti romba a szakértő illúziómat, hogy valamit azért sikerült felfognom a javaslatból.

Reszkessetek illegális lobbizók!

Ha valaki nyilvántartásba vétel nélkül végez lobbitevékenységet, tízmillió forintig terjedő pénzbírságra számíthat. Ha kétszer is megbüntetik, két évig nem is regisztráltathatja magát. Mivel a törvényben nem szerepel a lobbitevékenység definíciója, vitás esetekben a bíróságokon dől majd el, hogy egy konkrét ügyben mi számít lobbitevékenységnek, és mi nem.

Az ilyen illegális lobbimunkára azért derülhet fény, mert a lobbizás "célszemélyeinek" jelenteniük kell feletteseiknek, ha nem bejegyzett lobbista keresi meg őket. Továbbá tájékoztatniuk kell a lobbistákat nyilvántartó szervezetet, ha azt veszik észre, hogy a lobbista nem tartja be a törvényben foglaltakat. Ilyesmiért a lobbistát először egy, másodszor két, harmadszor három évre törlik a nyilvántartásból.

Nem lehet lobbicéghez köze azoknak, akiknél lobbizni szoktak, tehát a döntéshozó szervek tagjainak, munkatársainak. Ha valamelyik hozzátartozójuk tagja, tulajdonosa vagy szerződéses munkatársa egy lobbiszervezetnek, akkor erre fel kell hívniuk a nyilvántartást végző szerv figyelmét.

Sőt, ha átmegy a törvényjavaslat, a jövőben akár olyan jelenetnek is tanúi lehetünk, hogy a parlamentben feláll egy képviselő, és azt mondja: tessék jól figyelni szavaimra, mert felszólalásom tárgya érinti egyik hozzátartozóm vagyoni, jövedelmi, gazdasági érdekét.